Szeptember 8-án, pénteken helyi idő szerint 23 óra 11 perc körül évtizedek óta nem mért erősségű földrengés csapott le Marokkóra, amely az adatok szerint eddig 2000 halálos áldozatot követelt és ezreket kényszerített arra, hogy elmeneküljenek az otthonukból.
A rengések epicentruma a Magas-Atlasz hegységben volt, körülbelül 72 kilométerre délnyugatra Marrakeshtől, a mintegy 840 ezer lakosú, népszerű turisztikai célpontnak számító várostól, de a hatás egészen az ország északi részén található Casablancáig is elért.
Forrás: USGS
A rengések a Richter-skála szerint 6,8-as fokozatúnak minősülnek, ami „erős”-nek számít, viszont a hatásukat súlyosbította, hogy viszonylag kis mélységben történtek és így nagyobb károkat okoztak. Annak ellenére, hogy az ilyen méretű földrengések a térségben szokatlanok, de nem váratlanok, 1900 óta nem volt M6-os (6-os erősségű) vagy annál nagyobb földrengés a mostani 500 kilométeres körzetében, és csak 9 M5-ös (5-ös erősségű) vagy annál nagyobb földrengés volt tapasztalható - közölte az USGS (Amerikai Földtani Intézet).
Ráadásul a jelenlegi katasztrófa szedte a legtöbb áldozatot 1960-óta, amikor egy rengés több mint 12 000 ember halálát okozta.
A mostani jelentések és a WHO szerint a rengések hatalmas károkat okoztak, hiszen több mint 300 000 embert érintenek Marrakeshben és a környező területeken, ahol számos történelmi helyszín is megsérült, mint például, maarakesh-i „vörös város”.
Al-Haouz tartományban több mint ezer ember halt meg, a délnyugat-marokkói Taroudant városában pedig több mint 400-an vesztették életüket. A legsúlyosabban az Atlasz-hegységhez legközelebb eső területek érintettek. A hegyek lábánál élő szemtanúk szerint néhány település teljesen elpusztult, Asni falu egyik részén pedig szinte az összes ház megrongálódott.
Az események hatására a marokkói kormány közölte, hogy minden rendelkezésre álló erőforrást aktivált a rengés következményeinek kezelésére, és arra kérte az embereket, hogy "kerüljék a pánikot. A Marokkói Királyi Fegyveres Erők pedig figyelmeztetést adtak ki, hogy a lakosok fokozottan figyeljenek a további rengésekre.
"Emlékeztetjük Önöket, hogy az utórengések kockázata miatt óvatosan kell eljárni és biztonsági intézkedéseket kell hozni" - írta a hadsereg az X-en (korábbi nevén Twitteren)
تحذير : نذكركم بضرورة اخذ الحيط والحذر واتخاذ اجراءات السلامة لخطر وجود هزات ارتدادية.
— Royal Moroccan Armed Forces (@MoroccanArmed) September 8, 2023
حفظ الله بلادنا من كل سوء
Emellett VI. Mohamed marokkói király elrendelte egy segélybizottság felállítását a túlélők, köztük az árvák és a katasztrófában otthonukat vesztett emberek segélyének szétosztására, valamint háromnapos nemzeti gyászt hirdetett, és országszerte elrendelte, hogy a mecsetekben vasárnap délben gyászimát, úgynevezett "dzsanazah" imát tartsanak az elhunytakért.
Az események a nemzetközi közösséget is lesújtották, számos vezető fejezte ki részvétét, és támogatásáról biztosította Marokkót.
"Imádkozom a sérültekért, azokért, akik életüket vesztették, és a hozzátartozóikért" - mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren a tömeghez szólva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek országában az év elején szintén szörnyű földrengés történt úgy nyilatkozott: "Legjobb kívánságaimat tolmácsolom a földrengés katasztrófája által érintett marokkóiaknak". Valamint közölte, hogy kész 265 főt és 1000 sátrat küldeni Marokkóba, hogy támogassa a segélyezési erőfeszítéseket.
🇹🇷🇲🇦 President Erdogan on Sunday expressed sorrow over the powerful earthquake that struck Morocco overnight, claiming more than 1,000 lives. #türkiye #morocco #quake pic.twitter.com/Wg5G8mk7JG
— Yeni Şafak English (@yenisafakEN) September 10, 2023
Emmanuel Macron francia elnök úgy nyilatkozott, hogy kész „minden technikai és biztonsági csapatot mozgósítani, hogy képesek legyenek beavatkozni, ha a marokkói hatóságok ezt hasznosnak tartják”. Továbbá Franciaország aktivált egy sürgősségi segélyt a helyi kormányzati alapokból, hogy segítsen a földrengés sújtotta régiókban a humanitárius műveletekben.
Az ENSZ és Joe Biden amerikai elnök is közölte, hogy kész segítséget nyújtani, a Világbank pedig közölte, hogy "teljes körű támogatását" ajánlotta fel az országnak.
Emellett Algéria, amely 2021-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Marokkóval, ígéretet tett arra, hogy megnyitja légterét
a Marokkóba tartó és onnan induló humanitárius segély- és orvosi járatok előtt - jelentette az APS algériai állami hírügynökség az ország elnökének nyilatkozatára hivatkozva.
A nemzetközi közösség összefogása példaértékű és most hatalmas szükség is van rá, mert bár már zajlik a túlélők kimentése, a segélyszervezetek dolgozóinak hatalmas kihívást jelent a legsúlyosabban érintett falvak elérése a Magas-Atlaszban, hiszen itt a települések gyakran eldugottan helyezkednek el, valamint a rengések következtében az utak nagyrésze járhatatlan.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
