Számos cikkünkben foglalkoztunk már az idei évben esedékes német választásokkal, legyen szó akár a jelenlegi politikai környezetről, a kihívásokról, vagy lehetséges kimenetelekről. Most azonban a Deutsche Welle írása alapján kétrészes cikksorozatban tárjuk fel a háttérfolyamatokat, azaz hogy milyen befolyásoló műveletekkel, dezinformációs kampányokkal és kibertámadásokkal kell szembenézni a német vezetésnek.

Janosch Delcker már a cikke elején érzékelteti, hogy valós fenyegetésről van szó. Ismerteti, hogy Angela Merkel kancellár Kereszténydemokrata Szövetsége (CDU) januárban online konferencián választotta meg az új pártvezetést, amikor is hackerek erőteljesen támadni kezdték a párt szerverét, hogy meggátolják a szavazást.

A támadások ahányszor a küldöttek szavazni készültek, intenzívebbé váltak. Többnyire külföldről érkeztek és túlterhelték a párt weboldalát, így az esemény élő közvetítése is megszakadt.

Végül a CDU technikai személyzete blokkolta a weboldalhoz való hozzáférést Németországon kívülről és bizonyos német területekről is, és a küldöttek egy külön szerveren sikeresen megválasztották az új vezetést.

Európa legnagyobb gazdaságáról beszélünk, ahol az idei választási szuperévben a regionális szavazások és a szeptemberben esedékes szövetségi választás is kihatással lesz mind az ország haladási irányára és az elkövetkező évtizedeire, mind Európára.

Biztonsági szakértők és törvényalkotók hívták fel a figyelmet interjúikban, hogy a digitális térben egyre aktívabb fenyegetésekre számíthatnak. „A fenyegetettségi szint továbbra is tartósan magas” – mondta a német kiberbiztonsági hatóság, a Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) szóvivője. A BSI a kibertámadások és az adatvédelmi incidensek számának folyamatos növekedését figyelte meg, vagyis ez is mutatja, hogy

a potenciális támadók minden eszközt bevetnek az idei választások eredményeinek befolyásolására.

Az amerikai techóriás, a Microsoft tanácsadó jelleggel vesz részt a német politikai pártok kampányában, és arra figyelmeztette őket, hogy a támadók egyre több módszert vetnek majd be, így egyre nehezebb lesz fellépni ellenük.

Három típusú fenyegetéssel találkozhatunk a német választások során

A németországi választásokon megjelenő kiberfenyegetések átlátását segíti, ha három kategóriába soroljuk őket.

Az első a hackelés, azaz a feltörés. Ebben az esetben egy rendszerben vagy egy számítógépen jogosultság nélkül jutnak hozzá adatokhoz.

Mivel a koronavírus-korlátozások következtében valószínűleg az utcákról az internetre költöznek a kampányok, a hackerek behatolhatnak a pártok hálózatába és megzavarhatják a kampányrendezvényeket – akárcsak ahogyan a januári CDU csúcstalálkozón tették.

Arra is sor kerülhet, hogy szeptember 26-án, a szövetségi választás éjszakáján feltörik a szavazatok számlálásához használt szoftvert. A német BSI közölte, hogy a hatóságokkal és a jelöltekkel azon dolgoznak, hogy meg tudják védeni magukat az ilyen támadásoktól. Csakhogy ezek a biztonsági intézkedések nem segítenek ellensúlyozni a második legfontosabb kiberfenyegetést: a félrevezető vagy hamis információk terjesztését, amelyek manipulálják a választók gondolkodását, vagy viselkedését. A dezinformációs műveletekről és a fenyegetések harmadik típusáról következő cikkünkben olvashat.

Szemlézte: Spiesz Bianka