Ha háború, akkor szankciók. Ilyen vagy ehhez hasonló mondatok válhatnának az orosz-ukrán konfliktus mottójává, amennyiben létezne ilyesmi. A háború kitörése óta folyamatosan gyarapodott azon intézkedések sora, amelyek kisebb-nagyobb mértékben nehezíthetik meg az orosz fél helyzetét. A gazdasági szankciók mellett azonban a sportvilágban is jelentős korlátozások jelentek meg.

2014. február, Szocsi, Oroszország. Az ország által rendezett téli olimpia zárónapján Oroszország megtámadja, később pedig annektálja a Krím-félszigetet. Később a FIFA – a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség – úgy dönt, hogy ennek ellenére 2018-ban Oroszországban rendezik meg a férfi labdarúgó világbajnokságot. Majdnem tíz évvel később, az orosz-ukrán háború kitörését követően azonban éles változás volt megfigyelhető a sportvilágban. 

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalációja nyomán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ugyanis elítélte az orosz agressziót Ukrajnával szemben, a szervezet aggályait pedig az ENSZ Közgyűlése is figyelembe vette a bevezetendő szankciókra vonatkozó tárgyalások során. A NOB vádja szerint Oroszország és Fehéroroszország megsértették az olimpiai békét, ezzel sértve a játékok hosszú évekre visszanyúló hagyományait. Az ENSZ Közgyűlése a kezdeti habozás után felszólította az egyes szövetségeket, hogy további tájékoztatásig tiltsák el az orosz sportolókat bármely nemzetközi eseményen való részvételtől. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság követte a NOB példáját: 2022. március 3-án az orosz és fehérorosz parasportolók kizárását ajánlotta a Paralimpiáról.

IOC Executive Board suspends Russian Olympic Committee with immediate effect.

IOC statement: pic.twitter.com/vS7YoT1MLx

— IOC MEDIA (@iocmedia) October 12, 2023

Ezen intézkedések azonnal hatalmas változást és nem kisebb felháborodást hoztak a sportolók és szurkolók számára egyaránt.

Az orosz és fehérorosz válogatottakat minden nemzetközi versenyből kizárták, az Oroszországban rendezendő sporteseményeket más országokba delegálták. Az intézkedéseket “a nemzetközi sport integritásának védelme érdekében” hozták meg - olvasható a Nemzetközi Olimpiai Bizottság internetes oldalán közzétett hat pontból álló nyilatkozatban. A helyzet rendkívüli körülményeit figyelembe véve, az olimpiai fegyverszünet rendkívül súlyos megsértésére való tekintettel, a Bizottság az Olimpiai Érdemrend megvonását is kezdeményezte minden olyan személytől, aki jelenleg fontos szerepet tölt be az Orosz Föderáció kormányában vagy más, a kormányhoz kapcsolódó magas beosztásban tevékenykedik. E döntés szerint elvesztette kitüntetését Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, Dmitrij Csernyisenko miniszterelnök-helyettes, illetve Dmitrij Kozak, az Elnöki Végrehajtó Hivatal vezérkari főnök-helyettese is.

A 2022-es pekingi Téli Olimpiai Játékokon való részvétel is hatalmas port kavart. Az év elején a NOB ugyanis úgy döntött, hogy az orosz és a fehérorosz sportolók részt vehetnek a játékokon mindaddig, amíg ezt úgynevezett semleges sportolóként teszik, nemzeti zászló vagy himnusz nélkül.

Ukrajna előbb kampányt indított az orosz és fehérorosz sportolók kitiltására és a sportesemények bojkottálásával fenyegetőzött, ám végül beleegyezett, hogy sportolói oroszok és fehéroroszok ellen versenyezzenek, mindaddig, amíg e két ország sportolói semleges zászló alatt vannak ott. A Játékokon új szabályok szerint versenyző orosz válogatott azonban hamar botrányba keveredett, hiszen az orosz sportban visszatérően jelenlévő doppinggal kapcsolatos problémák Pekingben sem maradtak el. Ezúttal a mindössze 15 esztendős női műkorcsolyázó, Kamila Valieva tesztje lett pozitív, a korcsolyázót akár a versenyen szerzett aranyérmétől is megfoszthatják.

A 2024-es párizsi olimpiai játékokon előreláthatólag semleges zászló alatt versenyezhetnek majd az orosz sportolók, jelenleg azonban az ukránok részvétele maradhat kérdéses. Az ukrán kormány döntése szerint ugyanis az ország atlétái nem vennének majd részt azokban a versenyszámokban, amelyekben Oroszország sportolói is érdekeltek, mindezt a semleges zászló ellenére sem. 

Az események tükrében számos szakértő, sportoló és szurkoló is kifejezte nemtetszését, az orosz fél részéről leginkább a korcsolyázók háborodtak fel.

A jeges sport, amely az oroszok egyik legerősebb olimpiai száma, rendkívüli népszerűségnek örvend az országban, így számos ötlet merült fel a hazai versenyzők és szurkolók kárpótlására. A váratlan helyzetre válaszul akár saját versenyek kidolgozását is megfontolták.

“Saját Nagydíj csak felfüggesztett sportolók között rendezhető – oroszok és fehéroroszok között. Ha a versenyekről nem egyeztetnek az Nemzetközi Korcsolyaszövetséggel, akkor külföldiek nem vehetnek részt ilyen versenyeken, eltiltják őket.” - fogalmazott korábban Maxim Trankov, kétszeres olimpiai bajnok páros műkorcsolyázó. 

A saját Grand Prix ötlete végül sikeresen megvalósult, Oroszországban a 2023/24-es versenyszezonban a korcsolyázók számára hat különálló nagydíj versenyhétvégét rendeztek. Emellett természetesen korosztályos, regionális, valamint országos bajnokságot is szerveztek az országban, valamint az orosz ugróbajnokság sem maradhatott el.

A jelek szerint Oroszország igyekszik támogatni sportolóit, főképp az országban rendkívül népszerű műkorcsolya kapott kiemelt figyelmet az eltiltások következtében. Akár úgy is tűnhet, hogy ez a tendencia pozitív, ám a helyzet korántsem ilyen egyértelmű.

Míg a pótlólag megrendezett belső versenyek igyekeznek a normalitás felé terelni a sportolók mindennapjait, a nemzetközi megmérettetések hiánya komoly problémát jelent. Az elmúlt időszakban számos sportoló fejezte ki nemtetszését, többen igyekeztek más országok színeiben versenyezni. Ahhoz, hogy egy sportoló más nemzet színeiben méresse meg magát, egy hosszú és bonyolult procedúrán át vezet az útja. Annak ellenére, hogy valójában ez egy lehetőség a további versenyzésre, több sportoló mégis Oroszországban maradt.

A nemzetközi sportvilágban, illetve a szurkolók közül is többen fogalmaztak meg kritikát a helyzettel, az orosz sportolókkal szemben, leginkább a politikai elkötelezettségüket, illetve a sport és a politika viszonyát firtatva. Az elmúlt hetekben Alina Zagitova olimpiai bajnok korcsolyázó nyilatkozott a közelgő elnökválasztásról. “Vlagyimir Vlagyimirovics mindig támogatta a sportot, ezért én is támogatom őt.” - fogalmazott. Sportolóként látom, hogy a sportélet milyen látványosan fejlődik nálunk, és nagyra értékelem az ebben játszott szerepét” - tette hozzá. A bajnoknő mellett Vladimir Tarasenko edző egyenesen az orosz-ukrán frontra indult, közösségi oldalain lelkesen posztolt arról, hogy megvédi hazáját. A szurkolók felháborodva vették tudomásul a helyzetet, többen kritizálták, hogy sportolóként a politikai ügyekbe nem kellene beleavatkozni.

Valójában hosszan lehetne sorolni az ilyen és ehhez hasonló történéseket az orosz sportvilágban, ugyanakkor fontosabb kérdés, hogy az általános felháborodásnak milyen mértékben lehet létjogosultsága. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve több ellentmondás is felmerülhet a témával kapcsolatban, hiszen a NOB eredeti álláspontja szerint az egyik fő indok az olimpiai béke megsértése volt. Másfelől pedig esélyegyenlőséget szerettek volna biztosítani a felek között, hiszen Oroszországban Ukrajnával ellentétben nem került sor kötelező katonai sorozásra, az eltiltásról szóló döntés meghozatalánál, ezt is figyelembe kellett venni. A szakértők azonban azzal érvelnek, hogy

a NOB legutóbbi reakciója opportunistának ítélhető: a szervezet látszólag hosszú ideig semleges maradt, főképp kereskedelmi ambíciók megőrzése érdekében, és csak akkor reagált, amikor úgy érezte, hogy a globális véleménnyel összhangban kell cselekedni.

Az orosz sportolók kollektív büntetésével sem mindenki ért egyet, hiszen számos olyan sportoló létezik az országban, aki a háborúval kapcsolatban nem foglalt állást, dopping botrányba sem keveredett, csupán karrierjét szeretné folytatni.

Összességében azonban nagyon nehéz kibogozni a kusza szálakat, hiszen vitathatatlan, hogy az országban a sport hatalmas politikai figyelmet is kap. Jelenleg a legérdekesebb kérdés nem feltétlenül az, hogy milyen mértékben jogos a jelenlegi sportolók kitiltása, főképp a fiatalabb, jelenleg a nemzetközi profi sport kapujába érkező fiatalok jövője lehet a tét.

Amennyiben a nemzetközi eltiltások több évig is fennállnak majd, a fiatal, csúcsformában lévő generáció rengeteg lehetőségről VB, EB vagy olimpiai szereplésről maradhat le. Azok a gyerekek, akik jelenleg politikai véleményt koruknál fogva sem alkothatnak, ám pár éven belül Olimpián vagy más világversenyen szerepelhetnének rendkívül hátrányos helyzetben vannak.

A fiatal sportolók gyakran éveken át, kitartóan, sok munkával csiszolják képességeiket, arról álmodoznak, hogy országukat a nemzetközi porondon képviselik. A dopping, vagy más nemzeti szinten elkövetett visszaélések miatti eltiltás demoralizáló és elkeserítő lehet azok számára, akik a tisztességes és tiszta verseny mellett kötelezték el magukat. Az eltiltás nemcsak tehetségük megmérettetésében akadályozza meg a fiatal tehetségeket, hanem az orosz sportolók egész generációjának hírnevét is rontja, akik valójában a jogsértésben koruknál fogva sem vehettek részt. Kihívást jelent megtalálni az egyensúlyt, hiszen a jelenleg felnőtt sportolók nyilatkozatai és tettei között valóban találunk megkérdőjelezhető eseteket, ám a jövőre nézve a fiatal sportolók védelme is fontos szemponttá kell váljon.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon