2024. október 13. 09:00 - Danube Institute

Békejavaslatot tett a lázadóknak a mianmari junta

A lázadó csoportok elutasították a több mint három éve tartó polgárháborúban a harctéri veszteségek és a disszidálások miatt küzdő mianmari junta békeajánlatát. A diktatúra 2021-es hatalomátvétele óta ez az első ilyen jellegű közeledés, de a tényleges fegyvernyugvás még messze van. 

shutterstock_2043228467.jpg

Miután a hadsereg 2021-ben megbuktatta Mianmar demokratikusan megválasztott kormányát, a békés tiltakozásokat gyilkosságokkal és letartóztatásokkal válaszolta meg a junta. Ez arra késztette az etnikai fegyveres csoportokat, hogy országszerte összefogjanak a puccsellenes milíciákkal, hogy visszavágjanak, polgárháborúba sodorva az országot. Az ENSZ szerint a puccs óta legalább ötvenezer embert öltek meg, és több mint kétmillió embernek kellett elhagynia lakóhelyét.

mianmar.png
Forrás: ACLED

A junta felszólította az etnikai fegyveres csoportokat és a „terrorista lázadó csoportokat”, hogy a problémák politikai megoldása érdekében legyenek nyitottnak a diszkurzusra. Egyben sürgette őket, hogy vegyenek részt a jövő évre tervezett választásokon, ami sok kérdőjelet felvet.

A száműzetésben működő Nemzeti Egységkormány (NUG) szerint az ajánlatot nem érdemes megfontolni, hozzátéve, hogy a juntának nincs hatásköre a választások megtartására. Nem is beszélve arról, hogy ez az a rezsim, amely katonai puccsal vette át az irányítást egy megválasztott kormánytól.

A junta szeptember végén olajágat nyújtott, miközben több fronton küzdött a harcok és a széles körű lázadás megfékezéséért. Egyes jelentések szerint a hatalom jelenleg Mianmar területének kevesebb mint felét tartja ellenőrzése alatt, amely erősen magyarázza a békére való hajlandóságát. A Myanmar Now című lap a junta ajánlata előtti napon még a bombázások intenzitásának növekedéséről írt, a helyzet pedig azóta sem javult.

Felmerül persze a kérdés, hogy lehetséges-e tárgyalások útján elérni a békét?

A Karen Nemzeti Unió (KNU), amely évtizedek óta harcol a hadsereggel a Thaifölddel közös határ mentén nagyobb autonómiáért, az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha a hadsereg beleegyezik a „közös politikai célkitűzésekbe”. Az első számú ezek közül, hogy nincs katonai részvétel a jövőbeni politikában. A második, hogy a katonaságnak bele kell egyeznie egy szövetségi demokratikus alkotmányba. Harmadszor pedig felelősségre kell vonni őket mindenért, amit elkövettek, beleértve a háborús és emberiesség elleni bűnöket is.

Nemzetközi szintéren egyre inkább nő a támogatottsága a polgárháború lezárásának. Az elmúlt időszakban egyre több jelentés érkezett az emberi jogok sérelmével kapcsolatban, sokakban az is nagy felháborodást kelltet, hogy a junta betiltotta a közösségi média oldalak használatát.

Kína az egyik leginkább érdekelt fél, hiszen célja egy olyan kereskedelmi útvonal kialakítása, amely összeköti az országot az Indiai-óceánnal. Ezért igyekezett fegyverekkel hozzájárulni a lázadó csapatok sikereihez, de a türelem fogyóban van, így Pekingben akár már a béke kérdését sem vetik el

A béke gondolata a konfliktus végét jelezheti, ugyanakkor a junta gyengülése miatt a lázadó csapatok valószínűleg katonai úton szeretnék befejezni a harcokat, egyszer és mindenkorra. A társadalomban a romló körülmények és a növekvő emberi jogi sérelmek miatt a feszültség növekszik és lehetséges, hogy a legintenzívebb harcok még csak most következnek.

Szemlézte: Balogh Péter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása