Az energiaválság jelentős kihívások elé állítja egész Európát, így Magyarországot is, ám hazánk számára lehetőségek is rejlenek az új piaci környezetben. A Batthyány Lajos Alapítvány a Youth Business Grouppal közösen szervezett kerekasztal-beszélgetésén a hazai energiaszektor meghatározó szereplői osztották meg nézőpontjukat a kialakult helyzetről.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár, Sverla Viktor, a MOL csoport stratégiai igazgatója, valamint Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. A panelisták egyetértettek abban, hogy eddigi életünk energiabiztonságban telt. A legnagyobb probléma, hogy Európa energiaszegény kontinens és rákényszerül a nagymértékű energiaimportra. 2021-ben a koronavírus okozta lezárások után óriási keresletnövekedés következett be az energiapiacon, amelyet súlyosbított az orosz-ukrán háború, mivel negatív hatást gyakorolt a kínálati oldalra. Mindezek mellett az európai energiarendszerek elavultak, és kapacitásbővítésük szükséges.

A földgázárak tartósan magasan maradnak, így Európának minimum öt éven keresztül magasabb árakkal kell számolnia.

Az európai energiamix diverzifikálása közép- és hosszútávú folyamat, amely rövid távon számos lemondással jár az érintett gazdaságoknak. Az LNG (cseppfolyósított gáz) terminálok további kiépítése és a megújuló energiaforrások felhasználása az EU-s megoldási tervek között szerepel, ugyanakkor a növekvő LNG szállítások kis százalékát fedeznék az európai gázfogyasztásnak. Ebből következően az orosz energiáról teljes egészében nem lehet leválni, viszont az energiamixben jelentős mértékben lehet csökkenteni az arányát. A beszélgetés során egyetértés alakult ki abban, hogy

Európa eddig meglévő energiakitettsége Oroszország felé nem volt fenntartható. A függetlenedés mértéke és intenzitása ugyanakkor jelenleg elég ellentmondásosnak tűnik.

Látható az is, hogy a közép-európai gáztárolók nagy kapacitással rendelkeznek, amelyet a nyugat-európai országok is bővíteni kívánnak.

A nemrég bevezetett olajársapka valójában könnyítés Oroszország számára, mivel az ársapka előtt a szankciók értelmében nyugati cég nem szállíthatott orosz olajat. Európának szüksége van az orosz olajra, így ezzel a döntéssel tudták kiváltani az érvényben lévő szankciókat.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon