A 2022-es év fordulatot hozott az észak-európai államok történetében, hiszen – az orosz-ukrán háború eszkalációjának hatására – két, eddig semleges állam, Svédország és Finnország kezdte meg a NATO-hoz való csatlakozás folyamatát. Ez azonban nem csak a két ország, de az egész Szövetség szempontjából új korszakot nyitott az északi szárnyat illetően. Minna Ålander (Finnish Institute of International Affairs) és William Alberque (International Institute for Strategic Studies Europe) a finn és svéd csatlakozás nyújtotta előnyöket elemezték egy lehetséges orosz támadás esetén.

Miközben Afganisztánban és Irakban az államépítés kísérletei súlyos kudarcot vallottak, a Brit Birodalom egy több száz éves, stabil rendszert tudott létrehozni a világ lakott területeinek nagy részén, s közben az Egyesült Államoknál kisebb katonai erőre támaszkodott.

Előző cikkünkben a galego kisebbség múltját és jelenét mutattuk be. Ezúttal egy másik spanyol történelmi kisebbség helyzetét vizsgáljuk meg, különös tekintettel a még múlt évszázad derekán megalakult terrorszervezetre, annak létrejöttére és feloszlására.

2006-ban Irak nyugati részén elveszni látszott a harc a muszlim radikálisok ellen, de váratlan szövetségesek jöttek az amerikaiak segítségére: az al-Kaida uralmába belefáradt muszlim sejkek.

Egyre kérdésesebb, hogy Amerika képes-e megvédeni Tajvan szigetét egy esetleges kínai invázió esetén. Azonban még aggasztóbb, hogy Kína valószínűleg nem akarja majd befejezni a háborút egy vereség után - írja a The Diplomat.

Az afganisztáni kivonulás utáni tálib hatalomátvétellel nem csak az ország demokratikus jövője omlott össze, de azoké a gyerekeké is, akik itt jártak iskolába. Az oktatási „reform” azonban nem csak a lányok tanulmányait lehetetleníti el, de azon fiúkét is, akik nem a Talibán tagjaként képzelték el a jövőjüket. A tálib tantervről és az oktatási rendszer romba döntésének veszélyeiről Dr. Lauryn Oates írt a The Diplomat hasábjain, aki 2003 óta dolgozott a nők oktatását előmozdító programokon Afganisztánban.

Amikor 1914-ben kitört az első világháború, Európát bizonyos szempontból ugyanúgy meglepetésként érte, mint a 2022 februárjában kirobbant ukrajnai háború. A haditermelésre való teljes átállás előtt a Nyugat ugyanúgy lőszerellátási problémákkal küzdött, mint ma, az ukrajnai háború tíz hónapja után.

Míg Spanyolország katalán és baszk kisebbsége ismert volt - elsősorban függetlenedési törekvései miatt - a galego kisebbségről aránylag kevés szó esik. Ezen cikk ezt a hiányt próbálja pótolni, elsősorban a legfontosabb történelmi mérföldköveket bemutatva egészen a jelenkori politikai helyzetig.

2022-ben egyre hangosabbak lettek szerte Európában a "klímaaktivisták", akik nem csak törvényeket szegtek, hanem konkrétan vandál tetteket és más erőszakcselekményeket követtek el - írja a European Conservative szerzője, Pieter Cleppe.

Bár az Európát érintő legakutabb fenyegetés egyértelműen az orosz-ukrán háború, nem szabad elfeledkezni az iszlamista terrorizmus okozta veszélyekről sem. A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben az elmúlt években a szalafista-dzsihádizmust képviselő szervezetek új stratégiákat alakítottak ki a befolyásszerzésre, amely ezek újbóli megerősödéséhez vezethet. Isaac Kfir (International Institute for Justice and the Rule of Law és Charles Sturt University) a European Eyes on Radicalism projekt keretében elemezte az „al-Kaidaizmus” elterjedését ezen káosz-övezte régióban.

Decemberben intézetünk ismételten csúcstalálkozót szervezett, melynek középpontjában a gepolitika, a biztonság és védelem állt. A Second Danube Summit on Geopolitics, Security, and Defense rendezvényen számos kiemelkedő elemző, egykori politikus és szakember oszthatta meg gondolatait konferenciánk három fő témájában, megteremtve így is a lehetőséget az értékes eszmecserére.

1998-ban Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutolsó főtitkára egy amerikai pizzérialánc oroszországi reklámjának sztárja volt. Annak, hogy valaki hét év alatt a világ egyik legnagyobb hatalmú pozíciójából reklámszínész-szerepbe került, nem csak bulvárokai vannak.

Azim F. Shariff és Ara Norenzayan a Psychological Science hasábjain jelentették meg hittel kapcsolatos tanulmányuk, melyben azt vizsgálták, vajon a vallásos emberek önzetlenebbek-e, mint ateista társaik. A kutatásról, illetve a konklúziókról a Hungarian Conservative számol be.

Az idei év számos megpróbáltatással állt elő: kezdve a COVID19 utóhatásaival, a február végén kitört orosz–ukrán háborúval, inflációval, energia- és üzemanyagár-emelkedéssel kellett és kell megbirkóznunk napi szinten. Mindezektől eltekintve a karácsony mégis az az ünnep, amely az együttléten és együtt ünneplésen kívül az ajándékozás szinonimájaként vonult be a köztudatba. Vajon idén mennyit költünk átlagosan ajándékokra? A kérdésre a választ a The Economist cikke keresi.

Az elmúlt időszakban végigkövettük Elon Musk törekvéseit és azt is, ahogyan végül megszerzi az egyik legnagyobb közösségi médiát, a Twittert. Musk ezután megpróbálta megreformálni a platformot, többek között a vezetőség leváltásával, illetve újabb funkciók beiktatásával. Nagyjából egy hónappal később, hol tart most a Twitter? Vajon sikerült Elon Musknak véghez vinnie azt, amit tervezett? Vajon az alkalmazás feletti uralma sikersztoriként vagy kudarcként vonul be a történelembe?

Nemrégiben terjedt el a világhálón a Cambridge Dictionary új definíciója, amely már a női nemet is a transgender ideológiákhoz alakítva, minden mértékű „kirekesztés” nélkül határozza meg.

Miközben sokan az unipoláris világrend alkonyát vizionálják, az Amerikai Egyesült Államok riválisainak számos gyengítő tényezővel kellett szembenézniük az elmúlt hónapokban. Mind Kína, mind Irán, de főképp Oroszország olyan krízishelyzetben van, amelyet minimum hónapok, de inkább évek óta nem látott a nemzetközi közösség. Ez az egybeesés a puszta véletlen műve lehet vagy az amerikai hírszerzés összehangolt munkájának köszönhető? A helyzetet Douglas London, a CIA korábbi műveleti tisztje, valamint a Georgetown University jelenlegi professzora elemezte a Foreign Policy hasábjain.

2022. december 7-én a német hatóságok 25 embert tartóztattak le, akik vélhetően a német kormány megbuktatását tervezték. A nyilvánosságra került információk szerint az őrizetbe vett személyek a Reichsbürger szélsőjobboldali csoporthoz tartoztak, amely már 2016-ban felhívta magára a szövetségi elhárítás figyelmét, miután az egyik tag rendőrökre nyitott tüzet, amely támadásban hárman megsérültek, egy ember pedig meghalt. A következőkben a tervezett támadás által megvilágított trendeket vizsgáljuk a szélsőjobboldali extrémizmus viszonylatában.

Szaúd-Arábia a Biden-elnökséggel ellenséges lépéseit most egy Hszi Csin-Pinggel tartott találkozóval tetézte meg - írja a The Diplomat.

Egy korábbi cikkünkben említést tettünk az amerikai migrációs folyamatokról, amelyek nagy nyomást helyeznek az USA és Mexikó között húzódó határszakaszra. A helyzet nem javult sőt, az illegális bevándorlók száma fokozatosan növekedett, illetve növekedni is fog az elkövetkezendő időszakban. Az okokról a National Review és a BBC cikkei számolnak be.

2022-ben megugrott a La Manche-csatornán átkelni próbáló illegális bevándorlók száma. A bevándorlási hullám legfőbb oka: a saját jövedelmüket növelni próbáló albán embercsempészek - írja a Royal United Services Institute.

2022. december 18-án Argentína - 1986 után - ismét megnyerte a labdarúgó-világbajnokságot, miután egy drámai mérkőzés végén, tizenegyesekkel legyőzte a címvédő franciákat. A döntő talán az utolsó esély volt Lionel Messi számára, hogy halhatatlan futballsztárrá váljon.

Csak az offenzív realizmus tudja visszafogni Kínát, ezért az Egyesült Államoknak új, realista stratégiát kell követnie az első számú hatalmi pozíciója megőrzésére - írja a National Interest szerzője.

Az Iráni Iszlám Köztársaságban szeptember vége óta zajlanak tüntetések a nők jogaiért, miután a helyi kormányerők bántalmazták a 22 éves Mahsa Aminit, aki később a sérülései következtében életét vesztette. Ahogy már korábban is írtunk róla (itt és itt) a demonstrációk egyre inkább megrázzák az iráni rezsimet, amely növekvő brutalitással és elnyomással reagál. A szűnni nem akaró tüntetések felvetik a kérdést, hogy az Európai Unió külpolitikája miként tud hozzájárulni az iráni nők helyzetének javításához? Ezt a problémát elemezte Cornelius Adebahr és Barbara Mittelhammer.

Az Egyesült Államok 47 milliárd dollár segélyt utalt át eddig Ukrajnának. Szövetségesei is milliárdokkal segítettek, a teljes összeg megközelíti a százmilliárdot. Az orosz hadsereg mégis ukrán területen áll még és Kijev technikailag fizetésképtelen. Mennyibe kerülne a Nyugatnak a végső győzelem, ha egyáltalán ez elérhető? 

Az energiaválság jelentős kihívások elé állítja egész Európát, így Magyarországot is, ám hazánk számára lehetőségek is rejlenek az új piaci környezetben. A Batthyány Lajos Alapítvány a Youth Business Grouppal közösen szervezett kerekasztal-beszélgetésén a hazai energiaszektor meghatározó szereplői osztották meg nézőpontjukat a kialakult helyzetről.

December 6-án került sor az első olyan EU – Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra, amelyet nem az Európai Unió valamelyik tagországában tartottak. Az európai országok vezetői ezúttal Albánia fővárosában, Tiranában gyűltek össze, hogy megvitassák az Unió és a térség számára is legfontosabb kérdéseket.

 "Pusztító lenne a Republikánus Párt számára, ha Trumphoz kötnék a jövőjüket" - áll a National Review szerkesztőségi álláspontjában.

Az Európai Parlament szocialista frakciójának képviselőjét és egy szakszervezeti vezetőt tartóztattak le december 9-én Brüsszelben. A vádak szerint Katartól fogadtak el pénzt az öbölbeli monarchia ügyeinek képviseletéért. Vajon hol húzódik a meggyőződés, a jóhiszemű lobbi és a nyílt korrupció között a határvonal?

A háború lehetséges kimenetelei most is ugyanazok, mint az első napon - írja az American Conservative szerzője.