Február 29-én Dohában a tálibok és az Egyesült Államok képviselői aláírtak egy békemegállapodást, amellyel a 18 éve tartó afganisztáni konfliktusuk végére kívánnak pontot tenni. Bár sokan kétségbe vonják az egyezmény hosszú távú realitását, létrejöttét több nemzetközi aktor támogatta, például a Kínai Népköztársaság is. Hogy Kínának miért érdeke az afgán béke, Syed Fazl-e Haider fejti ki a The Jamestown Foundation oldalán.
Március elején Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy Ankara hamarosan megindítja az ajánlatok bekérését a tervezett Isztambul-csatorna (Kanal İstanbul) építésére, amely a Fekete-tengert kötné össze a Márvány-tengerrel, elkerülve a Boszporuszt. Azt reméli, hogy a nagyságrendileg 25 milliárd dolláros projektet a modern Törökország 100. évfordulójára, 2023-ra be lehet fejezni. Paul Goble összefoglalója a The Jamestown Foundation oldalán.
A szövetségi válság kezelése jóval meghaladja Donald Trump kapacitását, de nem csak az országot vezető elnök felelős a katasztrófáért − írja Nick Gillespie a Reason magazinban.
A hátizsák és aktatáska méretű atombombák továbbra is léteznek, ráadásul 100 darab hiányozhat is – írja Caleb Larson a National Interest hasábjain.
Az Egyesült Államok kivonná fegyveres erőit Afganisztánból, de ez közel sem fogja az ország felszabadulását jelenteni − véleményezi a Trump-adminisztráció új afganisztáni „béketervezetét” John Glaser és John Mueller, a Cato Institute két kutatója.
Kína újkeletű humanitárius akciói mögött kevésbé emberbaráti indokok is állnak – figyelmeztetett David Patrikarakos, a Spectator kolumnistája.
A volt ausztrál külügyminiszter, Bob Carr „kritikus a toleranciával szemben, amivel a kínai hatóságok a vadhús kereskedelmet kezelik” – írta a Sky News Australia.
A Keystone vezeték megépítése csupán a kezdeti lépések egyikét jelenti az „erős és szabad, ütésálló Kanada” megteremtéséhez – közli a Financial Post.
A decemberi vereség után lemondott Jeremy Corbyn helyére Sir Keir Starmert választották meg a legnagyobb brit baloldali párt vezetésére – tudósít a BBC.
„Megint általánosan bevett gyakorlattá fog válni az utazók kivizsgálása és karantén alá helyezése?” – teszi fel a kérdést Rory Sutherland a The Spectator hasábjain.
Kelet-Európa felfegyverzése elviekben a békét szolgálja, de a valóságban ellentétes következményekkel is járhat – írta Luke Nicastro biztonságpolitikai elemző a National Interest hasábjain.
A 2020-as év legnagyobb csapásának tűnik a COVID-19 járvány globális elterjedése, mely egyesek szerint a következő gazdasági világválságot hozhatja magával, míg mások az Európai Unió jövőjét látják romba dőlni a vírus terjedésével − írja a City Journal.
Közel másfél évvel azután, hogy az Európai Unió szankciók kivetésével fenyegette meg Kambodzsát Hun Sen miniszterelnök demokráciát és emberi jogokat sértő intézkedései miatt, az EU konkrét lépéseket is tett: augusztustól felfüggesztik mintegy 1 milliárd dollár értékű kambodzsai exportárunak a vámmentességét – elemzésében ennek várható hatásait járja körül Tej Parikh a World Politics Review oldalán.
Közel 30 évvel a Szovjetunió szétesése után még mindig sok volt tagköztársaság között folyik vita a pontos határvonalakat illetően. A probléma elsősorban Örményország és Azerbajdzsán, illetve Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán véres etnikai konfliktusokat szült, de a demarkációs folyamat nagyrészt anélkül zajlott le, hogy felkeltette volna Moszkva vagy a Nyugat figyelmét. Most Kazahsztán és Üzbegisztán készíti elő egy rövid határszakaszuk pontos vonalának tisztázását. Paul Goble a The Jamestown Foundationnek készített elemzésében ennek jelentőségeit és hátterét mutatja be.
A koronavírus miatt Malajzia az esetszámhoz mérten már nagyon korán úgy döntött, korlátozza lakossága mozgását – országon belül és át az országhatárokon is. Ez kétségkívül a legjobb döntés volt az új fertőzések számának csökkentése érdekében, de hirtelen bevezetése zavart, kisebb társadalmi pánikot eredményezett – kezdi elemzését Jose Ricardo Sto az Eurasian Review oldalán.
A vírus már most elbizonytalanította azt az elképzelést, hogy Európa összehangoltan tud a kihívásokra reagálni – írja Itxu Díaz a National Review hasábjain.
Ezzel a 210 millió font összegű támogatással az Egyesült Királyság lett a legnagyobb hozzájáruló az oltóanyag-kutatás nemzetközi összefogásában – írja az Independent.
Donald Trump szerint neki „háborús” elnöknek kell lennie, hogy felvehesse a harcot a „láthatatlan ellenséggel”. És talán ebben van is valami − írja a National Interest.
A miniszterelnök bejelentése szerint mostantól a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb információkat és utasításokat mindenki egyenesen a telefonjára fogja kapni – tudósított a Sky News Australia.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével az EU-ban maradt Ír Köztársaság határainak ellenőrzése ismét politikai problémaként jelenik meg a két szomszédos ország kapcsolataiban.
Az izraeliek idén márciusban már harmadszorra járultak az urnákhoz kevesebb mint 12 hónap leforgása alatt, hogy megválasszák az új Kneszetet és az új kormányt. A politikai válsághoz közvetetten a Netanyahu miniszterelnököt ért három nagy horderejű korrupciós vád vezetett, ahogy Michael Koplow írja a World Politics Review honlapján megjelent elemzésében.
Bár az Európai Unió fenntartja mindenható nagyhatalmi létéről alkotott illúzióját, nem arra van tervezve, hogy képes legyen közbiztonsági válságokat kezelni − írja a Remix szerzője.
Az amerikai kormányzat jelentős összeget ajánlott fel a német vállalatnak, hogy kizárólagosságot szerezzen a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséhez – jelentette a Die Welt vasárnap.
EU-s nagykövetek Albániával és Észak-Macedóniával történő tárgyalások megkezdéséről értekeztek.
Kínáról a híreket január óta a COVID-19-ről szóló tudósítások dominálják. Ez elnyomta a világ figyelmét egy másik járványról, amellyel már 18 hónapja harcolnak a kínai hatóságok és gazdák: az afrikai sertéspestisről, amely 2018 óta pusztítja a sertésállományt mind Kínában, mint néhány környező országban.
A közelmúltban gyakran felmerült szakértők körében az a spekuláció, miszerint az Iszlám Állam és az al-Kaida helyi szervezetei összekapcsolódhatnak Afganisztánban, vagy legalábbis a szíriai együttműködésüknél még jobban összehangolhatják tevékenységeiket. Abu Bakr al-Baghdadi kalifa halála új bizonyítékkal szolgáltatott a két szervezet stratégiai különbségei és egymás területeiért folytatott kisebb harcai ellenére létrejövő együttműködésről.
Egy nagy politikai fordulattal Ali Babacan, egykori török gazdaságügyi miniszter és Recep Tayyip Erdogan elnök korábbi bizalmasa, miután 2019 júliusában kilépett a kormányzó Igazság és Fejlődés (AKP) pártjából, március 11-én hivatalosan is új pártot alapított, a Demokrácia és Haladás Pártját (DEVA).
„A tudományos kooperáció nem ismer határokat – Szerencsénkre!” Ezzel a címmel kezdi Mahlet Mesfin a világot megrengető COVID-19 járványról szóló cikkét az amerikai Foreign Affairs magazinban.
A koronavírus okozta átmeneti visszaesés után Kína újra erősíti együttműködését az Új Selyemút kezdeményezés országaival.