Egyre kérdésesebb, hogy Amerika képes-e megvédeni Tajvan szigetét egy esetleges kínai invázió esetén. Azonban még aggasztóbb, hogy Kína valószínűleg nem akarja majd befejezni a háborút egy vereség után - írja a The Diplomat.
Tegyük fel, hogy a Kínai Népköztársaság megtámadja Tajvant, Amerika pedig az ukrajnai háború árnyékában is felvállalja a nyílt harcot. Repülőgép-hordozók süllyednek el, amerikai és kínai tengerészek, katonák, pilóták ezrei, sőt tízezrei vesznek oda – a végén esetleg Amerika arat győzelmet, a kínai inváziós erők megadásra vagy visszavonulásra kényszerülnek. Mi történik ezután?
Éppen ez az, ami nem világos. Egy Kínával vívandó háború az egyik legnehezebb szcenárió Washington problémái között. Kína elméletileg megverhető egy Tajvanért vívott ütközetben, de nem világos, hogy a legyőzött Kínának mi lesz a következő lépése. Lehet, hogy nukleáris fegyverekhez folyamodik? Ebben az esetben Amerika vagy hasonlóan válaszol, vagy meghátrál.
Mi azonban a jobb: behódolni az atomfenyegetésnek, vagy pedig a ma ismert világ összeomlását vállalni egy távol-keleti szigetért?
A másik lehetőség, hogy Kína nem vet be atomot, sőt, akkora vereséget szenved, hogy az ország destabilizálódik. A Kínai Kommunista Párt uralma összeomlik, és az ország egy több mint 70 éve nem látott új helyzettel szembesül, mindenféle nyugati értelemben vett „demokratikus” hagyomány nélkül. Ebben az esetben a Távol-Keleten egy régóta nem tapasztalt bizonytalanság alakul ki, a világgazdaságra gyakorolt brutális hatással – nem utolsósorban pedig maga a kínai atomarzenál is bizonytalan kezekbe kerülhet.
A harmadik lehetőség pedig az, hogy Kína egyszerűen nem adja fel a Tajvan-projektet. Az ország elszenved egy vereséget, de teljes nemzeti összefogást tud kovácsolni a sziget visszahódításának kérdése mögött. Az ipari kapacitása óriási, bármikor újra tud szervezni egy haderőt, tanulni a háborúból és ismét nekiindulni. A The Diplomat szerint Kínában teljes a konszenzus a sziget visszaszerzését illetően. Ennek fényében
gyakorlatilag nincs olyan rezsimváltás, ami után a kínaiak békésen elfogadnák a sziget örökös elvesztését.
Ez felérne azzal, hogy ismét belépnek egy „megalázott évszázadba”, amelyben a nyugati hatalmak diktálják minden külpolitikai lépésüket. Az 1838-1949, az első ópiumháború kezdete és a Kínai Népköztársaság kikiáltása közötti félgyarmati évszázad a kínaiak számára olyan mértékű történeti, a politikai köztudatba is beépült és épített traumát jelent, hogy senki sem vállalna egy ilyen lépést.
Amerika Tajvannal kapcsolatban végső soron egy megoldhatatlan dilemmával szembesül. Olyan vállalást tett Tajvan kvázi-védelmével, ami meghaladja a képességeit. Azonban a sziget elvesztése nemcsak egy túlterjeszkedés eredményeként kialakult válságot oldana meg, hanem általános bizonytalanságot váltana ki az Egyesült Államok világbirodalmi hálózatában. Annak ellenére, hogy nem szükséges megvédeni Tajvant, egy vereség az amerikai akaraterő és haderő gyengeségét jelentené. Ez számos globális konfliktuszónát melegítene fel. Az Egyesült Államok mindenképpen nagyon nehéz döntéssel szembesül Tajvan kapcsán. Nem véletlen, hogy egyelőre nem akarta letenni voksát:
a jelenlegi elnökség és az azt megelőzőek is csak „hallgatólagosan” tartják fenn Tajvan védelmét.
Washingtonnak át kell gondolnia, hogy meddig folytathatja hitelesen Kína feltartóztatását, meddig van értelme megvívnia egy konfliktust a szigetért, s hogy mennyit áldozhat amerikaiak véréből és pénzéből a Távol-Keleten egy potenciális harmadik világháborúban. Hogy javítsa esélyeit, egyelőre igyekszik Kínát elrettenteni Tajvan felfegyverzésével, de ez nem menti meg a végleges döntéstől. Ha a Republikánus Párt kerül majd hatalomra 2024-ben, a mérleg nyelve valószínűleg Tajvan megvédése felé billen majd. A Szenátusban Josh Hawley, a párt tagja már most követeli a sziget erősebb védelmét – akár az ukrán fegyverszállítások kárára is.
Senator Hawley is “calling on the Biden administration to prioritize arming Taiwan to deter an invasion by China over sending weapons to Ukraine.” https://t.co/CogMpJqVmR
— Senator Hawley Press Office (@SenHawleyPress) December 13, 2022
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon