Tovább bonyolódik Észak-Korea és az Egyesült Államok a két állam amúgy sem felhőtlen kapcsolata: Phenjan légtérsértéssel vádolta meg Washingtont és az állítólagos légi kémkedés miatt az amerikai kémrepülőgépek lelövésével fenyegetőzik. Hogyan alakulhat így a két katonai nagyhatalom kapcsolata?
Hadiipari kapacitások
A Távol-keleti térség több állama, köztük Észak-Korea is egyre nagyobb konkurenciát jelent az Amerikai Egyesült Államoknak. Kim Dzsongun fegyveres erőinek létszáma kevesebb, mint 100 000 fővel marad el az USA-étól. Az észak-koreai vezető az országhoz képest fejlett hadiipara - Kínához hasonlóan - rendelkezik nukleáris fegyverekkel, melyek mellett Dél-Korea egyelőre labdába sem rúghat, így a félsziget geopolitikai erőegyensúlyát csak a Szöül mögött álló amerikai arzenál képes fenntartani.
A felhasznált adatok 2022-esek
Források: növekedés.hu, Világgazdaság
Kim Dzsongun rezsimje már régóta fejleszt különböző ballisztikus rakétákat. Az észak-koreai vezető nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy kormánya nagy erőkkel dolgozik az ellenségeik megfélemlítésén és nyugtalanításán. Joe Biden korábban már felszólította Kim Dzsongun-t ezen akciók azonnali beszüntetésére, valamint hangsúlyozta, hogy bármely amerikai szövetségest ért fenyegetés esetén be fog avatkozni.
BREAKING: Biden says nuclear attack by North Korea would result in ‘end’ of regimehttps://t.co/BswxpLZhWK
— Insider Paper (@TheInsiderPaper) April 26, 2023
Ezek után Észak-Korea múlt hónapban két rövid hatótávolságú, nukleáris célra alkalmas rakétát lőtt ki, alig néhány perccel azután, hogy a KCNA kiadta a védelmi minisztérium szóvivőjének közleményét, amelyben elítélte a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat, és megtorlással fenyegetőzött.
Most pedig ismét megfélemlítések sora kezdődött el az Észak-Koreaiak által provokációként megélt kémrepülők cirkálása miatt.
Az újabb Észak-koreai fenyegetések nem is jöhettek volna rosszabbkor: éppen akkor szítják a kedélyeket, amikor Jun Szojgol dél-koreai elnök részt vett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozóján.
Jun egy interjúban elmondta, hogy segítséget kér a NATO vezetőitől abban, hogy hogyan lehetne elrettenteni Phenjant atomhatalmi ambícióinak növelésétől. Dél-Korea ugyan nem NATO-tag, de Jun és más vezetők is részt vettek a találkozón, mivel a térség és partnerei Ukrajna támogatására összpontosítják figyelmüket, nemrég aknakereső eszközöket is küldtek az országnak.
Úton egy atomkatasztrófa felé?
A dél-koreai hadsereg elutasította a legújabb vádakat. Észak-Korea állítását, miszerint a légi felderítő repülőgép megsértette légterét, valótlannak nyilvánította Az Egyesült Államok évtizedek óta hajt végre légi felderítő repüléseket Észak-Korea közelében, mindig ügyelve a nemzetközi jog rendelkezéseinek betartására.
Kim Dzsongun szerint azonban ez nem igaz, szerinte az USA kifejezett szándéka, hogy provokálja az országát, ezzel közelebb hozva a térséget egy nukleáris katasztrófához. Az észak-koreai védelmi minisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok "a legleplezetlenebb nukleáris zsarolásba" bocsátkozik azzal, hogy egy nukleáris fegyverzettel felszerelt tengeralattjárót tervez a félszigetre vinni, és "ellenséges kémtevékenységet" folytat azáltal, hogy kémrepülőgépekkel repül a keleti és nyugati partoknál” - jelentette az Észak-Koreai Központi Hírügynökség.
Állításuk szerint a kémrepülőgépek 8 napon át folyamatosan repültek az ország partjai mentén, emiatt fenyegették meg az USA-t, hogy lelövik a kémrepülőit.
Nem először lenne példa erre, Észak-Korea 1996-ban megsemmisített egy amerikai haditengerészeti felderítő repülőgépet, annak ellenére, hogy az amerikaiak szerint a gép a Koreai-félsziget és Japán közötti nemzetközi légtérben tartózkodott. A fedélzetén 31 ember meghalt.
A védelmi minisztérium szóvivője továbbá hozzátette, hogy Phenjan lépéseket fog tenni Washington "meggondolatlan cselekedeteinek" megakadályozására.
Jun Szojgol megválasztása óta kifejezetten erős retorikát alkalmaz Észak-Koreával szemben. Az elnök nem tartja kizártnak, hogy egy komoly északi fenyegetés árnyékában maga Dél-Korea is nukleáris fegyverek megszerzésére (egy közös amerikai-koreai parancsnokság révén) vagy azok saját kezű előállítására törekedjen. Ezt természetesen sem a nemzetközi közösség, sem az USA nem nézné jó szemmel. Jun Szojgol leszögezte, hogy egyelőre egyáltalán nem fontolgatnak ily drasztikus lépéseket, azonban
az, hogy az ukrajnai háború, illetve az amerikai-kínai viszony miként hat majd Dél-Korea biztonsági dilemmájára még a jövő zenéje.
Észak-Korea – Dél-Korea – Amerikai Egyesült Államok hármasa között egyre feszültebb a hangulat. Nem lehet kizárni sem azt, hogy az USA valóban kémrepülőket küldött volna egyfajta erőfitogtatás céljából, sem pedig azt, hogy Észak-Korea csak ürügyet keres a Dél-Korea és az USA közös hadgyakorlatainak meggátolására. Nem megalapozatlan Kim Dzsonung félelme, hiszen Dél-Korea hadereje gazdasági erejéhez hasonlóan rohamos növekedésnek indult, mely jelentősen átformálhatja a stratégiai viszonyokat a térségben, melyre nem csak Kínának és Észak-Koreának, hanem az USA-nak is fokozott figyelemmel kell lennie.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
