Kínáról a híreket január óta a COVID-19-ről szóló tudósítások dominálják. Ez elnyomta a világ figyelmét egy másik járványról, amellyel már 18 hónapja harcolnak a kínai hatóságok és gazdák: az afrikai sertéspestisről, amely 2018 óta pusztítja a sertésállományt mind Kínában, mint néhány környező országban.

A járvány komoly hatással van mind a disznóhús, a kínai társadalom által leggyakrabban fogyasztott hús ellátására, mind a piacon érzékelhető árakra. Emiatt ez az egészségügyi válság az egész kínai gazdaságra és a társadalmi stabilitásra (社会稳定, shehui wending) is hatást gyakorol – okot adva a Kínai Kommunista Párt hivatalnokainak komoly aggodalmára. Az afrikai sertéspestis egy közel 100%-os halálozási rátájú betegség, amelynek vírusa ráadásul nagyon könnyen fertőz. A kórokozó az emberekre ugyan ártalmatlan, de vektorfajként ők is terjesztik. A fertőzött emberekkel való érintkezésen kívül a sertések egymástól, szennyezett anyag (élelmiszer-hulladék, takarmány, szemét) lenyelésével vagy egy bizonyos kullancsfaj, az Ornithodoros csípésével is megfertőződhetnek. A vírus hosszú ideig túlél szerves anyagokon és anyagokban, illetve sertések szállítására és tartására használt tárgyakon is, ezért nagyon nehéz az ellene való védekezés.

A sertéspestis Kínában 2018 augusztusában jelent meg először, közel egyidőben az ország több régiójában. A vírus megjelenésének oka rejtély: a legvalószínűbb, hogy sertéscsempészet vagy fertőzött disznóhús behozatalával fertőződött meg az első állat – de előfordulhat az is, hogy fertőzött vaddisznók vándoroltak át Szibériából vagy Kelet-Európából Kínába, és ők fertőzték meg az első házisertéseket.

A propagandáért felelős hatóságok már 2018. augusztus végén arra kérték a médiát, hogy tartózkodjanak a járványról való beszámolóktól. Valószínűleg ez is segítette a gyors terjedést a vírus kritikus, kezdeti szakaszában, de más tényezők is közrejátszottak: sok helyi önkormányzat valószínűleg eltitkolta a járvány megjelenésének tényét a negatív gazdasági és társadalmi hatásoktól tartva, a fertőzések miatt keletkező regionális árkülönbségek pedig arra ösztönözték a gazdákat, hogy – tudtukon kívül – potenciálisan fertőzött sertéseket szállítsanak a tartományok között. A betegség gyorsan elterjedt, és emiatt 2019-ben egy kínai jelentés szerint 20%-kal esett vissza az országban a disznóhús termelése 2018-hoz képest.

A disznóhús hirtelen drágulása miatt már 2019 áprilisában féléves csúcsra ugrott a CPI-alapú infláció Kínában, júliusban pedig további 17%-kal, augusztusban 46,7%-kal, szeptemberben pedig 69,3%-kal nőtt a sertéshús piaci ára – feltehetően ez is hozzájárult makroszinten a GDP-növekedés lassulásához. 2020 elején tovább romlott a disznóhús-ellátás a koronavírus miatt, mivel a kötelező karanténok akadályozták a disznóhús és helyettesítő termékeinek az importját.

2019 őszén a propagandahatóságok pozitív híreket kezdtek hangoztatni a nyilvánosság felé. Október 1-én, a Kínai Népköztársaság fennállásának 70. évfordulójára az állam 30.000 tonna fagyasztott disznóhúst dobott piacra, hogy az ünnepségek alatt olcsóbb legyen az ára. Decemberben az állami média bejelentette, hogy január 1-től csökkentik bizonyos élelmiszerek, például a fagyasztott sertéshús behozatalának vámját, így csökkentve az általános fogyasztói árindexet. Bár biztosra nem mondható, de egyes elemzők szerint a sertés árának ilyen drasztikus emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy januárban Hszi Csin-ping és Donald Trump megkötötte a Phase One Dealt.

2020 elején az állami médiában további pozitív hírek jelentek meg az évvégi árcsökkenésről és a sertésállományok gyors gyógyulásáról, és állami tisztviselők arról is gondoskodtak, hogy 50.000 tonna sertéshús kerüljön piacra már január első két hetében. Január, február és március folyamán további nagy mennyiségű disznóhús került forgalomba, és az év folyamán valószínűleg tovább fog enyhülni a disznóhús piaci ára a sertésállományok gyógyulásával és az ellátás biztonságának növekedésével együtt.

Szemlézte: Kiss Dávid