Az internet őrzőjévé nevezett ki néhány óriáscéget az Európai Unió szerdán. Az Európai Bizottság a héten közzétett nyilatkozatából kiderül, az online tér hat legnagyobb cége a jövő évtől az internetes szféra védelméért felelhet majd. A döntéssel elsősorban a felhasználókat szeretnék védeni, számos cég azonban máris tiltakozik.

Az Európai Bizottság 2023. szeptember 6-án nevezte meg azt a hat technológiai óriáscéget, amelyet a jövő évtől a digitális terek őrévé nyilvánítana. A döntés az úgynevezett Digital Market Act https://digital-markets-act.ec.europa.eu/index_en megszületésével jöhetett létre, a jövőben ezzel ellenőrizné az online tereket az Unió. Egy szerdán nyilvánosságra hozott EU-s listán a többi között a Facebookot üzemeltető Meta és a Google mögött álló Alphabet is szerepelnek, de komoly változásokat hozhat a döntés az Apple, az Amazon, a Microsoft, sőt a TikTok-ot működtető ByteDance számára is.

Az uniós döntés értelmében az említett cégeknek kötelességük más, velük együttműködő kisebb vállalatok termékeit és szolgáltatásait egyenrangú tartalomként kezelni és feltüntetni, többé nem engedhetik meg maguknak, hogy saját tartalmaikat előnyben részesítsék.

A szabályozás alapos számítások után született meg, számos feltétel kell teljesüljön egy időben, hogy egy cég az EU által kinevezett digitális őrök közé kerülhessen. Egy digitális “őrvállalatnak” legalább 7,5 milliárd euró értékű éves forgalma van az európai piacon, vagy legalább 75 milliárd eurós piaci kapitalizációval rendelkezik, valamint több, mint havi 45 millió és évi 10 000 üzleti felhasználója van az EU területén.

Ennek ellenére több cég is kritizálja a döntést, az Apple és a Microsoft máris kibúvókat keres. Az iMessage nevű üzenetküldő platform felhasználóinak száma az üzemeltető Apple szerint például el sem éri az EU által meghatározott alsó határt. - írja a Financial Times. A tiltakozás érthető, hiszen piaci értelemben számukra előnyös, ha minél nagyobb befolyással rendelkeznek az európai vagy bármely más piacon. Ugyanakkor a szabályozás elsősorban a felhasználók védelmében jött létre, így valószínűnek látszik, hogy az Európai Bizottság nem lesz hajlandó kompromisszumot kötni a megnevezett hat cég egyikével sem. Thierry Breton, az EU ipari biztosa szerint az új szabályok a hat internetes óriáscég gazdasági erejét korlátozzák majd, valamint több választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztóknak.

A kisebb, innovatív technológiai cégek számára is új lehetőségeket teremtünk” – hangsúlyozta a francia.

Az Apple ugyan azt is felvetette, hogy az új intézkedés a felhasználók számára is rejthet kockázatokat, ám az Európai Bizottság nem reagált a vádakra. Szerintük ugyanis a Digital Market Act keretein belül létrejött intézkedés épp azt segítené elő, hogy az interneten böngészők saját döntésük alapján választhassák meg, mely szolgáltató ajánlatait vegyék igénybe. Ezen felül a különböző üzenetküldő alkalmazások egymással való kompatibilitása is fontos szerepet kap majd.

Az intézkedés nyomán ugyanis lehetőség nyílik majd arra, hogy egy adott alkalmazásból egy másik alkalmazásba közvetlenül küldjenek majd üzenetet a chatelők.

Különösen ez az a funkció, amely sokak életét megkönnyítheti, hiszen kedvenc üzenetküldő alkalmazását használhatja mindenki, arra való tekintet nélkül, hogy az üzenete fogadója milyen platformon olvassa majd el azt. Ez ugyan szerencsés abból a szempontból, hogy a felhasználóknak kevesebb alkalmazást kell letölteni a jövőben, adatvédelem szempontjából azonban nem feltétlenül a helyes megoldás. Maguk az érintett cégek is tettek erre utalást, bár valószínű, hogy számukra a más vállalatokkal való osztozkodás nagyobb gondot okoz a felhasználói adatok biztonságánál.

Végül, de nem utolsó sorban pedig érdemes szót ejteni magáról az Európai Unió által létrehozott listáról is, hiszen általa kerültek igazán reflektorfénybe a korábban is felkapott technológiai óriáscégek. Az Unió eredeti célkitűzése szerint az intézkedések elsősorban a kisebb vállalatok bevonását és érdekérvényesítését segítették volna, ám felmerülhet a jogos kérdés, hogy

valóban ezt lehet-e elérni egy olyan listával, amelynek tagjai hivatalosan is a digitális tér őreivé válhatnak, ezáltal ismét megkülönböztetett helyzetbe kerülnek?

A technológia térhódításában kulcsszerepet vállaló cégek, amelyek részét képezik ennek a felsorolásnak jelenleg is óriási hatással vannak a piacra, a felhasználókra, a digitális terek működésére, a szabályozás által pedig jogi kötelességük ezt a befolyást kihasználni. Annak ellenére, hogy a szabályozás számos területen, köztük a piacon is fontos, nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a digitális világban rengeteg szürke, mindeddig szabályozatlan kérdés létezik és ez alól nem képez kivételt a BigTech sem.

Egy szabályozó szerv kinevezése kétségkívül előnyére válhat az ágazatnak, ám kérdéses, hogy a piacot ilyen nagymértékben befolyásolni képes óriáscégek eleget tudnak-e tenni a feladatnak. Bár a nagyobb vállalatok kötelesek lesznek például kisebb szolgáltatók üzeneteit is befogadni, egyáltalán nem biztos, hogy a nagy cégek befolyásos helyzete ettől megszűnhet. Mivel a feladatuk innentől kezdve az internet feletti őrködés lehet, kiemelt helyzetük megmarad, várhatóan nem tűnnek majd el a látványos különbségek. Ráadásul több olyan platform fenntartója is szabályozói jogkört kaphat a jövőben, amely maga is küzd az internetes oldalak szürke szabályozatlan kérdéseivel, például a tartalmak szűrésével, a mesterséges intelligencia elterjedése okozta nehézségekkel.

Úgy tűnik azonban, hogy a döntéshozók és szakértők mind a pozitív, mind pedig a negatív visszajelzésekre fel voltak készülve.

Amikor új törvényt alkotunk, amely egy összetett jogszabály egy összetett környezetben, akkor elkerülhetetlen, hogy az elején jogi kihívások merüljenek fel"

- vélekedett például Alexandre de Streel, a Centre on Regulation in Europe agytröszt digitális kutatási programjának akadémiai igazgatója. A törvény következményei tehát még váratnak magukra, ám tény, hogy a digitális világ szabályozását tekintve talán már csak a világ első AI-t szabályozó törvénye okozhat nagyobb felfordulást.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon