Az emlékezetes körülmények között távozó 45. amerikai elnök több kijelentésével is utalt arra, hogy 2024-ben újra megméretteti magát az elnökválasztáson. A szenátus azonban jogi eszközökkel élve végleg derékba törheti Trump politikai ambícióit.

Az USA Today szerzőinek esélylatolgatása azzal kezdődik, hogy nem sokkal a leköszönését megelőzően megkezdődött Donald Trump második közjogi felelősségre vonása (impeachment). Miután a demokrata többségű képviselőház támogatta az indítványt, februárban a szenátorok dönthetnek arról, hogy elítélik, vagy felmentik Trumpot az őt ért vád alól, ammely szerint felbujtóként járult hozzá a Capitolium év eleji ostromához.

Az üggyel kapcsolatban sok az eldöntendő, még az alkotmányjogászokat is megosztó kérdés. Ez nem meglepő, hiszen az eset több szempontból is precedens nélküli. Eddig egy elnököt sem vontak kétszer ilyen eljárás alá, és egy elnök ügyét sem bírálta el úgy a szenátus, hogy az már elhagyta a Fehér Házat – tájékoztat a portál.

Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy egyáltalán miért fontos az elnöki székből egyébként is távozó államfőt egy olyan eljárás alá vonni, melynek célja a vétkes tisztviselők elmozdítása.

A végső döntésnek azonban igenis komoly súlya lehet. Trump elítélése önmagában semmilyen közvetlen következménnyel nem jár, hiszen már nem kell őt elmozdítani. Mint a cikk kiemeli, az igazi büntetés csak ezután érheti a politikust, hiszen a szenátus egyszerű többséggel megfoszthatja attól a jogától, hogy hátralévő élete során megválaszthassák bármilyen szövetségi tisztségre.

Azaz végső esetben azt is sikerülhet elérni, hogy Trump semmiféleképpen ne térhessen vissza az elnöki székbe 2024-ben.

Az ügyet azonban már most is komoly jogi vita övezi, ez pedig vélhetően a tárgyaláson is megmutatkozik majd. Elsősorban az a kérdés osztja meg a feleket, hogy lehet-e az elnöki hivatalból távozott személy ellen eljárást folytatni. Mivel az amerikai alkotmány a legtöbb esetben csupán kereteket formál, és alapvetően nem bonyolódik részletekbe, így az impeachment vonatkozásában sem tér ki arra, hogy a vádlottnak milyen minőségben kell szerepelnie az eljárás lefolytatásakor.

A szemben álló jogászhadseregek ezért minden bizonnyal igyekeznek majd a számukra kedvező alkotmányértelmezéssel előrukkolni.” – véli az USA Today.

Trump ügyvédcsapata azzal érvelhet, hogy az alkotmány szövege nem tér ki a posztját maga mögött tudó személyekre, míg a vád képviselői azt hangoztathatják, hogy ilyen esetben könnyen visszaélhetne hatalmával egy távozás előtt álló tisztviselő. Továbbá korábbi esetekkel is legitimálhatják a vád érvényét: elnököt ugyan még nem, de alacsonyabb szintű szövetségi alkalmazottakat már vontak hasonló körülmények között felelősségre.

Ahhoz tehát, hogy tisztábban lehessen látni Donald Trump politikai jövőjét, a szenátusi döntéshozatalig mindenképpen várni kell, erre legkorábban február közepén kerülhet sor. Az exelnök elítéléséhez szükség volna legalább 17 republikánus szavazatra, amely a párt szenátorainak több mint 30 százalékát jelenti. Érdemes megjegyezni, hogy a képviselőházban a Trump ellen szavazó republikánusok aránya az 5 százalékot sem érte el. Ennek ellenére a volt elnök csapata nem dőlhet hátra, hiszen több republikánus szenátor is kifejezésre juttatta már ellenérzését, valamint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Trump számlájára írt zavargás épp a szenátus ülését szakította félbe, és a szenátorokat veszélyeztette.

Szemlézte: Irlanda Balázs