Írországban várhatóan jövő évben tartanak népszavazást az új abortusztörvényről. A szavazás előreláthatólag lazítana Európa legszigorúbb abortusztörvényén. Jelenleg évente körülbelül 5000 ír nő utazik külföldre, hogy terhességmegszakító beavatkozást vegyen igénybe.

Írországban szigorú abortusztörvény van érvényben. Az abortusztilalmat az ország nyolcadik alkotmánymódosítása foglalja magában és 1983-ben lépett életbe egy népszavazást követően. Bár a népszavazás előtt is tiltott volt az abortusz, a '80-as évek életpárti lobbija sikeresen megerősítette és a köztudatba helyezte a törvényt. Az írek 67% szavazott az alkotmánymódosítás mellett, amely az akkoriban erősen katolikus társadalomban nem volt meglepő eredmény.

Az alkotmánymódosítás a magzat és az anya életét egyenrangúnak tekinti, tehát csak abban az esetben szakítható meg a terhesség, ha a magzat az anya életét veszélyeztetné. Nemi erőszak, illetve a magzat fejlődési rendellenessége sem képez kivételt.

Az abortusztörvényen 1992–ben lazítottak, miután egy 14 éves, nemi erőszakot elszenvedő lány az Egyesült Királyságba szeretet volna utazni, hogy véget vessen terhességének. Az úgynevezett „X–ügy” így lehetővé tette, hogy ír nők abortuszért külföldre utazhassanak.

Múlt év júliusában az ENSZ Ember Jogi Tanácsa rámutatott az abortusztörvény felülvizsgálásának szükségességére. Az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek, mint az Amnesty International figyelmét olyan esetek ragadták meg, mint a 21 éves Amanda Mallet, aki úgy döntött, hogy megszakítja terhességét az Egyesült Királyságban, miután orvosok előrevetítették a magzat halálát. A lánynak a beavatkozás után 12 órával haza kellett térnie, mert nem voltak meg az anyagi lehetőségei arra, hogy külföldön pihenje ki a beavatkozást.

Több mint 30 évvel a törvénymódosítást követően az ír társadalom átalakult. Szekularizációs folyamat indult útnak, és a fiatalok elszakadtak a katolikus egyháztól. Eközben 2015–ben Írország volt az első állam, ahol népszavazáson fogadták el az azonos neműek házasságát.

A fiatal politikai mozgalom és követelései vihették a 2016-ban létrehozott Polgári Tanács elé az abortusz kérdéskörét. A testület 99 ír állampolgárból áll és a társadalom demográfiai adottságait hivatott tükrözni. Az Polgári Tanács áprilisban végül az abortusztörvény újragondolása mellet szavazott. A Tanácsnak lehetőségében állt volna az alkotmánymódosítást eltörlését is javasolni.

A Polgári Tanács javaslatát figyelembe véve az ír alsóház bizottságot hoz létre az abortusztörvényt módosító népszavazás megszövegezésére. A népszavazás maga viszont legkorábban jövő év tavaszán valósulhat meg. A bizottság előreláthatólag csak év végén fogja nyilvánosságra hozni előterjesztését és csak ezután dönt a kormány a népszavazásról.

Eközben Enda Kenny kormányfő lemondását várják. A 2011 óta tisztségében lévő politikus távozása megrengetheti a kisebbségi kormány stabilitását, ami minden bizonnyal új választások kiírásához vezetne és jelentősen késleltetné az abortusztörvényről szóló népszavazást.

Múlt áprilisi felmérések szerint az ír polgárok 76% támogatná az abortuszt, ha az anya élete veszélyben van, 60% ha a gyermek súlyos fizikai vagy mentális betegséggel születne és 28%, ha az anya úgy ítéli meg, hogy nem lenne képes felnevelni a gyermeket.

Szemlézte: Daam Alexandra