Az Európai Unió és Kína nemrég tető alá hozott egy kereskedelmi megállapodást, melyet a politikai spektrum minden oldaláról támadtak. Ez alól Franciaország sem kivétel, ahol kisebb belpolitikai válságot okoz vagy okozhat ha az Európai Parlament ratifikálja a dokumentumot.
A bő egy órás esemény fő témája a mexikói határon kialakult válsághelyzet volt, amellyel kapcsolatban az amerikai elnök több valótlan, illetve saját döntéseivel ellentmondásban lévő megjegyzést tett.
Az Ever Given által okozott csaknem egy hetes fennakadás rávilágít a globális világ tengeri úgynevezett „fojtópontjainak” felértékelődő gazdasági és geopolitikai jelentőségére.
A Chanhassen Dinner Színház a honlapján jelentette be, hogy a színdarab „már nincs összhangban a jelenlegi világ sokszínűségével, egyenlőségével és azzal a céljával, amely elősegíti, hogy mindenki elfogadjon mindenkit.”
Számos cikkünkben foglalkoztunk már az idei évben esedékes német választásokkal, legyen szó akár a jelenlegi politikai környezetről, a kihívásokról, vagy lehetséges kimenetelekről. Most azonban a Deutsche Welle írása alapján kétrészes cikksorozatban tárjuk fel a háttérfolyamatokat, azaz hogy milyen befolyásoló műveletekkel, dezinformációs kampányokkal és kibertámadásokkal kell szembenézni a német vezetésnek.
A hidegháború semleges országainak kvázi vezetője, India egyre inkább a nyugati szövetségi rendszer felé nyit. A többi között erről értekezik C.Raja Mohan cikke a Foreign Policy hasábjain.
Válságos állapotok uralkodnak Mexikó és az USA határán, miután idén – sokak szerint az amerikai elnök hívó szavára – egyre többen indultak el Közép-Amerikából északra.
Aki azt gondolja, az identitáspolitika erőltetése és a woke kultúrharc csak az USA-ra jellemző, téved. A jelenség nem kerüli el a nyugat más országait sem.
A világesemény rendezőinek döntése értelmében a hazai nézőkön kívül senki más nem foglalhat majd helyet a lelátón, amikor július 23-án fellobban a láng a tokiói Olimpiai Stadionban – számol be a Wall Street Journal.
Számos cikkünkben foglalkoztunk már az idei évben esedékes német választásokkal, legyen szó akár a jelenlegi politikai környezetről, a kihívásokról, vagy lehetséges kimenetelekről. Most azonban a Deutsche Welle írása alapján kétrészes cikksorozatban tárjuk fel a háttérfolyamatokat, azaz hogy milyen befolyásoló műveletekkel, dezinformációs kampányokkal és kibertámadásokkal kell szembenézni a német vezetésnek.
Fehér házi értesülések szerint zárt ajtók mögött tárgyalja a kabinet a fegyverellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok szigorításának kérdését, beleértve a birtokló személyek háttérellenőrzését és az erőszakellenes kampányok támogatásának növelését.
Előző héten megjelent cikkünkben bemutattuk a német liberális párt esélyeit az idei választási szuperévben. Most a Die Grünen, vagyis a Zöldek lehetőségeinek járunk utána.
Két éven belül már a negyedik parlamenti voksolásra került sor Izraelben, amelynek most sincs egyértelmű győztese. Netanjahu minden bizonnyal megtesz mindent annak érdekében, hogy ne kerüljön sor ötödik szavazásra, hiszen számára komoly presztízsvesztés lenne és alkalmatlannak tűnne a kormányzásra.
A holland választásokról és azok következményeiről értekezik Eline Schaart a Politico európai kiadásának hasábjain.
Mindeddig a Kaliforniai középiskolai oktatás rendszer bizonyult Amerika „leglazábbjának”, miután ahhoz, hogy befejezhessék a gimnáziumba járó diákok a tanulmányikat, mindössze két év matematikát és három év angolt kellett tanulniuk. A San Francisco Chronicle beszámolója szerint az amerikai állami oktatási tanács úgy döntött, hogy ezentúl úgynevezett „etnikai tanulmányokat” is kötelező a kaliforniai diákok tanulniuk.
A mai aktivisták épp a Martin Luther King vezette polgárjogi mozgalom alapelveit tiporják porba azzal, hogy az esélyegyenlőség (equality) helyett a méltányosságra (equity) törekednek – állítja a City Journalban megjelent véleménycikkében Charles Love.
Ryan C. Berg a Foreign Policy hasábjain ismerteti két meghatározó latin-amerikai ország várható kapcsolatát az új amerikai elnökkel. Jair Bolsonaro brazil és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnökök mindketten Trump-pártiak voltak és mindketten makacsul, a lehető legtovább vártak Joe Biden választási győzelmének elismerésével.
Ursula von der Leyen már több alkalommal is okot adott arra, hogy megírjuk Olvasóinkak az intézkedései, valamint az általa vezetett Bizottság döntései generálta felháborodást. Most a vakcinabeszerzések ügyében kialakult elégedetlenséget csillapítaná a testület elnöke – felemás módszerrel.
Aayan Hirsi Ali, a Standford Egyetem munkatársa, író és családanya az Unherd portálon osztotta meg gondolatait az európai muszlim bevándorlással kapcsolatban.
Az egyik amerikai állam, Észak-Karolina legnagyobb tankörzete arra buzdítja a tanárokat, hogy ne érdekelje őket, ha a fehér bőrű szülők aggodalmukat fejezik a tananyaggal kapcsolatban, ugyanis véleményük szerint „a fehér bőrű gyerekek egyébként is előnyökhöz jutnak.
Egyre több repedés kezd megjelenni a madridi baloldali kormány szerkezetében. A többi között erről is értekezik Guy Hedgecoe a Politico európai kiadásában.
Új problémák felmerülésekor Joe Biden igyekszik elődjére hárítani a felelősséget, míg a tavalyról örökölt részsikerek továbbviteléért nem szerénykedik maga learatni a babérokat.
Az előző hetekben tartott kínai Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán meghallgathattuk az elkövetkezendő évekre kiszabott terveket. Csütörtökön pedig megtörtént az első találkozó a Biden-adminisztráció és a kínai partner között, így az amerikai megközelítést is megismerhettük. Két részes cikksorozatunkban második része következik, az elsőt itt olvashatják.
Hat évvel az iraki jazidi kisebbség ellen elkövetett népirtás után az Iszlám Állam még mindig rabszolgákkal kereskedik, ezúttal Törökországban. A szervezet aktív tevékenysége kérdéseket vet fel a török hatóságok megfelelő fellépését illetően.
Az előző hetekben tartott kínai Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán meghallgathattuk az elkövetkezendő évekre kiszabott terveket. Csütörtökön pedig megtörtént az első találkozó a Biden-adminisztráció és a kínai partner között, így az amerikai megközelítést is megismerhettük. Két részes cikksorozatunkban most Kína terveit elemezzük.
Sebastian Kurz több közép-kelet-európai ország vezetőjével karöltve sérelmezte a népességarányosan nem egészen egyenlő statisztikai adatokat. A kormányfő az orosz oltóanyag mielőbbi engedélyeztetésére és beszerzésére is sürgeti Brüsszelt.
Michael Brendan Dougherty, a konzervatív washingtoni portál, a National Review főmunkatársa szerint „mindenki tudja, mi lesz Afganisztánnal, ha az USA betartja az afgán kormánnyal és a tálibokkal kötött megállapodást,” és csakugyan kivonja csapatait az országból május 1-jén.
Az Európai Unió forradalmasítaná a személyazonosság kezelését, az erről szóló terveket pedig már a jövő hónapban nyilvánosságra hozhatják. Észtország már bebizonyította, hogy képes komolyabb hiba nélkül fenntartani egy ilyen rendszert.
A Shout Your Abortion (Hirdesd az Abortuszoddal) nevű mozgalom vezetője, Amelia Bonow mozgalma népszerűsítése céljából alkalmazta az abortuszt támogató és a terhességmegszakítást mint egy pozitív élményt beállító „AbortionQweenn” nevű TikTok felhasználót.
Laurenz Gerkhe a Politico európai kiadásának hasábjain a német liberális párt esélyeiről értekezik a szeptemberben esedékes országos választások kapcsán.
