Január 24-én a Bulletin of Atomic Scientist Tudományos és Biztonsági Bizottsága bejelentette, hogy a „doomsday clock”, azaz az emberiség önpusztításának közelségét jelző óra mutatóit minden eddiginél közelebb állították az éjfélhez. Ez azt jelzi, hogy az emberiség nem halad jó úton és az eddigi kockázatok elmélyülése mellett újak is megjelentek. A doomsday clock jelentőségét a Washington Post cikkei, a 2023 hozta legfontosabb kockázatokat pedig a National Interest és a Time írásai alapján mutatjuk be.

Ha Washington sikeresen akar szembeszállni szuperhatalmi ellenfeleivel, radikálisan meg kell reformálnia hadiiparát, figyelmeztet a Center for International and Strategic Studies elemzése. A legfontosabb megállapításokat tárjuk az olvasók elé.

Miközben a Biden-kormányzat számos külpolitikai hibát elkövetett 2021 januárja óta, több sikert is aratott. Intézetünk elnöke, John O’ Sullivan szerint Biden eredményeinek a hátterében egy új, ideológiai alapú megközelítés áll.

A Fülöp-szigetek már évekkel ezelőtt felvette a küzdelmet a drogkereskedelemmel és a vele együtt járó erőszakkal szemben, azonban a még 2016-ban meghirdetett „drogháborúban” az ország vesztésre áll. A jelenlegi helyzetről a Foreign Policy számol be.

A 2023. január 20-i ramsteini NATO-találkozó gyakorlatilag eredménytelenül ért véget. A legfontosabb kérdésben, a Leopard 2 harckocsik szállításában nem tudtak megegyezni a felek, a németek ismét blokkolták az eszköz szállítását. De tényleg a Leopardra van a legnagyobb szüksége Ukrajnának?

Az elmúlt két évtizedben Kína egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait számos latin-amerikai országgal. Peking a nagy összegű kölcsönök és támogatások révén igyekszik megvetni a lábát a kontinensen, amit Washington közel sem néz jó szemmel.

2023. január 16-án lemondott Christine Lambrecht, a Scholz-kormány védelmi minisztere. Lambrecht távozása a védelmi minisztérium éléről nagy jelentőségű, hiszen Berlint folyamatos kritikák érik az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. A miniszteri széket néhány nappal később Boris Pistorius vette át, akinek már január 20-án szembe kellett néznie a német védelempolitika legfőbb kérdésével: ő is részt vett az amerikaiak által vezetett Ukraine Contact Group védelmi minisztereknek szervezett találkozóján, ahol a középpontban a Leopard 2 tankok álltak. A Pistorius előtt álló kihívásokról Judy Dempsey (Carnegie Endowment for International Peace) írt.

2023. január 10-én jelent meg a NATO és az Európai Unió harmadik közös nyilatkozata, ami a következő néhány évre meghatározza a két szervezet közötti együttműködés természetét. A transzatlanti kapcsolatok már a második világháborút követően meghatározó szerepet játszottak az európai biztonsági rendszer kialakításában, amely viszony az ukrajnai invázióval csak felértékelődött. A NATO és az EU együttműködésének jövőjét Mathieu Droin, a Center for Strategic and International Studies kutatója elemezte.

Észtország villámgyorsan fegyverezi fel hadseregét, hogy ha kell, Oroszország torkán akadjon. Miközben relatíve nagy összegeket küld Ukrajnának, a harci eszközöket magának tartogatja.

Farkas támadt Ursula von der Leyen pónijára, az állat pedig nem élte túl az incidenst. Ennek következtében az Európai Bizottság nemcsak azzal az egy bizonyos egyeddel, hanem az egész európai farkasállománnyal kapcsolatos döntéseket hozott. Vajon személyes érdek fűződik a javaslat meghozatala mögött? A Politico járt utána az esetnek.

A modern háborúban minden eddiginél gyorsabban szakadhatnak szét családok, veszhetnek oda családfők, de kissé groteszk módon minden eddiginél könnyebb megőrizni a család genetikai túlélését. A The Economist ad hírt az ukrán spermabankoknak a háborús erőfeszítésekben játszott szerepéről.

2015-ben hivatalos adatok alapján csaknem 1.82 millió illegális határsértés történt az Európai Unió külső határain. Az elmúlt években ez a szám csökkenni látszott, azonban a migrációs nyomás nem szűnt meg, a következményeit pedig még a mai napig érezzük. A 2022-es évben lezajló migrációs folyamatokról az Euronews cikke és a Frontex közleménye adnak számot.

Miközben a kelet-ukrajnai hadszíntéren folytatódik az orosz és az ukrán csapatok küzdelme, a nyugati nagyhatalmak körében folyamatos vita zajlik Kijev katonai támogatásának jövőjét illetően. A nyugati fegyverszállítmányok szerepe a szankciók hatásának felerősödésével megsokszorozódott, hiszen a segítségükkel Ukrajna előnyt szerezhet a technológiai utánpótlását egyre nehezebben fenntartó Moszkvával szemben. A következőkben a nyugati fegyverszállítmányokkal kapcsolatos legújabb fejleményeket helyezzük kontextusba a Foreign Policy és más nemzetközi források segítségével.

Mindezidáig közel sem volt megszokott telünk, hiszen az időjárás inkább volt tavaszias, mint fagyos–havas. Az enyhe tél negatív és pozitív következményeket egyaránt vont maga után: a csapadék nélküli hónapok nagymértékben befolyásolják a gazdaság számos ágát, ugyanakkor pedig a szokatlanul magas hőmérséklet révén az energiakrízist is másként vészeltük át. Milyen hatásai vannak a kedvező időjárásnak a környezetre és a gazdaságra? Vajon a klímaváltozás pontot tehet az energiaválság végére?

Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása a 20. század első évtizedeiben kezdődött, azonban a vezető szerepe a mai napig alapvetően meghatározó tényezője a geopolitikának. Ezzel együtt jár, hogy az elmúlt 100 évben számos példáját láttuk az amerikai beavatkozásnak, illetve a fegyveres erő alkalmazásának. Ennek ellenére - Kína felemelkedésével - az USA-nak újra kell gondolnia az intervenciókkal teli külpolitikát. Monica Duffy (Fletcher School of Law and Diplomacy) és Sidita Kushi (Bridgewater State University) Washington beavatkozáson alapuló külpolitikájának gyökereit és jövőjét elemezték a Foreign Affairs hasábjain.

Egyesek szerint az alternatív proteinek jelenthetnek megoldást a klímaváltozásra.

Nem várható sem az orosz, sem az ukrán hadsereg összeomlása, és a tárgyalási hajlandóságban sem reménykedhetünk. A nyugati hatalmaknak fel kell készülnie egy Oroszországgal vívott hosszú katonai-diplomáciai konfrontációra - figyelmeztet Ivo H. Daalder és James Goldgeier a Foreign Affairs hasábjain.

2023. január 8-án, szinte pontosan két évvel a hasonló amerikai események után civil tüntetők rohamozták meg a brazil törvényhozás épületeit, hogy tiltakozzanak Ignácio Lula da Silva elnök beiktatása ellen. Elkeseredett tettük elsősorban magát Lulát erősítheti - állítják az Americas Quarterly elemzői.

Az információs hadviselés orosz szempontból kétélű fegyver: egyrészt komoly lehetőséget ad Moszkva számára a nagyhatalmi státuszért folytatott küzdelemben, másrészt azonban fenyegetést jelent, hiszen az orosz elitek szerint a rezsimet külföldi ügynökök információáramlást befolyásoló tevékenysége veszélyezteti. A következőkben korábbi szemlénket folytatjuk, Gavin Wilde és Justin Sherman (Carnegie Endowment for International Peace) elemzése alapján.

A nyugati sajtó szintlépésként értékelte a január 6-án bejelentett 4 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt, mondván: Ukrajna harckocsikat kap. A valóság ettől enyhén eltér, de valóban komoly tervekre utal az új fegyverszállítmány - írja a The Drive.

Az iszlám mellett a kereszténység a leggyakorlottabb vallás Afrikában. Míg az előbbi főleg a kontinens északi felén koncentrálódik, az utóbbi a szubszaharai régióra jellemző, ahol 2020-as adatok alapján a lakosság csaknem 60%-a vallja magát kereszténynek. Ugyanakkor ez a csoport az, amelyet hatványozottan fenyeget a vallási üldözés: 2022-ben több mint száz vallási vezetőt és hívőt börtönöztek be és végeztek ki. A kritikus helyzetről a La Gaceta de la Iberosfera számol be.

A nyugati sajtóban az orosz információs hadviselésről általában úgy olvashatunk, mint egy Moszkva valódi erejét demonstráló jelenségről. Ezzel szemben a Kreml információs biztonsághoz való hozzáállása éppen ennek ellenkezőjét mutatja: a szovjet idők óta az információs hadviselést a rezsimbiztonság súlyos fenyegetéseként kezelik. Gavin Wilde és Justin Sherman, a Carnegie Endowment kutatói a külső beavatkozástól való orosz félelem információs aspektusait vizsgálták, amely elemzést két részben szemlézzük.

Nem kell a Black Lives Matter agresszív retorikájával egyetértenünk, hogy elismerjük: a december 29-én elhunyt nagy focista az élete alapján joggal lehet az ország fekete tömegeinek hőse.

A radikális MAGA-párti (Make America Great Again) képviselők viselkedése erősen gyengíti a jobboldal pozícióit az amerikai törvényhozásban. A nemrég lezárult házelnök-választás csak halvány előjele a közelgő problémáknak - figyelmeztet a National Review.

1918-ban tört ki a spanyolnátha járvány, száz évvel később pedig az emberiségnek egy újabb pandémiával kellett szembenéznie. Vajon milyen lesz a következő lehetséges világjárvány? Sikeresen fel tudjuk-e vele venni a harcot? A modernkori járványok okairól, a következő lehetséges pandémia milyenségéről, illetve annak megelőzéséről Larry Brilliant, Mark Smolinski, Liza Danzig és W. Ian Lipkin szakértők számolnak be a Foreign Affairs hasábjain.

A rózsafából készült luxuscikkek iránti kereslet fokozottan növekszik, a nyugat-afrikai erdők pedig ugyanilyen ütemben tűnnek el. A fennálló helyzetből az egyik fél minden bizonnyal profitál, a másik viszont annál kevésbé: az erdőirtás nemcsak a vadvilágra van kihatással, komoly társadalmi aspektusokkal is bír. A népszerű, ám környezetre annál ártalmasabb iparág fejlődését, annak hatásait a Foreign Policy cikke mutatja be.

Tokió igyekszik a saját kezébe venni a sorsát, miközben Biden Amerikáját leköti az ukrajnai háború. A The Diplomat és a Yorktown Institute elemzései számolnak be a japán haderő új lépéseiről, amelyek egy esetleges Tajvan elleni kínai invázió elleni felkészülés első lépései.

Az ukrajnai háború nem csak a diplomácia világát változtatta meg gyökeresen, de azt is, hogy a legfontosabb szereplők hogyan tekintenek a modern háborúra. Az orosz inváziónak még koránt sincs vége, azonban a nyugati szövetségeseknek már most gondolniuk kell az ukrajnai válságot követő időkre, megtéve a megfelelő lépéseket a haderő új kihívásokra való felkészítése felé. Arról, hogy Ukrajna miként változtatta meg a háborúról való katonai gondolkodást, valamint a jövő amerikai stratégiájáról Frank Hoffman (az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi munkatársa, a National Defense University jelenlegi kutatója) írt a War on the Rocks hasábjain.

A nyílt forrású hírszerzés már a 2022-es év előtt is ismert fogalom volt szakmai körökben, azonban a jelenség valódi népszerűségét az ukrajnai invázió hozta el. Az OSINT (open-source intelligence – nyílt forrású hírszerzés) azonban a hírszerzési terep radikális változásának tünete, amely komoly kihívást jelent a szakma klasszikus szervezetei számára. Az új tendenciákat Amy Zegart (Hoover Institution és Stanford University) elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

A klímaváltozás önmagában is hatalmas fenyegetést jelent az emberiség számára, azonban az általa okozott hatások más kockázatokat is a felszínre hoznak. Ilyenek például azon előnyök, amelyeket az erőszakos nem állami szereplők nyernek a globális felmelegedés következtében. Az ezen aktorok jelentette veszélyekről értekezett Noah Gordon, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója.