A minapi brit helyhatósági választások a konzervatívok győzelmét és a Munkáspárt újabb gyengülését hozták. A patinás baloldali párt már hetedik évét tölti ellenzékben, ám ennek ellenére sem képes megszorongatni a torykat. Hogy miért nem, arra a The Telegraph riportja keresi a választ.
Az establishment pártjai világszerte válságban vannak – Görögországtól Franciaországon át az Egyesült Államokig erre több példát is találunk. A világ legrégebbi politikai pártja, a brit Konzervatívok viszont fénykorukat élik a jelenlegi politikai helyzetben – ebben azonban számos tényező szerepet játszik, melyeket a The Economist vizsgált meg.
Maga helyett csak levelet küldött Washingtonba a Nobel-békedíjas Ang Szan Szu Csi, Mianmar külügyminisztere és egyben de-facto vezetője − nem volt jelen, amikor Rex Tillerson amerikai külügyminiszter fogadta a délkelet-ázsiai országok diplomáciai vezetőit. Hiánya már csak azért is figyelemreméltó, mert Mianmar az Egyesült Államok közreműködésével nemrég lépett a demokratizálódás útjára.
Bill English új-zélandi kormányfő május 3-án bejelentette, hogy 321 millió dollárt különít el a költségvetésben szociális beruházásokra, amely az elkövetkező négy évben kerül felhasználásra. A belpolitikai lépést Paul McBeth és Audrey Young, a New Zealand Herald újságírói ismertetik az olvasóval.
Írországban várhatóan jövő évben tartanak népszavazást az új abortusztörvényről. A szavazás előreláthatólag lazítana Európa legszigorúbb abortusztörvényén. Jelenleg évente körülbelül 5000 ír nő utazik külföldre, hogy terhességmegszakító beavatkozást vegyen igénybe.
A politikai és gazdasági elit az Atlanti–óceán mindkét oldalán továbbra is azzal hitegeti magát, hogy nincsen gond vagy aggódnivaló, hiszen a populizmus egy átmeneti kellemetlenség. „A globális elit úgy gondolja, hogy nyeregben ül. Rég tévedtek ilyen nagyot” – véli Damon Linker a The Weekben megjelent írásában.
A Demokrata Párt állami, illetve szövetségi szinten egyaránt súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt években. „Bizonyára eljött az idő, hogy a pártvezetés határozott megoldásokat kínáljon az amerikai szavazók problémáira” – írja Clare Foran a The Atlanticban megjelent írásában.
Finnország, Hollandia és az Egyesült Államok példáját követve Kanada is kísérletezésbe kezd a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére. Kathleen Wynne, Ontario tartomány miniszterelnöke a minap számolt be a projektről, amely 3 éven keresztül fog futni, tavasz végén indulna és 4 ezer ontariói lakost érintene.
Már több mint 20 éve az amerikai politika bármilyen átrendeződését heves reakció, tüntetések és élénk politikai aktivizmus követi a másik oldalról. Paul Waldman The Weekben megjelent cikke szerint ennek az érdekes és egyben aggasztó politikai folyamatnak erős társadalmi és politikai gyökerei vannak.
A bevándorlás globális kérdései Új-Zélandon is megosztják a társadalmat. A 2017 szeptemberében tartandó választásig meghatározó témák lesznek a kampányban a migrációval kapcsolatos intézkedések. Martin Van Beynen és Heather du Plessis-Allan fejtik ki véleményüket.
A mesterséges intelligencia kifejezést elsőként egy amerikai számítógéptudós, John McCarthy használta 1955-ben. A kutató úgy látta, hogy elvben a tanulás minden aspektusa, illetve az intelligencia bármely jellegzetessége leírható olyan precízen, hogy egy gép azt utánozni tudja – a szoftverfejlesztők ma is ezt a célt igyekeznek elérni. Az utóbbi évtizedekben egyre látványosabb a mesterséges intelligencia térhódítása, illetve a robotok alkalmazása az ipari termelésben. Egy nemrégiben megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy a technológiai fejlődés hogyan érinti az emberi munkaerő helyzetét. A kutatás főbb következtetéseit Gillian B. White a The Atlanticon megjelent cikke foglalja össze.
Napjaink legfontosabb energiaforrásai közé tartozik a kőolaj és a földgáz. Ausztrália földgázkészletei kiemelkedőek, nem véletlen tehát, hogy Malcolm Turnbull miniszterelnök erős kritikákat kapott azt követően, hogy a gáz árának felére csökkentésére tett ígéretet, amelyet az exportra vonatkozó szigorítások bevezetésével érne el.
Franciaországban történelmi eseményeknek vagyunk szemtanúi az elnökválasztás kapcsán. Scott McConnell kalauzolja el az olvasót a francia történelem és irodalom rejtelmeibe, amelyek által egy összefoglaló képet kíván alkotni a jelenlegi francia identitás problémáiról.
Donald Trump elnökségének 100. napja április 29-re esett, a Business Insider cikke összegzi az elmúlt időszak mérlegét, összehasonlítva Barack Obama, ifjabbik George Bush és Bill Clinton teljesítményével.
Egy egységes Európai Unióval kell majd tárgyalnia Theresa Maynek az Unióból való kilépéssel kapcsolatban, mivel a Brexittel kapcsolatos fő irányvonalakkal mind a 27 tagállam egyetért. Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke emiatt bizakodó, miközben a brit miniszterelnök kemény tárgyalásokra számít.
Donald Trump amerikai elnök szívélyes viszont ápol a török elnökkel. Nem meglepő: Trumpnak volt már biznisze Törökországban.
A nyugati civilizáció évezredes fennállása során önálló narratívát és egyedi értékeket alakított ki magának. Ez a megközelítés az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább kiszorult a közbeszédből, az illiberális autokraták megerősödését maga után vonva. De joggal féltjük–e a nyugati civilizációt tőlük? David Brooks, a New York Times újságírója szerint bőven van ok az aggodalomra.
Június 8–án előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyság területén, így Skóciában is. A legújabb közvélemény-kutatások eközben érdekes tendenciára hívják fel a figyelmet: míg az eddig favoritnak számító Skót Nemzeti Párt és a stabil második Munkáspárt meggyengült, addig a Skót Konzervatív Párt folyamatosan erősödik, adja közre a Telegraph.
A liberális világrendre a legnagyobb fenyegetést nem Oroszország, Kína vagy a dzsihadista terror jelenti, hanem a nyugati kultúra belülről történő szétbomlása – állítja Andrew A. Michta, a George C. Marshall Biztonságpolitikai Tanulmányok Európai Központjának dékánja egy nemrég az American Interestben megjelent cikkében.
Írországban a kisebbségi kormányt alakító Fine Gael párt 2016 óta gyenge lábakon áll; a kormány stabilitása egyedül az ír törvényhozás második legnagyobb pártján múlik. Bizonyára nem lenne meglepő, ha a Fianna Fáil párt a westminsteri események, illetve az ír kormánypárt vezetői cseréjének fényében kihátrálna a kormány mögül és az előrehozott választásokon próbálna szerencsét.
A népszavazáson Törökország a Recep Tayyip Erdogan számára teljhatalmat biztosító elnöki rendszerről döntött. Viszont ennél többet nyert a politikus: jelentős igazságszolgáltatási hatáskörökre, illetve élethosszig tartó immunitásra tett szert. Az Atlantic szerint választási csalások közepette sikerült így 51.4%-nyi igen szavazattal az alkotmánymódosítási csomagot elfogadtatni.
Dél-Korea katonai védelme nem is a szöuli kormány, hanem leginkább az Egyesült Államok kezében van. A szöuli vezetés hálás lehet ezért, azonban egy esetleges atomháború esetén Észak-Korea nem az USA-t támadja meg, hanem déli szomszédját, mert arra van kapacitása. Ted Galen Carpenter az Egyesült Államok dél-koreai katonai befolyásának előnyeiről és hátrányairól fejti ki véleményét.
Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke június 8-ára kezdeményezte az előrehozott választást, amelynek a rendes eljárás keretein belül 2020-ban kellett volna megtörténnie. Theresa May döntése sokakat váratlanul ért, azonban jól kidolgozott stratégia érezhető a miniszterelnök döntése mögött. A fontos politikai kérdéskör hátterét és jövőjét, valamint a toryk és az ellenzék esélyeit Gordon Rayner és Christopher Hope, a Telegraph újságírói boncolgatják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszandr Lukasenko, a belarusz diktátor között annyi a hasonlóság, mintha egy tőről fakadtak volna. Éppen ezért a felszínen kebelbarátok, mégis, a két vezető ki nem állhatja egymást – a Politico publicistája Vijai Maheshwari szerint kettejük viharos kapcsolata egy újabb kelet–ukrán konfliktus veszélyét is magában hordozhatja.
2017 őszén a német választópolgárok a szavazóurnák elé fognak járulni, hogy egy új parlamentet válasszanak meg. A 2013 óta létező és manapság egyre nagyobb figyelmet kivívó német nacionalista pártra, az Alternative für Deutschlandra (AfD) is leadhatják szavazatukat a németek. Bill Wirtz az amerikai alternatív jobboldal (alt-right) és az AfD között von párhuzamot az American Conservative hasábjain.
„Dzsihád 3.0”-nak szokás nevezni az Iszlám Állam (ISIS) és hívei médiakommunkációját, hiszen a dzsihadista csoport számára mind a médiafigyelem, mind a kommunikációs csatornákon való jelenlét kiemelt jelentőséggel bír. Ennek az az oka, hogy ezeken a felületeken tudnak a leghatékonyabban tömegeket megszólítani, illetve új embereket toborozni soraikba. Egyáltalán nem könnyű azonban felderíteni és leállítani az ISIS-hez köthető fórumokat, éppen azok kiterjedt használata miatt. Miért az Iszlám Állam áll nyerésre a közösségi médiában? Hogyan lehet felvenni a harcot a radikalizmus terjedése ellen? E témát járja körül Audrey Alexander Foreign Affairs-en megjelent cikke.
Ha az amerikai politikai vezetésnek az a célja, hogy Oroszország Washington-barát politikát folytasson, fontos elismerni és megérteni a moszkvai érdekeket. Nem vezet eredményekhez, ha az Egyesült Államok úgy bánik Oroszországgal, mint egy neveletlen kisgyerekkel – írja az American Conservative-ban megjelent cikkében Daniel L. Davis.
A kanadai kormány most benyújtott törvényjavaslata alapján 2018 júliusától az egész országban legális lesz a marihuána rekreációs célú használata. A régóta várt, 131 oldalas, legalizálásról szóló dokumentum szigorú jogi kereteket ígér, ám továbbra sem vesz figyelembe minden lehetséges tényezőt.
Új-Zéland, a Gyűrűk Ura-filmek révén híressé vált szépséges szigetország régóta dédelgetett vágya volt technológiai központtá (hubbá) válni, de a távolság az eddigiekben akadályt jelentett. Most viszont, a világszerte tomboló politikai felfordulások miatt az elszigeteltség eladhatóvá vált. Elsősorban a technológiában jártas szakértők bevonzása a cél, hogy a gazdaság technikai fejlettségét globálisan is versenyképessé tegyék.
Két tábor látszik kialakulni Donald Trump amerikai elnök körül a Fehér Házban. Az elnök főbb tanácsadói más-más módon alakítanák az amerikai politikát. A vita középpontjában a Fehér Ház magas ragú tanácsadója, Trump elnök veje, Jared Kushner, illetve az erősen nacionalista nézeteket valló Steve Bannon áll. Az utóbbi gyors politikai karrierjének viszont, úgy tűnik, a mérsékelt szárny hamar véget vethet.