A Keystone vezeték megépítése csupán a kezdeti lépések egyikét jelenti az „erős és szabad, ütésálló Kanada” megteremtéséhez – közli a Financial Post.
Kanadát a globalizáció tette naggyá, azonban ettől függetlenül neki is fel kell készülnie és a jövőben is képesnek kell lennie megvédeni magát esetlegesen felmerülő, jelenleg ismeretlen sokkokkal szemben. Jason Kenney szerint a Keystone projekt megvalósításával pontosan ennek irányába tehet egy lépést a kanadai állam, az energiabiztonság megteremtésében ugyanis kulcsfontosságú szerephez jut az, mennyire tud önellátó lenni az ország.
Elég szerencsétlen egybeesés azonban az, hogy – miután a projekt operatív kivitelezésének megindítása már évek óta elhúzódott – most egyszerre ütötte fel fejét a pandémia és az olaj körül évtizedek óta tapasztalható legrosszabb helyzet. Ám késleltetni tovább már nem lehetett: az ásók a földfelszínbe hatoltak, és megkezdődött a vezeték kiépítése. A három albertai projekt – a Keystone, a Trans Mountain bővítés és az Enbridge Line 3 – azonban nem a jelenlegi energiaválságot hivatott leküzdeni, ezek mindegyike sokkal inkább felkészülés a jövőbeni rugalmas reagálásra, „a kanadai energiaszektor jövője ugyanis ezen múlik” – nyilatkozta Kenney.
Mivel továbbra is az olaj és a gáz adja Kanada exportjának jelentős hányadát, és a jelenlegi helyzet – a világjárvány okozta keresletvisszaesés és az orosz-szaúdi olajár-háború – megmutatta, milyen nehézségekkel is szembesülhet az ország, ezért már nem csak Kenney támogatja nagymértékben a kanadai energiaszektor bebiztosítását, erre nemzeti szinten is egyre nagyobb igény és hajlandóság mutatkozik. Főleg annak tudatában, hogy Kanada stratégiai kőolajtartalékok hiányában túlzottan is az USA-hoz van láncolva e téren, ez pedig szükségszerűen magával vonja azt, hogy a válságok is átgyűrűznek az országba.
A legnagyobb probléma Kanadában az, hogy nem férnek hozzá az úszó tárolókhoz – míg az USA és az OPEC országok igen –, mivel nincs meg ehhez a megfelelő infrastruktúra a partokon. Egy ilyen vezetékrendszerhez képest pedig az albertai rendszerek kevésbé kívánatosak, mivel azok esetében maximum vasúti kocsik feltöltéséről beszélhetünk. Ez pedig elvezet a következő, Kanada által már korábban is realizált hosszútávú problémához: mi történik egy esetleges vasúti blokád esetén?
„Az ország egy súlyos recessziót fog átélni, melynek megoldásához nem a régi megoldásokat kell elővenni.” Az elmúlt pár hónap megmutatta Kanadának azt, hogy a legnagyobb probléma az egyértelmű energiaügyi célkitűzések hiányában gyökerezik Az országnak „nagyon merész rövid- közép- és hosszútávú célok kijelölésére van szüksége” – mondja Brad Wall. Kezdetben szükség van a vállalati likviditásra, majd az olyan projektek széleskörű támogatására, mint a Keystone, és nem utolsó sorban szükség van arra, hogy a kormány is erőteljesen kivegye részét ebből a támogatásból.
Kenney számára az egészből leszűrhető legfontosabb következtetés az, hogy a Keystonw projekt ténylegesen beindult. „Kanada bizalmat szavazott meg az ország energiajövőjével kapcsolatban.” Most ugyanis krízishelyzet van, az árak bezuhantak, és úgy tűnhet, nehéz jó megoldást találni. A válságnak és a pandémiának azonban vége lesz, és az a fontos, hogy akkor lesz egy olyan vezeték, amit a kanadaiak üzembe helyezhetnek.
Szemlézte: Markó Alíz Izabella
