Decemberben intézetünk ismételten csúcstalálkozót szervezett, melynek középpontjában a gepolitika, a biztonság és védelem állt. A Second Danube Summit on Geopolitics, Security, and Defense rendezvényen számos kiemelkedő elemző, egykori politikus és szakember oszthatta meg gondolatait konferenciánk három fő témájában, megteremtve így is a lehetőséget az értékes eszmecserére.

A konferencia második napjának középpontjában a geopolitika és a védelempolitika metszetei voltak. A nap kiemelt felszólalója Tony Abbott, Ausztrália egykori miniszterelnöke volt, aki beszédét a diplomácia, a szövetségesek és a haderő kérdése köré építette. Kitért a jelenleg is dúló orosz-ukrán háborúra, annak lehetséges előzményeire, illetve következményeire egyaránt. A globális világhelyzeten kívül Ausztráliáról is szó esett, valamint a Kína-Tajvan közötti konfliktusról is, végezetül pedig kiemelte a béke fontosságát és mielőbbi elérésének szükségességét.

Abbott felszólalását a jelenlegi világrenddel kapcsolatos panelbeszélgetés követte, amely elsősorban Amerika helyzetét elemezte. A beszélgetés első felszólalója David Oldroyd-Bolt brit történész, politikai tanácsadó volt, aki a már említett kérdéskört kulturális szempontból közelítette meg. A brit-amerikai kapcsolatok történelmi áttekintése, valamint a jelenlegi brit politikai körkép ismertetése után Amerikáról is szót ejtett: Oldroyd-Bolt a helyzet szemléltetésére az amerikai és kanadai egyetemeket hozta fel példának, ahol az akadémikusok nagytöbbsége

bal- vagy szélsőbaloldali nézeteket közvetít napi szinten a hallgatóknak. A jobboldal ez ellen pedig igen keveset tett. Gondolatmenete végén aláhúzta, Angliának és az USA-nak is Közép-Európáról kellene példát vennie e tekintetben.

Dr. Gladden Pappin, a Dallasi Egyetem adjunktusa, a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatója, valamint az American Affairs alapítója és társszerkesztője Amerika hatalmát, illetve az amerikai közvéleményt vizsgálta. Az elmúlt 20 év rövid áttekintése után Pappin a jelenlegi belpolitikai helyzetre, illetve az orosz-ukrán háborúra kitérve megállapította: a demokraták 60%-a véli úgy, hogy Amerikának még aktívabbnak kellene lennie e téren, hiszen a jövőt tekintve ez mindenkire pozitív hatással lenne, a republikánusok szerint viszont a hangsúly a belpolitikán kell, hogy legyen. Zárszóként megemlítette, az amerikai polgárokat érdekli a külpolitikai helyzet, ami manapság radikalizálódott és erősen baloldalra tolódott – ez pedig kitűnt a Bolsonaro vereségére adott reakciókból is.

Karlyn Bowman, az American Enterprise Institute kitüntetett emeritus kutatója az amerikai „brand”-et elemezte, valamint annak érvényességét a jelenlegi helyzetben, mindezt a közvélemény-kutatásokon keresztül.

Dr. Hóvári János, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Türk Államok Szervezete magyarországi képviseleti irodájának nagyköveti rangú vezetője előadásában azon kihívásokat vette górcső alá, amelyekkel Közép-Ázsiának ma szembe kell néznie. Előadása kezdetén a közönség részletes betekintést kaphatott a régió földrajzába és történelmébe egyaránt, a XIX. századtól kezdve egészen 1991-ig, a Szovjetuniótól való függetlenedésig, végezetül pedig a jelenkorig. Szó esett továbbá az Európai Unió új közép-ázsiai stratégiáiról, illetve az orosz-ukrán háború térségre gyakorolt hatásairól is.

Dr. Ofir Haivry, a Danube Institute vendégkutatója, a jeruzsálemi Herzl Intézet alelnöke, valamint a washingtoni Edmund Burke alapítvány társalapítója a demokratikus nemzetek lehetséges szövetségeseiről tartott előadást. A történelmi áttekintést követően, az aktualitásra áttérve

Haivry elmondta, hogy a jelenlegi világrendet nem tartja hosszú távon fenntarthatónak.

Véleménye szerint, a demokratikus államok és szövetségeit tekintve több alternatíva is létezik: az USA továbbra is elfoglalná jelenleg betöltött pozícióját, vagy létrejönne egy ún. „demokráciák szövetsége”, ahol Amerika fontos szerepet töltene be. Végezetül kiemelte, ennél a kérdéskörnél mindenféleképpen figyelembe kell venni az országok belpolitikai helyzetét és érdekeit egyaránt.

Niall Ferguson, történész, az edinburghi tudományos társaság tagja, a Stanford Egyetem Hoower Intézetének kutatási főmunkatársa, tizenhat könyv szerzője előadásában a geopolitikai világrend fenyegetéseit elemezte. A jelenlegi történéseket történelmi eseményekkel párhuzamba vonva megállapította:

a második hidegháború korszakába léptünk, amely globális kihívást jelent mindenki számára.

Ami Tajvan és Kína viszonyát illeti, Ferguson szerint közelebb állunk egy esetleges krízishez, mint ahogy gondolnánk. Az amerikai haderővel kapcsolatosan aggodalmát fejezte ki, viszont úgy véli, az igazi áttörést a dróntechnológia hozhatja meg.

Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatójának, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettesének előadása zárta a kétnapos konferenciát, melynek fő témája Magyarország jelenlegi helyzete volt. A rövid történelmi betekintő után az aktuális helyzettel kapcsolatosan kiemelte,

Orbán Viktor a magyar érdekeket mindig szem előtt tartva, nehéz geopolitikai időkben is jól vezeti az országot.

Ami az oroszpárti, illetve Kína-párti narratívát illeti, Kiss előadásában rávilágított arra, hogy az előző kormányok sokkal szorosabb kapcsolatban álltak a két féllel, mint a jelenlegi. Végezetül, Kiss kiemelte a NATO melletti elköteleződést, valamint megjegyezte: Magyarország tény, hogy kelettel és nyugattal egyaránt ápol kapcsolatokat, viszont keresztény nemzetként mégis a nyugathoz áll közelebb.

Írta: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon