Kathleen Stock filozófus, a Brightoni Sussexi Egyetem (University of Sussex) tanára egyike volt annak az 1223 embernek, akiket II. Erzsébet királynő és a brit kormány új évi kitüntetéssel illetett. Az uralkodói kitüntetéseket évente kétszer ítélik oda hírességeknek, politikusoknak, tudósoknak, orvosoknak, zenészeknek, sportolóknak, tanároknak: a királynő júniusi születésnapján és újév előestéjén.
Nathan Cofnas a Quillette-ben megjelent cikkében arról számolt be, hogy milyen botrányt keltett a „haladó” kortárs filozófusok körében Kathleen Stock kitüntetése. A Twitteren egyre több bejegyzésben vádolják Stockot azzal, hogy 2015 előtti, „őskori” nézeteket vall a nemi identitásról. A tiltakozó filozófusok szerint Stock nem méltó a kitüntetésre, ezért és transzfób megnyilvánulásainak elítélése céljából petíciót írtak ellene.
Kérvényükben – amelyet már hétszázan aláírtak – kijelentik, hogy
Kathleen Stock „az elmúlt években hírhedté vált azzal, hogy a transzneműekkel szemben kirekesztő álláspontot képvisel közéleti és tudományos diskurzusaiban. A szexuális orientációról és nemi szerepekről alkotott nézetei pedig egyenesen szembe mennek az Egyesült Királyság ’Nem elismeréséről szóló törvényének’ (UK Gender Recognition Act) alapelveivel.”
Ugyanakkor kritikusok rámutattak, hogy a petícióban állítottak tévesek és helyesbítésre szorulnak hiszen a filozófusnő támogatja az említett törvényt. A kérvény szövegét végül helyesbítették, de az eredeti petíció szövegét – miután azt írták alá hétszázan – nem távolították el. „Nem kell annyit aggodalmaskodni, és leragadni az apróbb hibáknál.” - tette hozzá az egyik aláíró egyetemi oktató.
„Ahogyan olyan filozófusok, akik szemmel láthatóan semmit nem tudnak, vagy nem is akarnak tudni a részletekről, rágalmazzák Stock-ot, az riasztó példája annak a konformista csordaszellemnek, amely áthatja a kényes témákról való kortárs filozofálást .” – állítja Nathan Cofnas.
A rágalmakkal teli petíció azonban tartalmazott egy helyes tényt, miszerint
a filozófusnő „kiállt amellett, hogy nem szabad megengedni a transznemű nőknek a női mosdók és öltözők használatát.” Stock ez alapján fontosnak tartja, hogy jogukban álljon a nőknek az, hogy szóvá tehessék, ha kellemetlenül érzik magukat az öltözőkben attól, hogy ha egy nővé operáltatott férfi bámulja őket miközben öltöznek vagy zuhanyoznak.
Nem kéne transzfóbnak, kirekesztőnek és nem eléggé haladó gondolkodásúnak nevezni egy filozófust csak azért, mert ilyen nézeteket vall, hiszen senki sem tudja, milyen hosszútávú következményei lehetnek annak, ha egyre több helyen megengedik, hogy a „magukat nőnek képzelő férfiak” is használhassák a női mellékhelységeket és öltözőket . Fontos kiemelni, hogy korunkban egyébként is komoly probléma a nők elleni erőszak, zaklatás és molesztálás, és könnyen előfordulhat, hogy az erre hajlamos férfiak kihasználják az ilyen rendelkezéseket.
A szerző felidézi: alig hat éve, hogy széles nyilvánosság elé tárták a nemi identitás szerepének kérdését és annak megváltoztatásának lehetőségét. Kevésbé foglalkoztatta ugyanis az embereket a transzneműség kérdésköre az előtt, hogy 2015-ben az egykori Bruce Jenner – volt atléta és közismert televíziós személyiség – átműtette magát Caitlyn Jenneré. A kortárs filozófusok körében is kevés olyan akadt addig, aki a nemi identitás kérdéséről és annak megváltoztatásának lehetőségéről gondolkodott. Valamint széleskörű konszenzus sem alakult ki még arról, hogy ha az ember úgy dönt, hogy megváltoztatja a nemi identitását akkor ezt mindenképpen, fenntartások nélkül el kell fogadni.
Továbbra is fontos lenne a filozófiai gondolkodás és vizsgálódás szempontjából, hogy ne közösítsék ki a Stockhoz hasonló filozófusokat, akik, mint sok más alapvető kérdést, a nemi identitással kapcsolatos kérdéseket és felfogásokat is kritikai szemszögből közelítik meg.
Sajnálatos módon ugyanakkor nem újkeletű jelenség, hogy filozófusok beállnak az adott kor radikális és népszerű politikai irányzatai mögé. Mao Ce-tung és Sztálin idejében számos kiemelkedő filozófus védte meg az adott korban népszerűnek számító, de diktatúrába torkolló ideológiákat.
Továbbá filozófusok döntő többsége támogatta a hagyományos vallási nézeteket amikor ezek voltak a népszerűek. Az ókori filozófia azonban nem így kezdődött. A tudományág alapítói akkor is bátran meg merték kérdőjelezni a bevett nézeteket, ha ezzel ellenségeket szereztek maguknak. Ahogy a klasszikus görög filozófia atyja Szókratész védőbeszédében írta: „Jól megvizsgáltam ezt az embert - a nevét nem szükséges említenem, elég az, athéni férfiak, hogy egyike volt azoknak az államférfiaknak, akiknél én vizsgálódva így jártam -, társalogtam vele, és úgy láttam, hogy ezt az embert bölcsnek találja ugyan sok más ember, leginkább pedig ő maga, valójában azonban nem az. Azután megkíséreltem neki is bebizonyítani, hogy bár bölcsnek véli magát, mégsem az. Így aztán ellenségemmé vált ő is, és még sok más is, aki jelen volt.”
A javított petícióban egyébként a Kathleen Stockot kritizáló kortárs filozófusok már így nyilatkoztak: „Nem azt állítjuk, hogy Stocknak meg kellene tiltani, hogy elmondja véleményét.” Természetesen még ha szeretnék is elhallgattatni a filozófusnőt magas képesítése, elismertsége és kinevezése megakadályozza őket ebben. Egyelőre csak annyit tudtak elérni a petícióval, hogy besározták a nevét.
Cikkünk következő részében arról olvashatnak, hogy Kathleen Stock milyen ellenállásba ütközött nézetei miatt a Sussexi Egyetem tanáraként.
Szemlézte: Morvay Sáron
