Szemlénk első részében az USA-ban tapasztalható politikai és identitásbeli krízist mutattuk be Michael Lind professzor írásának segítségével. Most további 3 elemet vizsgálunk meg.

Egyes közel-keleti államok bukása, valamint az évtizedek óta tartó polgárháborúk különböző önvédelmi alakulatok, katonai milíciák, hadurak és törzsi csoportok gyarapodását, felemelkedését hozták a térségben. Ezek a fegyveres erők többnyire az állami hatóságokkal vívják a harcot a politikai, valamint a gazdasági hatalom megszerzése érdekében.

Előző cikkünkben már olvashattak a portugál, a német, a holland és a cseh választások jelentőségéről. Most folytatjuk a sort a Politico írása alapján.

Az amerikai elnök által felvázolt, 1900 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomag az eltúlzott mértékű segélyekkel csak tovább fokozhatja a munkanélküliséget és a gazdasági recessziót – prognosztizálják a National Review szerkesztői.

„Elég furcsa olyan helyen dolgozni, ahol egyértelművé teszik számodra, hogy utálnak.” – nyilatkozta Kathleen Stock filozófus és az angliai Sussexi Egyetem tanára egy brit lapnak, miután az elmúlt években a gender-vita középpontjába került.

A The Spectator hasábjain Matthew Lynn veszi számba a jelenlegi Európai Bizottsági elnök Ursula von der Leyen karrierjét.

Mégis mikor fogják felelősségre vonni a demokrata kongresszusi képviselőt, Alexandria Ocasio-Cortezt a teljesen alaptalan, már-már összeesküvés-elmélet jellegű megszólalásaiért? - teszi fel a kérdést Becket Adams a Washington Examineren megjelent cikkében.

Kathleen Stock filozófus, a Brightoni Sussexi Egyetem (University of Sussex) tanára egyike volt annak az 1223 embernek, akiket II. Erzsébet királynő és a brit kormány új évi kitüntetéssel illetett. Az uralkodói kitüntetéseket évente kétszer ítélik oda hírességeknek, politikusoknak, tudósoknak, orvosoknak, zenészeknek, sportolóknak, tanároknak: a királynő júniusi születésnapján és újév előestéjén.

A Conte-kormány lemondása bizonytalan helyzetbe sodorta az országot – adja hírül a Financial Times.

A szigetországban a lakosság 14, míg az Unióban 3%-át oltották be a koronavírus ellen. Szinte napra pontosan egy évvel a kilépés után felmerül a kérdés, hogy vajon melyik fél járt jól a Brexittel?

Két Capitol Hill is elesett az elmúlt 8 hónapban – ezzel kezdi írását Michael Lind texasi professzor a Tablet magazin hasábjain. Két részes szemlénk első cikke.

Boris Johnsont feljelentették a rendőrségen, amikor Skóciába látogatott. Ennek apropóján a Daily Mail hosszú cikkben ismertette a közelmúltban kirobbant vitát a Boris Johnson-vezette londoni kormány és a Skót Nemzeti Párt (SNP) között.

A nemrégiben vendégkutatóként intézetünknél tevékenykedő Douglas Murray a Spectator magazinban osztotta meg gondolatait az amerikai jobboldal helyzetéről, elsősorban a választási rendszerbe vetett bizalom problematikáját górcső alá véve.

Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet és a korábbi frakcióvezető Friedrich Merz között szoros volt a CDU pártelnöki posztjáért folyó verseny, és amikor a reformokat ígérő Merz már-már győzedelmeskedni látszott, mozgósították a Merkel-tábort, nehogy változások lépjenek életbe és Angela Merkel elveszítse irányítói pozícióját: Merz másodjára sem nyerte el a CDU elnöki posztját.

A Pedro Sanchez vezette kabinet egyre nehezebben boldogul szélsőbaloldali szövetségeseivel, miközben jogállamisági problémák is felmerülhetnek a spanyol kormánykoalícióval szemben.

Sokat várnak Joe Bidentől az iráni és a palesztin vezetők - derül ki eddigi nyilatkozataikból.

A világ a drónháborúk korszakába lépett. Az elmúlt öt évben ugyanis négy, nagy államközi háborúban - Líbiában, Hegyi-Karabahban, Szíriában és Ukrajnában - a fegyveres drónok játszottak domináns, mondhatni meghatározó szerepet.

Az emlékezetes körülmények között távozó 45. amerikai elnök több kijelentésével is utalt arra, hogy 2024-ben újra megméretteti magát az elnökválasztáson. A szenátus azonban jogi eszközökkel élve végleg derékba törheti Trump politikai ambícióit.

A Daily Mail felmérése szerint a szigetország lakónaik relatív többsége megszenvedte a járvány következményeit, a kormány intézkedéseivel ugyanakkor elégedettek.

A frissen hivatalba lépő amerikai elnök megválasztása óta többször hangoztatta azt a törekvést, mely szerint egyesíti a megosztott amerikai társadalmat. Pár nap elteltével úgy tűnik, hogy valójában csupán a progresszív ideák mögé kíván besorakoztatni mindenkit.

Altöttingben elsőként alkalmazzák a sokak által vitatott megoldást.

1945. január 27-én szabadult fel az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor, ezért minden évben ezen a napon emlékeznek meg a Holokauszt áldozatairól. A holokauszttagadás erősödése miatt napjainkban még fontosabbá vált a nemzetközi megemlékezés – áll a The Times of Israel írásában.

Az ágazatot elsősorban a brit bürokrácia és a szigorú EU-s ellenőrzés hátráltatja - állítja több nemzetközi lap.

„Bürokraták, akik kikényszerítik a ’sokszínűséget és befogadást’ boldogan feláldozzák az akadémiai szabadságot saját ideológiájuk oltárán” – állítja John O. McGinnis a Law and Liberty amerikai agytröszt írója.

A Politico európai kiadásának segítségével két részletben tekintjük át az európai politikai élet legmeghatározóbb voksolásait. A szerző, Emma Anderson szerint e szavazások kimenetele komolyan befolyásolhatja az öreg kontinens jövőjét.

Valóban véget ért az egyetemeken a konzervatív vélemények elhallgattatása? Adam Hoffman írása a National Review hasábjain.

Az Észak-Írországi Emberi Jogi Bizottság (Northern Ireland Human Rights Commission, NIHRC) jogi lépéseket kezdeményezett az Egyesült Királyság kormánya ellen, miután az egy évvel az abortusz dekriminalizálása után sem tette az abortuszt elérhetővé és biztonságossá az országban.

A Republikánus Párt az elmúlt időszakban rég nem látott rossz napokat élt át, Abraham Lincoln meggyilkolása, vagy éppen Richard Nixon lemondása óta talán először. Két esélyesnek és megnyerhetőnek tartott szenátusi helyet is elvesztettek, így a szenátusban a demokraták kerültek többségbe. Mindeközben végig kellett nézniük, ahogyan támogatóik tömegesen rohamozzák meg a Capitolium épületét, megzavarva a Mike Pence előtt folytatott elektori szavazatok számlálását. Ráadásul az elektori szavazás végeredménye 306-232 lett Joe Biden javára – kezdi borús cikkét Steven F. Hayward a City Journal oldalán.

A mainstream sajtó valójában nem a demokráciát félti, hanem a politikai elittel karöltve igyekszik hatalmát arra felhasználni, hogy kisöpörje az ország közéletéből Donald Trump támogatói bázisát. A január 6-ai eseményeknél pedig nem is találhatnának jobb ürügyet erre – írja John Daniel Davidson a The Federalist magazinban.

Vernon Jones, a georgiai közgyűlés képviselője már tavaly is Donald Trump mellett kampányolt, még a Republikánus Nemzeti Konvención is beszédet mondott. A bejelentést követően a politikus nem késlekedett odaszúrni egykori pártjának – olvasható a Fox News webes felületén.