Niger az Európai Unió Száhel-régiós szövetségese volt, kiemeltképp a migráció és a terrorizmus elleni fellépés keretein belül. Az ország szorosan kapcsolódott Európa Afrika-stratégiájának végrehajtásához, szerepe elengedhetetlennek bizonyult. A migrációs és katonai együttműködés terén fennálló kapcsolatok megszakítására irányuló lépés, amelyet az Európával fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakításának tekintenek, mindkét régióra nézve messzemenő következményekkel jár. Elemzésünk Niger döntésének következményeit és a regionális migrációs dinamikára gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja.

A globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai állandóan tetten érhetőek, a világ minden pontján. Pusztító hurrikánok, természeti katasztrófák, aszályok, erdőtüzek, kihaló állat- és növényfajták. Nem kérdés, hogy mennyire központi, világszintű problémát jelent, ami határokat nem ismerve söpör végig mindenütt, drasztikus módon leépítve a környezetet. Keveset hallunk azonban arról, hogy a klímavédelem és a felmelegedés elleni ’zöld mozgalom’ is hoz magával negatív következményeket – a POLITICO egy elemzése szerint mindezen intézkedések a svéd rénszarvaspásztorok ősi, nagy hagyományra visszatekintő mesterségének fennmaradását fenyegetik.

Az elmúlt hónapokban izgalmas változások álltak be a francia politikai életben. Az Európai Unió egyik legnagyobb gazdaságában és egyetlen atomhatalmában megtörni látszik a tripoláris egyensúly az Emmanuel Macron vezette Reneszánsz, valamint a baloldali és jobboldali rendszerellenes ellenzék között. A helyzetből Marine le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) emelkedhet ki újult erővel.

A 2022-es orosz-ukrán háború kitörését követően a közép- és kelet európai országok többsége újragondolta energiastratégiáját. A térségben ugyanis az orosz energiafüggőség még mindig rendkívül domináns. Habár ez nem egy mai történet, hiszen a régió függősége még a hidegháborúban épült ki. Alapvető probléma, hogy nincs megfelelő alternatíva az orosz import megkerülésére. Nem beszélve arról, hogy Moszkva geopolitikai érdekeinek érvényesítése céljából előszeretettel alkalmazta a gázfegyvert. A háború pedig megváltoztatta a jelenlegi helyzetet, ugyanis mind az Európai Unió, mind a kontinens keleti felén lévő államok szabadulnának az orosz függőségtől.

Ötven évvel ezelőtt történt, hogy Chilében Augusto Pinochet egy katonai puccs során magához ragadta a hatalmat, ezzel egy időben pedig az ország demokratikusan megválasztott elnöke, Salvador Allende öngyilkosságot követett el. A dél-amerikai államban mind a mai napig a katonai diktatúra idején elfogadott alkotmány van érvényben, és úgy tűnik, hogy még egy ideig érvényben is marad, hiszen a chileiek 2023. december 17-én ismét elutasították az alkotmánymódosítási kezdeményezést.

Az idén történt számos természeti katasztrófa mellett talán észre sem vettük az apró győzelmeket, melyekkel előrelépést értünk el a klímaváltozás visszafordításában. A BBC Future Planet csoportja összeszedte ezeket, hogy az év lezárásával megünnepelhessük őket.

A technológia fejlődése lassan az élet minden területét eléri, kezdve a legalapvetőbb, mindennapi tevékenységektől egészen a komoly, országos szintű kérdésekig, mint a haderő, vagy a nemzetbiztonság. Visszatérve azonban a mindennapi teendőkre, a vásárlás könnyítését már a 2010-es évek elejétől kezdve a mesterséges intelligencia, illetve a robotok alkalmazásával igyekeztek előrelendíteni, amely az utóbbi időben igen komoly áttöréseket ért el. A The Economist a fejlődés útját, illetve a drónok és robotok alkalmazását járja körbe legújabb cikkében.

Sokan nem is hinnék el, hogy egy igen közkedvelt, főleg angol nyelvterületen fogyasztott karácsonyi ital milyen komoly, viszontagságokkal teli múltra tekint vissza. Sőt, nemcsak viszontagságokra, hanem komoly razziákra is, melyek a nevéhez köthetőek. A The Economist karácsonyi cikkében arról számol be, hogy a katonai szigor és a fegyelem, többszáz kadét, valamint nagymennyiségű tojáslikőr hogyan indította el az ún. „tojáslikőr forradalmat.”

Ceuta és Melilla különleges területeknek számítanak nemcsak spanyol, hanem Európai Uniós szempontból is, hiszen ez a két szóban forgó autonóm város az EU egyetlen olyan területei, amelyek nincsenek az európai kontinensen. A városok azonban az évek során számos területi disputa és migrációs krízis középpontjában álltak, ami még szövevényesebbé tette színes, kulturálisan sokszínű történelmüket. A két terület történetét a BBC cikke alapján mutatjuk be.  

Celina Realuyo, a Wilson Center vendégelőadója szerint Izrael és a Hamász október 7. óta tartó küzdelmének következtében fennáll a lehetőség, hogy a Hezbollah is komoly szerepet vállaljon a konfliktusban. Ez azonban nem csupán az Izraellel szembeni határvillongásokban nyilvánulhat meg az ország északi részén, hanem akár egy terrorakcióban is az USA vagy Dél-Amerika valamely állama ellen.

Ahogyan blogunk egy korábbi írásából értesülhettünk, Chile visszahívta izraeli nagykövetét, miután az október 7-i terrorcselekményt követően Izrael ellentámadásba lendült. Farkas Dániel szerint a dél-amerikai ország döntésének hátterében olyan geopolitikai okok húzódhatnak meg, mint az arab országokhoz való közeledés vagy az USA külpolitikájának elutasítása.

Ahogy már korábban is írtunk róla sokan találgatták, hogy Putyin elnök mikor jelenti be, hogy indul a 2024-es orosz elnökválasztáson. 2023. december 8-án Putyin eloszlatta a kételyeket: egy katonai ceremónián egyértelműsítette, hogy ott lesz a jelöltek között – és minden bizonnyal győzelmet is arat – 2024 márciusában.

Az amerikai USS Carney hadihajó hétfőn egy kereskedelmi hajó segélyhívására reagált, miután "több lövedékkel" támadták meg a Vörös-tenger déli részén - közölte a CNN egy amerikai katonai tisztviselőre hivatkozva. 

Egyre nagyobb a feszültség Venezuela és Guyana között, mivel a két ország határán fekvő régióra – mely jelenleg az utóbbihoz tartozik – mindkét fél igényt tart. Az eszkaláció elkerülése érdekében számos ország a tárgyalások fontosságát hirdeti, azonban a konfliktus ily módon történő megoldása csaknem hatvan évvel ezelőtt sem bizonyult eredményesnek.

Recep Tayyip Erdogan, török elnök Budapestre látogatott, hogy találkozzon Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. Erdogannak ez volt a második látogatása Magyarországon az elmúlt négy hónapban, melynek célja kettős volt: a magyar-török kapcsolatok szorosabbá tétele és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 100 év megünneplése. A megbeszélésén szóba került a magyar-török kapcsolatok továbbfejlesztése is.

Bár a magyar sajtó főképp a Magyar Honvédség katonai missziója miatt foglalkozott Csád helyzetével, azonban arról kevés szó esett, hogy az ország belpolitikája milyen folyamatoknak köszönhetően vált kifejezetten instabillá az elmúlt néhány évben.

Továbbra is tömegek érkeznek illegálisan az Egyesült Államokba Dél-Amerikából. Azonban, a latin-amerikai lakosság mellett a kínaiak száma is rohamosan megnőtt az utóbbi pár hónapban, elsősorban a kiinduló ország gazdasági körülményei és politikai nyomása miatt. A Kínából Amerikába irányuló migrációról a The New York Times készített beszámolót.

A Holokauszt után újonnan megalakult Német Szövetségi Köztársaságban külpolitikai törvényszerűséggé vált a formálódó zsidó állam feltétlen támogatása. Az elmúlt hónapokban elharapózó háború Izrael és a Hamász között azonban jelentős nyomás alá helyezte ezt az elköteleződést, ugyanis felszínre hozta a különböző hazai és nemzetközi kételyeket, feszültségeket Izrael támogatásával kapcsolatban. Can Merey cikkének szemléje. 

November végén Kína, Japán és Dél-Korea külügyminiszterei négy év után először hivatalosan is összeültek és megállapodtak abban, hogy újrakezdik az együttműködést, valamint előkészítik az utat egy csúcstalálkozónak, amely az ázsiai szomszédok közötti feszültségek enyhítésére irányul – az évente megrendezett trilaterális tárgyalások újraindítása mellett.

A november 19-én tartott argentin választások második fordulójából a libertariánus Javier Milei került ki győztesen, a szavazatok 56 százalékával. Az új elnök december 10-i, Buenos Airesben megrendezett beiktatási ünnepségére olyan politikusokat is meghívtak, mint a magyar miniszterelnök, vagy Brazília egykori elnöke, Jair Bolsonaro. 

Lengyel kamionosok és mezőgazdasági termelők éjjel-nappal tartó blokád alá vették az egyik legforgalmasabb ukrán határátkelőhelyet, kiterjesztve ezzel a tiltakozást, amely miatt több mint ezer teherautó állt már napok óta kilométeres sorokban.

A Covid-19 vírus alig pár éve kezdett pusztítani a világon és vezetett ahhoz a két karanténokkal és lezárásokkal tűzdelt évhez, mely még frissen él az emberek emlékezetében. Kínában azonban újabb vírus kezdett el terjedni nyár elején, ami leginkább a kisgyermekeket érinti, ez pedig a tüdőgyulladás.

Nemrégiben terjedt el a kanadai sajtóban az a hír, hogy az Emberjogi Bizottság (Human Rights Commission) szerint a karácsony ünneplése bizonyíték Kanada „kolonialista”, vallásilag intoleráns múltjára.

Észak-Korea nemrég bejelentette, hogy komolyabb fegyveres erőket és új fegyvereket telepít déli határára, egy nappal azután, hogy Szöul felfüggesztette a két Korea közötti 2018-as katonai megállapodás egy részét, tiltakozásul Phenjan kémműholdjának fellövése miatt.

Ahogyan már írtunk róla, a novemberben megrendezett holland választások győztese a Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt lett. Ahogy arról a The Spectator is beszámolt, a holland Szabadságpártnak (VVD) a 2021-es választás eredményeihez képest több, mint kétszer annyi mandátumot (37-et) sikerült szereznie a 150 tagú holland parlamentben. A találgatások november 22. óta folynak, hogy vajon Wildernek sikerül-e kormányt alakítania, és ha igen vajon mely pártokkal közösen? 

Az Európai Parlament képviselői 2023-ban a Szaharov-díjat a 2022 szeptemberében elhunyt Mahsza Amininek, valamint az Iránban a rezsim nőket elnyomó politikája ellen küzdő mozgalomnak ajánlották, amelynek átadására december 13-ánkerül sor. A nőjogi mozgalom azonban az utóbbi időszakban háttérbe szorult, amely egyrészt annak köszönhető, hogy a közvélemény figyelmét leginkább a gázai helyzet köti le, másrészt pedig betudható az iráni rezsim egyre erőszakosabb elnyomásának is.

Az időjárási körülmények, amelyek a leginkább képesek hatni a háború alakulására, most is a védekező félnek kedveznek. Az irdatlan mennyiségű esőzés gyakorlatilag sártengerré alakította a háborús övezetet. Az úgynevezett raszputyica időszaka köszöntött be, amelynek köszönhetően egyik fél sem képes jelentősen változtatni a jelenlegi front arculatán.

Három év után végül november közepén érkezett Berlinbe Recep Tayyip Erdogan. A török államfő Olaf Scholz kancellárral és Frank Walter-Steinmeier köztársasági elnökkel tárgyalt a német fővárosban. Míg a török elnök a tűzszünet szükségességét hangsúlyozta, német kollégája úgy fogalmazott: “Izraelnek minden joga megvan arra, hogy megvédje magát.”

Több, mint két hónapja már, hogy 2023. október 7-én a Hamász terrorszervezet erői előre kitervelt, komplex támadást hajtottak végre Izrael ellen. Bár a hadviselő felek adatait érdemes kritikus szemmel nézni, az biztos, hogy több ezer izraeli és palesztin civil vesztette életét a konfliktusban, míg a sérültek száma akár ötszámjegyűre is rúghat. A humanitárius helyzetet jelentősen súlyosbítja, hogy – amint korábban is írtunk róla - a Hamász terroristái emberi pajzsként használják mind az október 7-e óta elfogott izraeli és külföldi túszokat, mind a Gázában ragadt palesztin lakosságot.

Ingoványos a talaj a jövő héten esedékes uniós állam-és kormányfői csúcstalálkozó lába alatt. A találkozón nemcsak Ukrajna jövőbeni, 50 milliárd euró értékű támogatásának megszavazása a tét, hanem az ország csatlakozási tárgyalásainak napirendre tűzése is.