Az elmúlt hónapokban számos kínai magasrangú tisztviselőt távolítottak el a pozíciójából, ideértve például a rakétaosztag parancsnokát vagy éppen a védelmi minisztert. A Felszabadító Hadsereg már a megalakulását követően is nagy autonómiával rendelkezett a meglehetősen centralizált kínai állami struktúrában, amely az 1980-as években tetőzött. Bár Hszi 2012-es hatalomra kerülését követően igyekezte megregulázni a haderőt, a jelenlegi helyzet mégis azt mutatja, hogy az elnök újfent rákényszerül a kontroll megerősítésére. Joel Wuthnow, a National Defense University Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének szenior kutatója a Foreign Affairs hasábjain elemezte a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben végbemenő folyamatokat, valamint ezek Hszi hatalmára gyakorolt implikációit.

Az elmúlt időszakban rekordszámú illegális határsértést regisztráltak az amerikai hatóságok. Mindeközben pedig számos texasi város vészhelyzetet hirdetett, mivel az illegális bevándorlók nemcsak a kormány tartalékait élik fel, hanem a településeken élők mindennapjait is megnehezítik. Mi történik jelenleg Amerikában és van-e kiút a helyzetből? A latin-amerikai, illetve az amerikai állapotokról a Wall Street Journal számol be.

Oroszország és Kína kapcsolata rendkívül összetett. A két országot a kihívásokban és nézeteltérésekben gazdag történelmük ellenére az elmúlt évtizedek eseményei - a többi között az orosz-ukrán háború - stratégiai partnerség megkötésére ösztönözte. A felborulni látszó világrendben egyre több váratlan fordulatnak lehetünk szemtanúi. Jelen események fényében semmi sem kizárható, még akár egy egykor elképzelhetetlennek tűnő orosz-kínai katonai szövetség sem – írja a Foreign Policy. 

Robert Fico szlovák politikus összesen 10 évig volt Szlovákia miniszterelnöke. Politikai karrierje során számos vitát váltott ki, és sokszor szembekerült az ellenzékkel és a polgári szervezetekkel. Politikáját gyakran az gazdasági populizmus és a nacionalizmus jellemezte.

Ahogy korábban is írtunk róla, a globális felmelegedés elleni küzdelem mára csupán mérsékelni tudja a klímaváltozás hatásait, teljes mértékben nem képes megszüntetni azokat. Miközben szeptemberben 2300 halálos áldozatot követeltek az áradások Líbiában, amerikai szakértők pedig megnövekedett aktivitást jósolnak az idei hurrikánszezon végére, Európában megrendülni látszik a nagyhatalmak elkötelezettsége a klímacélokkal kapcsolatban. Noah J. Gordon, a Carnegie Endowment for International Peace Fenntarthatóság, Klíma, és Geopolitika programjának megbízott társigazgatója, valamint Dan Helmeci, a Carnegie Endowment junior kutatója az Internationale Politik Quarterly hasábjain fejtegették a klímacélokról szóló nemzeti törvények jogi kötőerejének kérdéseit Németország és az Egyesült Királyság példáján keresztül.

2022 február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Egyesült Államok azonnal bejelentette szándékát Kijev támogatására. Mindezzel párhuzamosan Washington legnagyobb kihívója, a Kínai Népköztársaság növelte a katonai jelenlétet a Tajvan-szorosban. Természetesen a válasz nem maradt el, az amerikaiak is elkezdték kiépíteni saját szövetségesi hálózatukat. Ezzel a hidegháború nyertese, vállalva a kétfrontos geopolitikai játszma árát, növelte a tétet mind Kelet-Európában, mind pedig a Távol-Keleten.

Nemrég került a kezembe a francia Le Point magazin egy júniusi kiadványa, amelynek címlapján a francia politológus, Jérôme Fourquet portréja látható. Kutatásaival Fourquet, aki egyébként a legrégebbi francia közvéleménykutató intézet, a tekintélyes IFOP (Institut francais d’opinion publique) véleményrészlegének vezetője, többek között a vallás, az identitás és a bevándorlás problémakörei felé megnyilváuló társadalmi attitűdőket térképezi fel.

Sorozatunk első két részében (amely itt és itt érhető el) a trumpizmus felemelkedését vizsgáltuk, különleges tekintettel annak eszmetörténeti vonatkozására. Jelen bejegyzés még egy szempontot szolgáltat ezen elemzéshez. Az amerikai politikai kultúra gyengülésének mélyén ugyanis nem mással, mint az amerikai alkotmány politikai tradíciójának gyengülésével szembesülünk.

A 2024-es Nyári Olimpiai Játékokat Párizsban rendezik és ez máris felpezsdítette a francia médiát, ugyanis sok új intézkedést vezetnek be. A szekularizmusáról híres ország sportminisztere, Amélie Oudéa-Castère nemrég bejelentette a hidzsáb viselésének betiltását az olimpiai versenyeken a francia résztvevőknek. A döntést viszont az ENSZ nem nézte jó szemmel.

Nemrég tartották meg a G20-ak 18. miniszteri csúcstalálkozóját, amelynek házigazdája a G20-ak idei soros elnökségét ellátó India volt. Az eseményre, a nemrégiben felújított, Bharat Mandapam Nemzetközi Kiállítási és Konferencia Központban (IECC) került sor.

Hatalmas öröm és büszkeség érte Magyarországot, hiszen ezen a héten zajlik Stockholmban a 2023-as Nobel-díjak bejelentése átadó és máriskettős magyar sikert ünnepelhetünk. A hétfőn Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman mikrobiológus vehette át az élettani és orvosi Nobel-díjat, kedden pedig a Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L'Huillier trió kapta a fizikai Nobelt.

Az Európába irányuló migráció megfékezésére és ellenőrzésére Németország visszaállította a határellenőrzést Lengyelországgal és Csehországgal közös határain. Vajon elég lesz-e ez az intézkedés az elszabadult migrációs és embercsempész helyzet kezelésére?

Justin Trudeau a kanadai parlament nevében is bocsánatot kért, miután az alsóház elnöke, Anthony Rota a Képviselőházba invitálta Jaroszlav Hunkát, aki a második világháború alatt az SS 14. Waffen Grenadier hadosztályában szolgált. Az eset óriási felháborodást keltett, hiszen a náci katonai egység zsidó és lengyel civilek meggyilkolásáért is felelős.

Új-Zélandon nemsokára választásokat tartanak és úgy néz ki, hogy kormányváltás jöhet. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint az úgynevezett First Party rohamosan jön fel a Munkáspárt mellé. De mi is történt pontosan?

Egyre erősödnek az Ukrajnába történő fegyverszállítást kritizáló hangok Közép-Kelet-Európában, főként Lengyelországban.

A szeptember 27-én tartott első, majd a szeptember 29-én tartott második körből álló parlamenti beiktatási vita végül nem hozta el Alberto Núñez Feijóo spanyol néppárti politikus számára a győzelmet. Az igen heves belpolitikai viszonyok közepette megtartott vita, illetve a szinte állandó jellegű bizonytalanság következtében pedig még az is bekövetkezhet, hogy a jelenleg ügyvezető miniszterelnökként dolgozó Pedro Sánchez második mandátumát kezdi meg miniszterelnökként.

Európa-szerte magas áron tudja az átlagember is megtankolni az autóját. Mi az oka annak, hogy ennyire elszálltak az üzemanyag árak és ezek milyen módon segíti ez Oroszország háborús törekvéseit? Az Independent cikkének szemléjéből kiderül.

A feltartóztatási politika („containment”) gondolatát George F. Kennan amerikai diplomata dolgozta ki az 1940-es évek elején, amelyet elsőként a Foreign Affairs hasábjain „X” cikként elhíresült, a Szovjet magatartás gyökerei című írásában publikált. Ahogy már korábban is írtunk (https://danubeinstitute.hu/hu/blog/mr-x-aki-megjosolta-a-haborut-mit-tudhatunk-meg-george-kennan-tol-napjaink-haborujarol) róla, a feltartóztatás meghatározta a hidegháborús amerikai külpolitikai stratégia alakulását, mélységében feltérképezve a szovjet expanziós törekvések hátterét.

Tizennégy éve halt meg Irvin Kristol, a „neokonzervativizmus atyja”. Halála után a The Daily Telegraph úgy emlékezett meg róla, mint a huszadik század második felének legjelentősebb közértelmiségije”. De miben rejik Kristol „varázsereje”? Megközelítésünkben Kristol munkásságának elvitathatatlan vonása, hogy jókor érzett rá az amerikai liberalizmust átjáró tartalmi válságra, ezzel pedig megalapozta az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb szellemi-ideológiai átalakulását.

II. Károly brit uralkodó szeptember 20-án kezdte meg háromnapos látogatását Franciaországban, díszvacsorával és fogadással egybekötött versailles-i vizittel. A több, mint 120 éves múlttal rendelkező angol-francia diplomácia egyik központ elemét, az Entente cordiale-t, vagyis a két ország nagyon jó kapcsolatát idézve a 21. század égető kihívásait is megvitatták, hangsúlyozták.

2023. szeptember 19-én Azerbajdzsán offenzívát indított a szakadár Hegyi-karabahi Köztársaság ellen; annak érdekében, hogy véglegesen lezárja az 1988 óta harmadszor lángra kapó konfliktust. Miután az azeri fegyveres erők behatoltak a többnyire örmények által lakott entitás területére, csupán 24 órára volt szükségük ahhoz, hogy de facto térdre kényszerítsék az enklávé vezetését. A szeptember 20-án, helyi idő szerint délután egy órakor életbe lépő fegyverszünet előtt – a CNN információi szerint – az offenzíva során szakadár oldalon legalább 400-an sérültek meg súlyosan, valamint 200-an életüket vesztették.

Továbbra is tömegek érkeznek Európába illegálisan. Mi sem példázza jobban a helyzetet, mint az olaszországi Lampedusa szigete, amely a mediterrán ország és Tunézia között helyezkedik el, ezáltal pedig ideális célpont az illegális bevándorlóknak. Volt olyan nap, amikor annyi migráns kötött ki partjainál, mint a sziget lakosságának összessége. Ez a tény, valamint Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni közös látogatása alátámasztja a helyzet súlyosságát, azonban kérdéses, hogy az egyik kulcsfontosságú EU-s szerv vezetője tényleg segítő kezet nyújt-e Olaszországnak, vagy az általa javasolt megoldás csak tovább ront a térség, és azzal együtt egész Európa helyzetén?

A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau néhány nappal az Új-Delhiben megrendezett G20 csúcstalálkozó után azzal vádolta meg Indiát, hogy köze lehetett a kanadai állampolgársággal rendelkező, szikh vallású politikai aktivista, Hardip Szingh Nidzsar meggyilkolásához. Kijelentését követően a két ország diplomáciai kapcsolata mélypontra jutott.

A Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs egy kerekasztal-beszélgetésének témája az orosz–ukrán háború utáni Európa és Ázsia volt. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője kiemelte: Oroszország stratégiailag elvesztette a háborút, hiszen nem sikerült eredeti célját – vagyis, hogy történelmet írjon – elérnie.

A spanyol miniszterelnök-jelöltek szeptember beiktatási vitájához közeledve mindkét fél továbbra is a jövőbeli koalíciós partnerek meggyőzésén dolgozik. A végső döntés azonban még mindig úgy tűnik, hogy a katalán pártokon múlik, hiszen az, aki mellé besorakoznak, nagy valószínűséggel a mediterrán ország következő miniszterelnöke lesz.

G2 világ és az USA-Kína rivalizálás címmel tartottak panelbeszélgetést a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napján. A panel moderátora a Danube Institute vendégkutatója, dr. Eric Hendriks volt, a beszélgetés apropóját pedig Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszéde adta, ahol elhangzott, hogy ,,két nap van az égen”.

Az orosz-ukrán konfliktus árnyékában sokan egy újabb hidegháború kibontakozását vélik felvedezni. Milyen hasonlóságokat láthatunk a Szovjetunió kora és napjaink helyzete között? Mely úton haladhat tovább az USA és Európa?

A konnektivitás volt a kulcsszó abban a beszédben, amellyel Orbán Balázs megnyitotta a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napját. A miniszterelnök politikai igazgatója Magyarország geopolitikai helyzetét és a magyar álláspontot mutatta be.

Az Egyesült Királyságban működő Országos Egészségügyi Szolgálat, az NHS, új részlegeket és mintegy 250 új munkahelyet teremt „woke” diverzifikálási, sokszínűsítési stratégia alapján.

„Ma a családok szabadságharcát vívjuk, ha nincs gyermek, nincs jövő.”- ez hangzott el Novák Katalintól a Szépművészeti Múzeumban a Budapesti Demográfiai Csúcs (BDS) nyitónapján. A BDS az a fórum ahol mind politikai, egyházi, tudomány szempontjából a legfontosabb vezetők, valamint mellettük a vállalatok és média legfontosabb képviselői megvitatnak elsősorban olyan kérdéseket, melyek a családokat érintik.