Az Egyesült Királyságban működő Országos Egészségügyi Szolgálat, az NHS, új részlegeket és mintegy 250 új munkahelyet teremt „woke” diverzifikálási, sokszínűsítési stratégia alapján.

„Ma a családok szabadságharcát vívjuk, ha nincs gyermek, nincs jövő.”- ez hangzott el Novák Katalintól a Szépművészeti Múzeumban a Budapesti Demográfiai Csúcs (BDS) nyitónapján. A BDS az a fórum ahol mind politikai, egyházi, tudomány szempontjából a legfontosabb vezetők, valamint mellettük a vállalatok és média legfontosabb képviselői megvitatnak elsősorban olyan kérdéseket, melyek a családokat érintik.

Az évek során a washingtoni kormányzat külpolitikai döntései nagyban meghatározták az egyes latin-amerikai országok fejlődésének irányát. Amióta Kína egyre jelentősebb mértékben veti meg a lábát a térségben, az Amerikai Egyesült Államok is belátta, hogy egy módon tehet szert jelentős előnyre szélsebes mértékben felemelkedő riválisával szemben: a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon javítania kell a latin-amerikai régióhoz fűződő viszonyán. Korábbi cikkünk folytatása következik. 

A 2023. június 4-én elkezdődött ukrán ellentámadás előtt a média és a nyugati várakozások akarva-akaratlanul is, de magasra tették a lécet az ukrán védelmi erők előtt. A helyzetet bonyolítja, hogy mind az ukránok, mind az oroszok saját területként tekintenek a háborús övezetre. Igaz, a nemzetközi jog és a nemzetközi közösség egyértelműen Ukrajnához sorolja a műveleti területeket, viszont az oroszok ugyanezen megyéket „népszavazások” révén magukhoz csatolták. Kijev eddig elért eredményei nem éppen fényesek: a csaknem három hónapja tartó ellentámadás során az ukrán erők eddig nem voltak képesek áttörni az orosz védelmi állásokat, ez pedig hatással lehet a nyugati támogatásokra is, hiszen egyre többen kételkednek az ukrán „mindent vissza” stratégiában – írja a Le Monde.

Az energiabiztonság fontosságáról folyt a beszélgetés a Danube Institute idei geopolitikai konferenciájának első napján. A résztvevők egyetértettek: az orosz energiaforrásokról való leválás, és az ebből adódó árinfláció az egész kontinens lakosságát érinti, komoly kihívást jelent, így új forrásokra és technológiára van szükség Európa energetikai jövőjének biztosításához.

A technológia nemcsak a mindennapi élet egyik esszenciális komponense, hanem a haderő egyik meghatározó faktorává nőtte ki magát. Eltekintve attól, hogy a hadviselés korszerűsítése a digitalizáció nélkül nem mehet végbe, a radikális újítások nagymértékű veszélyforrást is jelentenek, melyre az országoknak fel kell készülniük a katasztrófák elkerülése érdekében – írja a Foreign Affairs.

A második világháborútól kezdődően a nukleáris fegyverek domináns szerepet játszanak a nemzetközi viszonyokban, amit jól példáz Észak-Korea atomfegyverkezési törekvése vagy éppen Irán nukleáris programja. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül az atom polgári felhasználása sem, hiszen az ezzel kapcsolatos technológia exportálása komoly befolyásra adhat lehetőséget a fogadó ország területén. Ezt mutatja Szaúd-Arábia esete is, amely a 2010-es évek óta próbál hasonló technológiákat importálni. Jane Nakano, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) energiabiztonsági szakértője Rijád példáján keresztül mutatta be a nukleáris energia geopolitikai jelentőségének növekedését, a kialakult helyzetet ennek segítségével elemezzük.

Az Egyesült Államok tartja fent a világ legfelkészültebb és legütőképesebb haderejét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy mind létszámban (1 359 600 fő), mind költségvetésben (800 mrd USD), mind pedig technológiában sikerült egy világverő haderőt felállítani. A hidegháború utáni egypólusú világban ez a szerep megkérdőjelezhetetlen volt. Mára a globális versenytársak megjelenése - így a legjelentősebb kihívó Kínai Népköztársaság - mellett belső tényezők is elősegíthetik az amerikai haderő nimbuszának leépülését. A hadsereg átpolitizáltságára irányuló törekvések, a woke betörése alááshatja a morált, csökkentheti a toborzásra jelentkezők számát, nem beszélve a vetélytársak felé irányuló elrettentés leépüléséről – írja elemzésében a The Heritage Foundation. 

Az elmúlt években az egyre intenzívebbé váló amerikai-kínai gazdasági versengés, valamint Tajvan helyzete a nemzetközi rendszer egyik legkockázatosabb pontjaivá váltak. Ezzel párhuzamosan – a többi között az elhúzódó koronavírus-járvány hatására bevezetett korlátozások miatt – Pekingnek a gazdasági fejlődés fokozatos lelassulásával is szembe kellett néznie. Ez a visszaesés, valamint az ahhoz társuló esetleges társadalmi elégedetlenség sokak szerint – az elterelési háború logikáját alkalmazva – a tajvani konfliktus eszkalációjához vezethet. Erre cáfol rá elemzésében M. Taylor Fravel a Massachusetts Institute of Technology (MIT) biztonságpolitika programjának igazgatója, valamint a Harvard Egyetem vendégkutatója, aki történelmi példákkal mutat rá az elterelő és az elrettentő háború közötti különbségre.

2019-ben volt hangos a média Theresa May volt brit kormányfő körül, aki abban az évben júniusban bejelentette, hogy lemond a toryk vezetéséről. Sok köze volt ehhez az EU-s kilépési megállapodásának, amit az alsóház rendre leszavazott. De nem ez volt az egyetlen ok.

Az Al Jazeera értesülései szerint Niger hadserege azzal vádolja Franciaországot, hogy több nyugat-afrikai országban csapatokat és felszerelést összpontosít, hogy "katonai beavatkozást" indítson Niamey ellen.

Az afrikai, illetve közel-keleti bevándorlók mellett egyre több dél-amerikai menedékkérő érkezik az Európai Unió területére. Külön figyelmet érdemel a Kolumbiából Európába irányuló vándorlás, melynek mértéke a 2022 májusától eltelt egy év alatt 90%-kal emelkedett. 

2023. szeptember 13., Vosztocsnij űrrepülőtér: Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun találkozását figyelte a világ múlt szerdán. Az orosz elnök kézfogással köszöntötte Észak Korea vezetőjét, aki egyebek mellett élénk érdeklődését fejezte ki az orosz műhold technológia iránt.

Nemrég az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa öt év után újra napirendre tűzte a Kim rezsim vezette Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban elkövetett emberi jogi attrocitásokat.

Az amerikai képviselőház hivatalos vádemelési vizsgálatot indít Joe Biden elnök ellen – közölte a Képviselőház elnöke. Kevin McCarthy elmondta, hogy a vizsgálat "a hatalommal való visszaélés, akadályoztatás és korrupció" vádjaira fog összpontosítani Bidennel szemben. A republikánusok azóta vizsgálódnak az elnök ellen, hogy januárban átvették az irányítást a képviselőházban.

Az elmúlt néhány évben igencsak felélénkült a nagyhatalmak érdeklődése Latin-Amerika iránt. A korábban alábecsült és lenézett térség egyre központibb szerepet tölt be a „nagyok” geopolitikai stratégiájában. Az elmúlt időszakban nem csak az EU és Kína, de az Amerikai Egyesült Államok is elkezdett aktívan törekedni a kapcsolatok minél gyorsabb megerősítésére - írja a Foreign Policy. 

A rendkívül alacsony oltottsági arány következtében szinte állandó jelleggel fennáll egy újabb pandémia kitörésének lehetősége a közép-afrikai országban, mely nemcsak bizonytalanságba sodorja a lakosságot, hanem állandó egészségügyi kockázatot is jelent. A helyzetet Andrei Popoviciu foglalja össze a Foreign Policy hasábjain. 

Ahogy már korábban is írtunk róla az iráni tüntetések vonatkozásában, az elnyomó rezsimek elleni küzdelem nem mindig a kapcsolatok teljes megszakításában rejlik. Ez igaz Afganisztán esetére is, ahol két évvel az amerikaiak kivonulása után a gazdaság továbbra is romokban hever, a társadalom – különösen a nők – pedig ki van téve a tálib kormányzat radikális intézkedéseinek. Arról, hogy miképp támogathatja a Nyugat az afganisztáni emberek felemelkedését a tálibokkal való kiegyezés nélkül, Roya Rahmani, a Georgetown Egyetem kutatója, valamint Afganisztán első Egyesült Államokba delegált nagykövete írt a Foreign Affairs hasábjain.

Bővítve az egykori csúcspolitikusokból lett tanácsadók listáját, Sanna Marin volt finn miniszterelnök is – politikai karrierjét maga mögött hagyva – egy NGO szolgálatába áll stratégiai tanácsadóként.

“A trumpizmus Amerika elmúlt hatvan évének bizarr kotyvaléka. Felemelkedéséért és az amerikai kultúra lezüllesztéésért a szabadelvűség legújabb kori alakulása is felelős” - konkludált előző cikkünk. De pontosan hogyan fordította a legújabb kori liberalizmus három domináns irányzata önmaga ellen a társadalom egy jelentékeny részét? Olyan karakterológiával látták el az amerikai eliteket, amikből könnyű volt mozgalmi tőkét kovácsolni.

Észak-Korea államfője, Kim Dzsongun és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin találkozójára bizonyos értesülések szerint ebben a hónapban kerül sor, a tervek szerint Oroszországban.

1960. Afrika éve. Legalábbis így szoktak hivatkoznia a dátumra, mivel ebben az esztendőben 17 afrikai állam nyerte el a függetlenségét. Ez azonban számos országban nem hozott békét, hanem elhúzódó konfliktusokhoz vezetett, amelyek közül sok mai napig rendezetlen. 

Biden elnök vasárnap kijelentette, hogy nem a kínai gazdaság megfékezésére törekszik – írja a The Hill. Sokkal inkább azt szeretné, ha Peking sikerrel járna a nemzetközi szabályok betartásával, és biztosítaná, hogy a két ország kapcsolata "jó úton haladjon". Ismételten fordulat jöhet az USA és Kína kapcsolatában?

Szeptember 8-án, pénteken helyi idő szerint 23 óra 11 perc körül évtizedek óta nem mért erősségű földrengés csapott le Marokkóra, amely az adatok szerint eddig 2000 halálos áldozatot követelt és ezreket kényszerített arra, hogy elmeneküljenek az otthonukból.

India az elmúlt évek során számos jelét adta, hogy meghatározó szereplő kíván lenni a nemzetközi arénában, ám kétséges, hogy ezt el tudja-e érni a jelenleg is zajló belföldi konfliktusok és atrocitások rendezése nélkül.

Az iráni perzsa állam az 1979-es iszlám forradalmat követően elszigetelve találta magát a Közel-Kelet sakkjátszámiban. Mára viszont az egyik legmeghatározóbb regionális hatalommá nőtte ki magát. Alapvetően a perzsák által fizetett közvetett szereplők, azaz proxyk elősegítik Teherán geopolitikai érdekeinek megvalósítását. Ilyenek a síita pártok, milíciák, továbbá egyéb fegyveres radikális csoportok. Nyilván Irán egyedül nem lett volna képes egy ilyen hatalmas hálózat kiépítésére: a külső nagyhatalmak is elősegítették ezt a folyamatot – írja elemzésében a Wilson Center.

Az internet őrzőjévé nevezett ki néhány óriáscéget az Európai Unió szerdán. Az Európai Bizottság a héten közzétett nyilatkozatából kiderül, az online tér hat legnagyobb cége a jövő évtől az internetes szféra védelméért felelhet majd. A döntéssel elsősorban a felhasználókat szeretnék védeni, számos cég azonban máris tiltakozik.

Egy augusztus végi sajtókonferencián Mitch McConnell, az Egyesült Államok Szenátusának republikánus vezetője, képtelen volt válaszolni egy az újságírók által feltett kérdésre, ugyanis a szenátor legalább fél percre „lefagyott”.

A kínai elektromos autómárkák és a Tesla beárnyékolják a kontinens tehetségeit Európa legnagyobb autóipari rendezvényén, a müncheni Internationale Automobil-Ausstellung (IAA) autókiállításon – írja a Politico.

A Kínai Népköztársaság az elmúlt évtizedben a világ szinte minden részén igyekezett növelni gazdasági, politikai, valamint kulturális befolyását: ez megfigyelhető például a Perzsa-öböl térségében vagy a Balkán-félszigeten. Ezzel párhuzamosan Peking diplomáciája a Kaukázus területén is egyre megerősödni látszik, hiszen az orosz-ukrán háború után az eddigiektől eltérő külpolitikai irányvonalat választó Georgia (korábban Grúzia) szorosabbra fűzi a szálakat a Népköztársasággal. Emil Avdaliani, a European University professzora, valamint a grúziai Geocase kutatóközpont Közel-Kelettel foglalkozó csoportjának igazgatója a Carnegie Endowment for International Peace felkérésére értekezett a kínai-grúz együttműködés körülményeiről és annak lehetséges hatásairól.