Az Európai Unió azzal fenyegetőzik, hogy Magyarországot elhallgattatja, ha blokkolja az Ukrajnának szánt forrásokat. Sőt, a vezetők körében még az is felmerült, hogy kiiktassák Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az uniós szavazásból.

Hónapok óta tartó viták után Recep Tayyip Erdogan török államfő is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ezzel az északi ország még egy lépéssel közelebb került a védelmi szövetségbe való belépéshez. Az utolsó aláírást Magyarországtól várja a szövetség.

A jemeni húszik az izraeli-gázai konfliktus 2023. október 7-i kirobbanása óta számos esetben támadtak drónokkal, ballisztikus rakétákkal és cirkálórakétákkal nyugati hadihajókat és majdnem véletlenszerűen kiválasztott kereskedelmi hajókat az Arab-tengeren, az Ádeni-szorosban és a Vörös-tengeren. Fabian Hinz, az International Institute of Strategic Studies elemzője felhívja a figyelmet, hogy a húszik folyamatosan fejlesztették az elmúlt években csapásmérő arzenáljukat, így egyre komolyabb veszélyt jelentenek a partjaik előtt futó fontos hajózási útvonalra.

Az Etiópiát súlytó éhínség központja a háború által megviselt Tigré régió, ahol a falusiak az 1984-es éhínség megismétlődésétől tartanak, amely 1 millió áldozatot követelt. A konfliktus és a szárazság együtt hasonló helyzetet teremthet.

Jelentősen megnőttek Donald Trump esélyei az amerikai elnökválasztáson való indulásra, miután egyik legnagyobb riválisa visszalépett, ő maga pedig magabiztos győzelemmel nyerte meg az eddigi két, Iowa és New Hampshire államban megrendezett republikánus előválasztást.

Az elmúlt két hónapban a Vörös-tengert az Arab-tengerrel összekötő stratégiai fontosságú kereskedelmi útvonalon a húszi lázadók támadásai arra késztették a világ legnagyobb hajótársaságait, hogy több hétre leállítsák a Szuezi-csatornán való áthaladást. A legtöbben a hatalmas anyagi károk ellenében átirányították hajóikat, vagy áttértek a légi szállításra. A Foreign Policy most a helyzet egy érdekes nyerteséről ír. 

A minden évben megrendezésre kerülő davosi Nemzetközi Gazdasági Fórum újabb lehetőséget kínált Ukrajna számára, hogy további segítséget kérjen. A találkozó már csak azért is kiemelkedő jelentőségű, hiszen nemcsak a Nyugat képviselteti magát, hanem olyan globálisan meghatározó hatalmak is, mint a Kínai Népköztársaság, India, illetve Brazília. A fórumon Kijevnek így lehetősége volt arra, hogy globálisan „kiterjessze” az Oroszország elleni büntető intézkedéseket. Nyilván ez nem egy egyszerű feladat, hiszen Kijev eddig kevésnek bizonyult a feladathoz, ráadásul sok ország érdekelt az Oroszországgal folytatott kereskedelemben.

Ha háború, akkor szankciók. Ilyen vagy ehhez hasonló mondatok válhatnának az orosz-ukrán konfliktus mottójává, amennyiben létezne ilyesmi. A háború kitörése óta folyamatosan gyarapodott azon intézkedések sora, amelyek kisebb-nagyobb mértékben nehezíthetik meg az orosz fél helyzetét. A gazdasági szankciók mellett azonban a sportvilágban is jelentős korlátozások jelentek meg.

Nemrégiben terjedt el a nemzetközi és spanyol sajtóban egyaránt, hogy új, magát progresszív, szociáldemokratának pozicionáló párt jött létre Spanyolországban, amely nagy eséllyel indul az idei Európai parlamenti választásokon is. Milyen változást idézhet elő a spanyol belpolitikában egy új, rendszerrel kritikus baloldal? És milyen hatással lesz a jobboldali pártokra? A The European Conservative cikkét szemlézzük.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető január 16-i nyilatkozata, miszerint feladja a Dél-Koreával lehetséges megbékélést, megrázta a nemzetközi közösséget. A lépés jelentős változást jelent Észak-Korea külpolitikájában, és aggályokat vet fel a Koreai-félsziget jövőbeli dinamikájával kapcsolatban.

Tajvan megszavazta Lai Ching-te-t elnökének, ami a szuverenitáspárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) harmadik, történelmi ciklusát indítja el a hatalomban. Egy olyan eredmény, amit az Egyesült Államok várt, de ami feldühítheti Pekinget és fokozhatja a feszültséget a Tajvani-szorosban.

Az amerikai vezető demokrata politikusok hagyományosan a szabályozott bevándorlás pártján álltak. Ma ez az álláspont meginogni látszik. Mi okozta a változást? Van-e egyetértés ma a demokrata párton belül bevándorlás-ügyben? Erről ír David Leonhardt a New York Times reggeli rovatában. 

A bűnbandák látványos és összehangolt támadásainak sorozatát követően Ecuador kritikus fordulóponthoz érkezett, ahol az erőszakos bűncselekmények példátlan növekedésével kell szembenéznie. A TC Televisión elleni közelmúltbeli támadás Guayaquilban, Ecuador legveszélyesebb városában emlékeztetőként szolgál azokra a kihívásokra, amelyekkel a nemzet küzd.

Berlin, Potsdam, Kiel, Saarbrücken – Németországban több tízezres tüntetéshullám indult az AfD-vel és a fasizmussal szemben. Az apropó egy szélsőjobboldali „titkos találkozó” a bevándorlók elleni „mestertervről”, amin számos neofasiszta és neonáci szervezet részt vett. A tüntetéseknek akár komoly belpolitikai következményei lehetnek.

Keresztény híveket mészároltak le karácsony napján, amikor fegyveres banditák ámokfutásba kezdtek Közép-Nigériában, megölve több mint 100 hívőt. Később, a Boko Haram terroristáinak akciója január 4-én egy lelkész és legalább hat gyülekezeti tag életét követelte.

A húszi fegyveres csoport 2023. október 7-e óta tartó támadássorozatba kezdett. Számtalan alkalommal indítottak rakétákat és drónokat a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán haladó hajók ellen, ezzel megbénítva a világkereskedelem mintegy 12%-át.

Nemrég a lengyel rendőrség letartóztatta Varsóban a volt belügyminisztert és helyettesét. Az eset ráadásul a köztársasági elnöki palotában történt, igaz az események lefolyásakor Andrzej Duda elnök már nem tartózkodott rezidenciáján.

Ahogy az Alternatíva Németországért (AfD) erősödik, a párt náci múltja végett egyre több politikusban érik meg a párt betiltásának gondolata – írja a Politico.

A világ eseményeit olvasva sok emberen uralkodik el a szomorúság, tehetetlenség, apátia. Sok esetben a tehetetlenség érzet közömbösséghez, eltávolódáshoz vezet. Tényleg ennyire közönyös lenne az ember a tragédiák iránt, vagy valójában az empátia a hátsó mozgatórúgó?

Egyszerűen, hivatalosan és egyértelműen kijelentem, hogy ez nem Izrael álláspontja” – mondta Isaac Herzog izraeli elnök azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint országa ki akarja telepíteni a palesztinokat Gázából. 

Alig két év hivatalban töltött idő után január 8-án lemondott Franciaország második női miniszterelnöke – számol be róla a BBC.

Több, mint 50 év után az első amerikai Holdra szálló egység elindult hosszú útjára a Földünket kísérő égitest felé, kereskedelmi szállítmányokkal megpakolva. Az Astrobotic magánvállalat által fejlesztett szonda tudományos kísérleteket és emberi maradványokat is szállít, miközben más cégek is kilövésre készülnek.

Colorado állam legfelsőbb bírósága és Maine állam közigazgatásának demokrata párti vezetője hivatali hatáskörben eljárva decemberben kizárta Donald Trumpot a 2024-es választásokon való indulásból. A volt elnök és kampánycsapata benyújtotta fellebbezését. A vitás helyzet az Egyesült államok legmagasabb szintű jogi fóruma, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt fog eldőlni.

2024-ben csaknem 3600 spanyol katona szolgálhat mintegy 20 nemzetközi katonai misszió keretein belül európai, afrikai és közel-keleti országokban is – adta hírül az El País.

2023. decemberében újabb elnökválasztásra került sor Egyiptomban. A már csaknem egy évtizede hatalmon lévő Abdel-Fattáh esz-Szíszi, korábbi hírszerzési igazgató és tábornok, újra megnyerte az elnökválasztást, ráadásul a szavazatok majdnem 89%-át begyűjtve.

Ismét a figyelem középpontjába került az Ivy League: a nyolc amerikai elit egyetem közül a Pennsylvania University rektora után 2024. január 2-án lemondott a Harvard Egyetem rektora (elnöke), Claudine Gay is. Döntésének oka az egyetemen megfigyelhető, erősödő antiszemita hangulat volt, amelyet sem a közvélemény, sem az egyetem legnagyobb támogatói nem néztek jó szemmel. Ugyanakkor az események rávilágítanak arra, hogy az elit egyetemek problémái már mindkét politikai tömb számára nyilvánvalóvá váltak. 

2024 a választások éve lesz, mely január 13-án Tajvanban veszi kezdetét. A politikai verseny kimenetelét az USA és Kína is erősen figyeli, hiszen az ország mindkét fél számára fontos stratégiai szereplő.

Ahogy arról már beszámoltunk, Javier Milei nagy fölénnyel nyerte meg az argentin elnökválasztás második fordulóját. Ezzel Argentínában megnyílt az út a gazdasági stabilitás megteremtése előtt. Ugyanakkor a belpolitikai problémák miatt kérdéses, hogy az új elnök tudja-e tartani azt a külpolitikai irányvonalat, amelyet a kampánya idején kijelölt.

Az Európai Unió döntése alapján a jövőben szigorúbb szabályok vonatkoznak a mesterséges intelligencia (MI) használatára az unión belül. A Parlament és a tagállamok hosszas egyeztetési folyamat lezárásaként állapodtak meg ideiglenesen az erre vonatkozó szabályozásról Brüsszelben. A világon egyedülálló módon, elsőként hoztak létre ilyen szinten összehangolt szabályozási keretrendszert, amely az MI jövőjét jelentős mértékben befolyásolja.

Minden politikai közösségben természetes, hogy a jövőt meghatározó kérdések mentén konfliktusok keletkeznek a különböző értékeket képviselő csoportok között, így az Európai Unió politikája is állandó feszültségekkel van tele. Fontos azonban, hogy ezek a konfliktusok csak polarizálják a közösség belső politikai terét, és ne okozzanak nehézségeket a versenytársakkal való versenyben. Ezzel a dilemmával az Európai Uniónak is nap mint nap meg kell küzdenie, de a kompromisszumkeresés mellett fontos biztosítani a tagországok jogát arra, hogy képviseljék és megvédjék álláspontjukat a számukra fontos kérdésekben.