Az amerikai-kínai versengés legegyértelműbben Tajvan esetében manifesztálódik, azonban Peking befolyásának növekedésével számos új „hadszíntér” nyílik meg a globális hegemóniáért folyó vetélkedésben. Ide tartozik például a Közel-Kelet, miután a kínaiak tető alá hozták az iráni-szaúdi ellentét enyhülését, de a Balkán-félsziget is. Bosznia-Hercegovina esete jól példázza, hogy az etnikailag és vallásilag is megosztott régióban miként nyert teret a kínai gazdasági befolyás, valamint hogy ez milyen hatást gyakorolhat az egyes országok bel- és különösen a Nyugat irányába folytatott külpolitikájára. Emir Kremic, a boszniai Szövetségi Statisztikai Intézet vezetője a Center for European Policy Analysis (CEPA) felkérésére elemezte Peking szerepét az országban.

Ahogy már korábban is írtunk róla, Bosznia-Hercegovinát nem csupán a belső etnikai ellentétek gyengítik, de az ország a geopolitika legmeghatározóbb aktorainak játszóterévé is vált az elmúlt években. Miközben az orosz-ukrán háborúban a Kreml kihasználhatja a szerb nacionalizmust a boszniai ellentétek kiélezésére, ezzel gyengítve a nyugatot, Peking gazdasági kapcsolatokat épít ki a régióban – főként az országnak nyújtott európai és amerikai pénzügyi támogatásokra alapozva. Ennek azonban – Kremic szerint – az új szövetségi kormány hivatalba lépésével vége szakadhat.

1995 óta az Amerikai Egyesült Államok körülbelül 2 milliárd dollárral támogatta Bosznia-Hercegovina stabilizációját, azonban ennek nagy része Washington geopolitikai versenytársához, Kínához vándorolt. A kínai befolyás alapvetően négy különböző területen jelenik meg az országban: a közlekedési infrastruktúra, az energiaellátás, a mobilhálózatok, valamint a pénzügyi támogatások szintjén. A következőkben ezen négy aspektusra fókuszálva mutatjuk be Peking tevékenységét.

Közlekedési szempontból a kínaiak számos beruházásban részt vettek az elmúlt években az országban. A Friedrich Neumann Foundation januári kutatása rámutatott, hogy a Republika Srpska (a Boszniai Szerb Köztársaság) legnagyobb városát, Banja Lukát Prijedorral összekötő 40 kilométeres autópályát is kínai kivitelezők valósítják meg, amelynek teljes költsége elérheti az 500 millió eurót. Annak ellenére, hogy a szerződés hivatalos szövegét nem tették nyilvánossá, egyértelmű, hogy

a kínai beruházások aránya növekedésnek indult a régióban. Ezt mutatják az állami statisztikai hivatal adatai is, hiszen a kínai-boszniai kereskedelem mértéke 2020 és 2021 között 700 millióról 900 millió euróra növekedett.

A Banja Luka-Prijedor autópályához hasonlóan a horvát határt és Bosznia középső részét összekötő gyorsforgalmi út kivitelezésében is – Kremic információi szerint nagy valószínűséggel – részt vesznek a kínaiak, annak ellenére, hogy azt nagy arányban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank finanszírozza.

Hasonló platformot jelent a kínai befolyásszerzésre az energiaellátás kérdése. Az Egyesült Államok Export és Import Bankja (EXIM) korábban kedvezményes, 1,3 milliárdos kölcsönt biztosított Bosznia számára fenntartható energiaforrások kiépítéséhez, viszont az amerikai General Electric visszalépett a projekt kivitelezésétől. Az amerikaiak helyébe itt is kínai cégek léptek.

A telekommunikáció szempontjából meg kell említeni, hogy szinte mindegyik boszniai mobilszolgáltatásokkal foglalkozó cég kínai eredetű infrastruktúrát használ. Mind a kormányzati tulajdonú BH Telekom, mind a Republika Srpska-ban működő M:Tel a kínai Huawei hálózatait alkalmazza. Csupán a boszniai horvát Eronet jelent ez alól kivételt, amelynek infrastruktúráját a svéd Ericsson biztosítja.

A koronavírus hozta gazdasági krízis következtében Bosznia Kínától való függősége pénzügyi tekintetben is növekedett. Az ország kínai forrásból vásárolt mind lélegeztetőgépeket, mind vakcinákat, ami a központi költségvetés erőteljes eladósodásához vezetett.

Ez hasonlóan igaz a Republika Srpskara is, amelynek 200 millió eurónyi adósságot kellett volna visszafizetnie június végéig, azonban a kínai hitelezők támogatásának hiányában ezt nem tudta megtenni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a régiónak további 500 millió eurót kéne visszatérítenie az év végéig.

Bár mindez azt mutatja, hogy az ország egyre inkább függ Pekingtől, az elmúlt hónapok belpolitikai eseményei fordulatot hozhatnak a külpolitikai orientációban. Miután Christian Schmidt főképviselő módosította az alkotmányt, hogy a 7 hónapos patthelyzetet követően megalakulhasson az új szövetségi kormány, annak vezetője, Borjana Kristo nyugatra forduló külpolitikát ígér.

Összefoglalva tehát Bosznia-Hercegovinában továbbra is nagy Peking befolyása, azonban az újonnan létrejött kormány új irányba terelheti az országot.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon