2021. március 18. 07:00 - Danube Institute

Erősödő liberálisok, gyengülő CDU – Választási szuperév Németországban

Laurenz Gerkhe a Politico európai kiadásának hasábjain a német liberális párt esélyeiről értekezik a szeptemberben esedékes országos választások kapcsán.

nemetval_nyito.jpg

Az FDP (Freie Demokratische Partei - Német Szabaddemokrata Párt) a modern Németország egyik legmeghatározóbb pártja. Ideológiájuk a liberális elveken alapul, azaz a szabadpiacon, az állami beavatkozás csökkentésén, valamint az egyéni szabadságjogok biztosításán. A politikai formáció a náci rezsim bukása után mindig szerzett mandátumot a (nyugat) német Bundestagban - 2013 kivételével.


A párt mindig is úgynevezett királycsináló szerepet töltött be a német politikában, azaz gyakran rajtuk állt, vagy bukott az adott kormány többsége.


A liberális tömörülés eddig mindkét nagy történelmi párttal (CDU/CSU és SPD) együtt tudott működni. Pozíciójukból adódóan többször zsaroló kisebbségként léptek fel, azaz súlyukhoz képest nagyobb és erősebb portfóliókat, minisztériumokat tudtak kicsikarni a nagyobb koalíciós partnerektől. Ezen politikájuk viszont azt eredményezte, hogy a hatalomért és pozíciókért cserébe feladták az ideológiai elveiket. Ezt a választók is érzékelték és ki is fejezték a 2013-as Bundestag választásokon.

A 2013-as mélypont után a párt vezetését Christian Lindner vette át, aki megkezdte a formáció újjáépítését. A 2017-es általános választásokon több mint 10%-ot értek el, megelőzve az egyre erősödő Zöldeket. Ezzel az eredménnyel a negyedik legnagyobb német párttá váltak (őket az AfD előzi meg). 2017-ben ismét koalíciós tárgyalásokat kezdeményeztek a CDU-val és a Zöldekkel. A párt azonban hetekkel később kivonta magát a kormányalakításból, mondván túl sok dologban nem értenek egyet. Ekkor hangzott el Lindner egy azóta is sokat idézet mondata:


Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni.

A liberális párt döntése hetekre lesokkolta a német politikát. A konzervatív CDU-nak végül nem maradt más lehetősége, és a szociáldemokrata SPD-t kérte fel (ismét), hogy úgynevezett nagykoalíciós (Große Koalitionen) kormányt alakítsanak. Az FPD lépésével a választók többsége nem értett egyet, így a párt népszerűsége ismét zuhanni kezdett. Egészen a koronavírus járvány második-és harmadik hullámáig.

A vírus németországi megjelenésekor a kormány gyors reakcióinak köszönhetően nőtt a bizalom a CDU és Angela Merkel iránt. Az újabb hullámokba és korlátozásokba azonban idővel belefáradtak az emberek és elkezdett apadni a CDU támogatottsága is.


Úgy tűnik viszont, hogy az FDP új erőre kap, köszönhetően a liberális ideológiai hátterének.

A párt ugyanis sürgeti Berlint, hogy oldják fel az üzleteket és vállalkozásokat érintő korlátozásokat, mondván több kárt okoznak ezzel, mint amennyit a vírus valaha is fog. Az üzenet pedig láthatóan jól rezonál a választóik szabadpiaci felfogására. A párt térnyerése és a kormányzó CDU gyengülése remekül megfigyelhető a legutóbbi két tartományi választás eredményeinek vizsgálatakor. A liberálisok Baden-Württemberg-ben több mint két százalékpontot javítva, 10.4%-ot értek el. Rajna-vidéki-Pfalz tartományban pedig egy stabil 5.6 százalékot kaptak.


A CDU ezzel szemben szinte katasztrofálisan szerepelt.

nemetval_belso.jpg

Mindkét Landtag választáson jelentősen visszaesett a támogatásuk az korábbi eredményekhez képest.


De mégis mit jelent az országos politikára nézve az FDP erősödése és a CDU szavazatvesztése? A tartományi voksolások előtt a legvalószínűbb forgatókönyv a következő szövetségi kormánnyal kapcsolatban egy úgynevezett Fekete-Zöld koalíció volt, amely a CDU/CSU és a Zöldek együttműködését jelenti. A jobbközép párt visszaesése után azonban félő, hogy a két politikai tömörülés támogatottsága nem lenne elég egy többségi kabinet megalakításához. Itt jönnének képbe a liberálisok, akikkel egy úgynevezett jamaika koalíció jöhetne létre (az elnevezés a pártok színeinek összerakásából ered).

nemetval_belso2.png

saját szerkesztés

Gerkhe cikke szerint a CDU/CSU már el is kezdte magát pozícionálni és kedvező színben feltüntetni elképzeléseit az FDP előtt. A bajor miniszterelnök, a CSU elnöke, Markus Söder például élesen kritizálta a Zöldeket, ezzel jó pontokat szerezve a liberálisoknál. A lehetséges jamaika koalíció mellett szól az is, hogy az új CDU pártelnök, Armin Laschet jelenleg is a liberális párttal karöltve kormányozza Észak-Rajna-Vesztfáliát. Intő jel ugyanakkor az, amit cikkünk elején már írtunk, hogy 2017-ben a jamaika koalícióról szóló tárgyalások hosszas huza-vona után végül kudarcba fulladtak.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

komment
süti beállítások módosítása