Kazahsztán legnagyobb olajmezője, a Tengiz soha nem látott mennyiségű kőolajat termelt ki októberben eddig. Eközben az OPEC+ (Kőolaj Exportáló Országok Szervezete) Kazahsztánt, Irakot és Oroszországot a termelési kvótákat sorozatosan figyelmen kívül hagyó országoknak bélyegezte. A kőolajpiaci árakat az utóbbi időben az egyre inkább elmérgesedő izraeli-iráni konfliktus mozgatta, de mit jelenthet az olajpiac számára a Tengiz megnövekedett termelése?

A nyugat-afrikai országban rendszeressé váltak az iszlamista fegyveres csoportok által a keresztény közösségekkel és a civil lakossággal szemben elkövetett erőszakos támadások és mészárlások. A hivatalos adatok szerint csak január óta több mint 6000 áldozata volt a hadsereg és az iszlamista erők közötti harcoknak, és csaknem 1000 civil halálát okozták az dzsihádista támadások. A Human Rights Watch előző havi jelentése szerint azonban a polgári áldozatok száma ennél valószínűleg jóval magasabb. 

Ítéletet hozott Trevor Reed, az Amerikai Egyesült Államok volt tengerészgyalogosa ellen egy orosz bíróság. Az Ukrajnában önkéntes szolgálatot teljesítő, de az orosz álláspont szerint illegális zsoldosként tevékenykedő Reed 14 és fél év börtönbüntetést kapott, illetve az oroszok kérvényezték a nemzetközi körözés alatt állók személyes listájára való feltételére.

A válságok korában Magyarország egy sajátos álláspontot emelt zászlójára. Ez nem más, mint a konnektivitás, vagyis az „új hidegháború” egyik eredményeként létrejövő blokkosodó világnézettel való szembenállás. A magyar stratégia egyik legfontosabb eleme a Nyugat és a Kelet összekapcsolása. Ezen álláspont azonban komoly akadályokkal találta magát szembe az elmúlt időszakban. Gondolhatunk itt az amerikai-kínai kapcsolatok elmérgesedésére, az ukrajnai háborúra, az Európai Unió centralizációs kísérleteire. Így tehát feltehető a kérdés, melyek a magyar külpolitika legfőbb várakozásai, illetve melyek a konnektivitásra nézve legfőbb veszélyforrások. Cikkünkben megpróbáljuk feltérképezni a magyar stratégia eredetét is.

A lázadó csoportok elutasították a több mint három éve tartó polgárháborúban a harctéri veszteségek és a disszidálások miatt küzdő mianmari junta békeajánlatát. A diktatúra 2021-es hatalomátvétele óta ez az első ilyen jellegű közeledés, de a tényleges fegyvernyugvás még messze van. 

2024. októberének első napján az Egyesült Királyság utolsó szénerőműve is leállt. Az első ipari forradalom hazájában a szén, ez az egykor az egész világot hajtó erőforrás, többé már nem tartozik a „tűrt” források közé. Ebben az új helyzetben úgy látszik a földgáz és kifejezetten az LNG került „támogatott” kategóriába. Mindeközben az USA LNG exportőrei dörzsölik a tenyerüket a hosszú távú szerződések reményében. 

Nyolc millió fiatal fog először szavazni az amerikai elnökválasztáson. A választók mintegy harmadát kitevő 35 év alatti szavazókért mindkét párt harcol, és a felmérések szerint a gazdaság a legfontosabb prioritás számukra.

Az egy évvel korábbi október 7-i, megrázó Hamasz-támadás a Holokauszt óta a levéresebb, zsidók ellen elkövetett mészárlás volt Izrael modern kori történetében. A tragédiát követő sokk és a nyomában kitörő háború vége pedig egyelőre távolról sem látható.

Oroszország 25%-kal növeli védelmi kiadásait, amivel a katonai költségvetése minden eddiginél magasabb szintre emelkedik. Ez a döntés Vlagyimir Putyin eltökéltségét tükrözi, hogy folytassa az Ukrajnában zajló háborút, valamint fokozza a Nyugattal való szembenállást.

Norvégia határkerítés felállítását fontolgatja Oroszországgal közös határán. Norvég politikusok indoklása szerint Finnország kezdeményezését akarják követni, amely ezen kerítés felállításával akar gátat szabni az oroszok által előidézett migrációs válságnak.

A Hatalom Gyűrűi megjelenését követően parázs vitákat váltott J.R.R. Tolkien rajongói között, ezen év augusztus 29-étől pedig a második évad is kezdetét vette. Ez ismét komoly vihart kavart a kulturális térben és korántsem tekinthet fényes jövő elé. Különböző források ugyanis rohamosan csökkenő nézettségről, sőt, a sorozat idő előtti leállításáról is beszélnek.

Több év börtönre akarja ítélni Matteo Salvinit a palermói ügyészség, amiért még 2019-ben belügyminiszterként nem engedett kikötni egy migránsokat szállító hajót. A döntést több jobboldali politikus felháborítónak nevezte, szerintük ugyanis Salvini nem tett mást, mint védte országa határait. Nem az olasz politikus az egyetlen, akit az illegális migráció elleni védekezés miatt szankcionálna Brüsszel, az unió külső határainak védelme miatt a magyar kormányt súlyos pénzbirsággal sújtja az Európai Unió.

Thaiföldön a monarchia jóváhagyta a házassági egyenjogúságról szóló törvényjavaslatot és ezzel az állam az első ország lett Délkelet-Ázsiában és a harmadik Ázsiában, amely elismeri az azonos neműek házasságát. Ezzel éles ellentétben áll Lengyelország, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága is bevonásra került egy ügyben, mert az állam nem hajlandó elismerni az azonos nemű párok kapcsolatát.

Az Egyesült Államok alelnökjelöltjeinek vitáját J.D Vance és Tim Walz között kiemelt figyelem övezte, mivel nagy volt rá az esély, hogy ez lesz az utolsó nyilvános megmérettetés a kampány hátralévő részében. A 90 perces program kiváló lehetőséget biztosított nekik, hogy saját elnökjelöltjük politikai céljainak megvédésén túl saját profiljukat is megismertessék a nagyközönséggel. Erre és szakpolitikai vitákra is sor került az este során, amely bizonyos értelemben még a közvélemény előzetes várakozására is rácáfolt. 

A 2022 február 24-én kitört ukrajnai háborúban Belarusznak kulcsszerepe volt. Az orosz erők rendkívül gyorsan kerültek az ukrán főváros alá. Ez annak volt köszönhető, hogy Minszk engedélyezte Moszkvának, hogy csapatai Belarusz területéről induljanak el Kijev ellen. Mint ismeretes, a villámháború nem sikerült, az ország vezetője, Lukasenka, pedig rendkívül nehéz helyzetben találta magát. Egyik részről „szövetségese” nem tudta véghezvinni Ukrajnával kapcsolatos tervét, másik részről a háborúban vállalt szerepe miatt a globális Nyugat további szankciókkal sújtotta. Kérdés természetesen, hogy jelenleg milyen szerepet vállal Lukasenka a háborúban? Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani Belarusz helyzetére.

A demokrata Tim Walz és a republikánus JD Vance kedden összecsapott egy alelnökjelölti vitán, amely meglepően civilizált volt az eddig heves retorikával és két merényletkísérlettel tarkított választási kampány véghajrájában. A riválisok a november 5-i elnökválasztás előtti utolsó vitán a közel-keleti válságról, a bevándorlásról, az adókról, az abortuszról, az éghajlatváltozásról és a gazdaságról vitatkoztak.

A világrend nem más, mint a nemzetközi gazdaság, nemzetközi politika, nemzetközi, kulturális kapcsolatok kooperatív és/vagy konfrontatív rendszere. Nemzetközi politikai konstrukció, meghatározott erőviszony-szerkezet és intézményrendszer. Ez az, ami meghatározza az országok egyéni politikáját. Ez alól a nagyhatalmak sem kivételek: az USA-t is kihívások elé állítja ennek változása.

A vasárnap tartott parlamenti választásokon az Osztrák Szabadságpárt kapta a legtöbb szavazatot, ezzel Ausztria is bizonyítékát adta az elmúlt években Európa-szerte jobbra tolódott politikai tendenciáknak. Herbert Kickl, a párt vezetője „a történelem egy darabkája”-ként deklarálta pártja győzelmét, mellyel „új korszakot” nyitottak, azonban a kormányzáshoz szükséges koalíció megteremtése komoly kihívást jelenthet a migrációellenes pártnak.

Az izraeli hadsereg pénteken támadást mért, a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah központi parancsnokságára, Bejrútban. A légicsapás célja a milícia vezetője, Haszan Naszrallah sejk likvidálása volt, az akció sikerességét pedig azóta mindkét fél elismerte. A robbanások hatalmas károkat okoztak, a helyzet Izrael és a terrorszervezet között fokozódik.

Az ukrajnai és a közel-keleti harcok árnyékában sok más térség ügyei háttérbe szorultak az utóbbi években. Az egyik ilyen éppen az Afrika Szarvának nevezett régió, ahol az elmúlt bő egy évben a feszültség egyre magasabb szintre került. Etiópia, Egyiptom, Szomália és Szomáliföld mind „stakeholder”-ek egy többdimenziós biztonsági játszmában. A tétek nagyok, és a győztes mindent visz. Hogy áll a történet most?

Az Európai Unió megkezdte a tárgyalásokat Örményországgal a schengeni vízummentességről, amely megkönnyíti majd az örmény állampolgárok Európai Unióba történő beutazását. Ez nemcsak az utazási lehetőségeket bővítené, hanem szorosabb együttműködést is eredményezne az EU-val. A folyamat során az országnak még reformokat kell végrehajtania, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak. 

Rómában a parlamenti képviselők jóváhagyták egy olyan bizottság létrehozását, amely törvényeket alkothat az erőszakos szexuális bűnelkövetők androgén blokkoló gyógyszerekkel való kezeléséről. A Képviselőház elfogadott egy indítványt, ami kimondja, hogy a kezelésnek közös megegyezésen kell alapulnia, illetve visszafordíthatónak kell lennie. Ez a büntetés csak egyike lenne azoknak, amelyeket Giorgia Meloni kormánya vezetett be. 

Cipruson, ahol évente több mint 300 napsütéses nap van, olyan tetőtéri rendszereket alkalmaznak, amelyek hasznosítják a nap energiáját; az ország minden más uniós tagállamot megelőzött a melegvizes napelemes rendszerek bevezetésében, becslések szerint a háztartások 93,5%-a használja ki az alternatív energiaformát a mindennapi életben. Az eddigi adatok szerint a Földközi-tenger keleti térségében fekvő sziget a napenergia-technológia széles körű alkalmazásának köszönhetően meghaladja az épületek fűtése és hűtése terén meghatározott megújuló energiai célkitűzéseket.

Rebecca Cheptegei olimpiai futónő meggyilkolása újra felerősítette a kenyai nőgyilkosságok elleni erőteljesebb fellépést követelő felhívásokat. Az eset nemzetközi visszhangot váltott ki a médiában és rávilágított a kenyai nők helyzetének súlyosságára.

A The Economist című lap elemzést tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a közép-kelet-európai országokba egyre több külföldi befektetés érkezik. Mindenkinek megérné, ha ez a trend folytatódna, viszont kérdés, hogy mit nyer ebből a régió? A külföldi cégek csak nagyon keveset adóznának az adott országban, és a munkásokat is többnyire egy harmadik országból kell majd hozni.

Több hónapos zárt ajtók mögötti tárgyalássorozatot, ellentmondásokat és utolsó pillanatos személycseréket követően, nemrég bemutatta Ursula von der Leyen az új Bizottság tagjait. A testület új felállása megerősíti az Európai Unió elköteleződését Ukrajna mellett, az orosz-ukrán háború várhatóan fő prioritás lesz a közösség számára. A tagállamok biztosainak a különböző tárcák közötti elosztása is több meglepetést hozott. A jelöltekről azonban az Európai Parlament hozza meg a végső döntést.

Németország újra aktívan vesz részt a nemzetközi politika alakításában. Az ukrajnai háborúban vállalt szerepe mellett (lőszerszállítás) Berlin Kínával is egyre több konfliktust vállal. Gondolhatunk a német autóipar védelme érdekében kivetett európai vámokra, illetve a legutóbbi incidensre, amikor két német hadihajó haladt át a Tajvan-szoroson. Kína provokációnak nevezte az eseményeket, míg Berlin azzal védekezett, hogy nemzetközi vizeken haladtak át hajói, így azok nem sértettek nemzetközi jogot. Feltehető a kérdés, mi változtatott a németek álláspontján? Cikkünkben megpróbálunk választ adni a történtekre.

Ahogy a globális felmelegedés erősödik, víztartalékaink is egyre apadnak. Az erőforrás elosztása nem először okoz bonyodalmat: a XXI. században is tört már ki konfliktus a vízlelőhelyekért. Stratégiai fontosságú nyersanyagról beszélünk: a víz minden gazdasági szektor elengedhetetlen eleme.

Egy pusztító és példátlan támadás során a Hezbollah tagjai Libanon-szerte célpontok lettek, mivel kommunikációs eszközeik - személyhívók és walkie-talkie-k - szinte egyszerre robbantak fel. A libanoni egészségügyi minisztérium megerősítette, hogy két nap alatt legalább 37 ember meghalt, és több mint 2700-an megsérültek. 

Az emberiség érdeklődése az űr iránt az ókori civilizációkig vezethető vissza, hiszen a maják már több ezer évvel ezelőtt jegyezték a nap- és holdfogyatkozásokat. Az űrkutatás modern korszaka az 1950-es években kezdődött, amikor a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta az első mesterséges műholdat, a Szputnyik-1-et, azonban az elmúlt időszak űrversenyének úttörői az Egyesült Államok és Kína, amely szuperhatalmak jelentős mérföldköveket értek el.