A világ a drónháborúk korszakába lépett. Az elmúlt öt évben ugyanis négy, nagy államközi háborúban - Líbiában, Hegyi-Karabahban, Szíriában és Ukrajnában - a fegyveres drónok játszottak domináns, mondhatni meghatározó szerepet.

Egyes vélemények szerint a drónok harcászati eszközként történő megjelenése akár a nemzetközi stabilitást is előmozdíthatja, hiszen kisebb az esélye egy államközi konfliktus berobbanásának, amennyiben „csupán” egy drónt lőnek le, mintha egy ember által vezetett katonai repülőgépet – kezdi írását Jason Lyall a Foreign Affairs hasábjain. A szerző ugyanakkor azzal folytatja, hogy a bizonyítékok többnyire cáfolják ezt a meglátást, hiszen az olcsó, fegyverrel felszerelt katonai drónok óriási előnyhöz képesek juttatni az adott hadsereget. Ezt jól példázza a fent említett négy konfliktus, ahol drónok segítettek a geopolitika alakításában.

Csupán néhány kellett ahhoz, hogy a drónok a katonai arzenál szerves részévé váljanak: míg 2015-ben egy hadseregre átlagosan nyolc távirányítású eszköz jutott, ez a szám 2020-ra nagyjából húszra nőtt. Szakemberek már régóta úgy gondolják, hogy

az offenzív drónok kifejezetten destabilizáló erővel bírnak, hiszen csökkentik a katonai költségeket, valamint félelmet keltenek a potenciális célpontokban.

A pilóta nélküli járművek ráadásul lényegesen olcsóbbak és kockázat nélkül kiküldhetők veszélyes missziókra is. Ráadásul mivel relatíve megfizethetőek, egyes országok nagy számban vásárolnak katonai drónokat.

Az elmúlt hónapok fegyveres összetűzéseiben már több tucat ilyen fegyvert használtak, és a cikk szerzője szerint a jövőbeli konfliktusokban valószínűleg ezreket, ha nem tízezreket vetnek be annak érdekében, hogy megsemmisítsék, vagy harcképtelenné tegyék az ellenséges erőket, mielőtt azok reagálni tudnának.

Az olcsó drónok hatékonysága pont abban rejlik, hogy egy hadsereg megengedheti magának, hogy nagy számban használja és veszítse el őket, mindaddig amíg el nem éri a kijelölt cél elpusztítását. Még ha egy drón egyedül sebezhető is, tömegesen alkalmazva rendkívül hatékony és költségkímélő fegyver.

Cseppet sem elvitatható a drónok szerepe az elmúlt hónapok kiújult konfliktusaiban. A Hegyi-karabahi harcok során például döntő szerepet játszottak az izraeli gyártmányú Harop drónok, melyeket az azeri haderő alkalmazott. Még az olyan kifinomult orosz légvédelmi rendszerek, mint az S-300 és a rövid hatótávolságú Pantsir, meglepően sebezhetőnek bizonyultak a drónokkal szemben Líbiában, Hegyi-Karabahban és Szíriában egyaránt; ezeket ugyanis elsősorban nagyobb gépek hatástalanítására tervezték.

Lyall szerint a régóta befagyott konfliktusok „rendezésére” tehát igen vonzó lehetőséget kínál az olcsó katonai drónok megjelenése, hiszen már most is látható eredményeket értek el alkalmazásukkal.

Törökország kifejezetten aktívan használ drónokat hadászati célból. Tavaly februárban egy szíriai légicsapásban 36 török katona veszítette életét Észak-Idlíb tartományban, melyre megtorlásképp Ankara több tucat tankot, valamint repülőgépet semmisített meg TB2-es drónokkal. A támadásban több száz szír katona is életét vesztette. A török TB2-esek szintén meghatározó szerepet játszottak a líbiai katonai patthelyzet megtörésében a Peace Storm művelet során: a TB2-es drónok és a szárazföldi erők együttesen elűzték a líbiai nemzeti hadsereg erőit azok tarhounai támaszpontjukról.

A szerző összegzésként megállapítja, hogy a drónok immár helyettesíthetik a hagyományos légierőt és sokkal halálosabbá tehetik a háborúk kimenetelét. Már a csatatéren való jelenlétük is megváltoztatja célpontjaik számításait a katonai döntéshozatal szinte minden szintjén. Jelenlétük tehát lényegében teljesen átírja a modern harcászat eddig ismert játékszabályait.

Szemlézte: Papp Lídia