2022. december 14. 07:00 - Danube Institute

Rendhagyó EU – Nyugat-Balkán találkozó, régi célkitűzések

December 6-án került sor az első olyan EU – Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra, amelyet nem az Európai Unió valamelyik tagországában tartottak. Az európai országok vezetői ezúttal Albánia fővárosában, Tiranában gyűltek össze, hogy megvitassák az Unió és a térség számára is legfontosabb kérdéseket.

shutterstock_1939360291.jpg

Az idei EU – Nyugat-Balkán csúcson mind a 27 tagállam képviselői, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Észak-Macedónia vezetői vettek részt. A legfontosabb témák között elsősorban a jelenleg dúló orosz-ukrán háború és annak következményei, a migráció és a biztonság megerősítése voltak.
A csatlakozni kívánó felek szempontjából Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök részvétele még a csúcstalálkozó előtt egy nappal is kérdéses volt. December 5-i nyilatkozatában azonban kiemelte, a részvétel megtagadása mindenféleképpen negatívan érintené Szerbiát, illetve kihatással lenne a jelenlegi koszovói-szerb helyzetre is.

A találkozó végén kiadott tiranai nyilatkozat alapján az EU ettől kezdve még nagyobb jelentőséget fordít a közte és a Nyugat-Balkán között fennálló stratégiai partnerség erősítésére.

Elkötelezettségét fejezi ki a régió európai uniós csatlakozása mellett, a folyamat felgyorsítását egyértelműen szorgalmazza. A dokumentum kiemeli: a továbbiakban is szükség van erőfeszítésekre a régió stabilitásához, illetve a kétoldalú nézeteltérések mindenkori befejezéséhez.

A nyilatkozat említést tesz a régió jelenlegi gazdasági helyzetéről is: a háború következményeinek enyhítése érdekében az EU új energetikai támogatási csomagja 1 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást, 2,5 milliárd eurónyi beruházási forrást bocsájt a nyugat-balkáni országok rendelkezésére, valamint további 500 millió eurót ad azokra a beruházásokra, amelyek az energiafüggetlenséget segítik elő.

Ami a migráció kérdéskörét illeti, a nyilatkozat a jelenleg is zajló folyamatokra közös kihívásként és felelősségként tekint, amelyre a két fél együttesen fog megoldást találni. Az EU ezt egyrészről a politikai és pénzügyi támogatás növelésével érné el, amely

elősegítené a határvédelem megerősítését, az embercsempészet elleni küzdelmet, illetve a befogadási rendszer korszerűsítését. A zárónyilatkozatban az is szerepe, hogy a régiónak fokozottan alkalmazkodnia kell az uniós vízumpolitikához, valamint javítania kell a visszaküldési rendszeren.

Az EU szorgalmazza az érintett országok belső piacba történő mélyebb integrációját is, a szabad mozgás és a személyazonosító igazolványok elismerését, a fizetési rendszerek összehangolását, illetve az EU – Nyugat-Balkán zöld sávok kialakítását, amelyek elsősorban a logisztikai nehézségeket könnyítenék nagymértékben. Végső soron megállapították, 2023. október elsejétől csökkennek, 2027-re pedig teljesen eltűnnek a felek közötti roaming díjak.

A találkozóról az elöljárók pozitívan vélekedtek: Ursula von der Leyen szerint az idei EU – Nyugat-Balkán csúcs a partnerségre épült, valamint világos üzenetet küldött a jövő egységét illetően.

Edi Rama, Albánia miniszterelnöke kiemelte: az a tény, hogy a csúcstalálkozó egy jelöltországban került megszervezésre, világosan mutatja, hogy az EU felismerte a régió fontosságát.

Charles Michel, az Európai Bizottság elnöke megjegyezte: eltekintve attól, hogy a csúcstalálkozóra ilyen nehéz időkben került sor, a tiranai találkozó bebizonyította, hogy a Nyugat-Balkán és az Európai Unió közös érdekeken alapuló jövőt képzel el. Hozzátette, az EU biztonságosabb lesz a régió csatlakozásával, ugyanakkor aláhúzta, az országoknak – és az Uniónak egyaránt – számos kötelezettségnek kell eleget tenniük a kitűzött célok elérése érdekében.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása