Az előző hetekben tartott kínai Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán meghallgathattuk az elkövetkezendő évekre kiszabott terveket. Csütörtökön pedig megtörtént az első találkozó a Biden-adminisztráció és a kínai partner között, így az amerikai megközelítést is megismerhettük. Két részes cikksorozatunkban második része következik, az elsőt itt olvashatják.

A National Review oldalán Manyin Li ismerteti a Kínai Népköztársaság stratégiáját Peking vezető tanácsadójának, Jin Canrongnak két 2016-os beszédén keresztül.

Jin Canrong egy magas rangú kínai tudós, akinek az amerikai külügyminisztérium kilenc másik kínai tudóssal együtt felfüggesztette a tízéves vízumát 2020 januárjában. Jin Canrong a pekingi Kínai Népi Egyetem professzora, amerikai szakértő és a Kínai Kommunista Párt szervezetének tanácsadója, és gyakran, mint a „császár irodalmára” vagy „állami mester” hivatkoznak rá Kína szerte. Nem világos, hogy milyen közel áll Hszi Csin-pinghez, azonban beszédei tükrözik a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetői körének gondolatait. Hangsúlyozni kell, hogy gondolatait, és nem megnyilvánulásait! Manyin Li fontosnak tartja, hogy az Egyesült Államok megértse a KKP mozgatórugóit az egyre fokozódó fenyegetés miatt, ezért osztotta meg Jin Canrong beszédeinek 6 pontba szedett strukturált átiratát. Cikkünk mostani részében a második három pontot vizsgáljuk meg.

4. pont: YIN vs. YANG

Jin Canrong meg is fogalmazta, hogy pontosan milyen tényezők váltak Kína katonai előnyeivé. Egyrészt az amerikai hadsereg átlátszó, mindent tudunk róla, míg a kínairól szinte semmit sem. Az Egyesült Államok tehát a YANG, azaz a határozott és erős hatalom; Kína pedig a puha és homályba burkolódzó YIN.

Az USA megmondja neked, hogy ő Tyson, megmutatja az izmait, hogy megfélemlítsen; ezzel szemben Kína elrejti a képességeit. Az amerikaiak szigorúan tudományos gondolkodásmódot követnek, míg a kínaiak egyfajta romantikus felfogással állnak hozzá.

Természetesen a képességeik meglennének hozzá, hogy ugyanúgy lépjenek fel, mint Amerika: már megtámadhatnák az amerikai repülőgép-hordozókat, hogy legalább 1000 tengeri mérföldre tartsák őket a kínai szárazföldtől.

A „császár irodalmára” három módját látja az Egyesült Államok megszorongatásának: (1) előidézni olyan feltételeket, amelyek között nagyobb a hibalehetőség; (2) kimeríteni őket, hogy kénytelenek legyenek elhagyni a világvezetői pozíciójukat; (3) olyan szorosan kapcsolódni, akárcsak a YIN kapcsolódik a YANG-hoz, amit a globalizáció okozta kölcsönös függőség nagyban elősegít.
Amikor az Egyesült Államok 2010-ben kijelentette az ázsiai visszatérésére vonatkozó új politikáját, Kína nem válaszolt. Hu Csin-tao akkori elnök elmondta az embereknek, hogy inkább a fejlődésre fog koncentrálni. Tehát a provokációra nem érkezett válasz.

Ez nem azt jelenti, hogy teljesen befelé fordultak, mint az Oroszország esetében többször megfigyelhető, hanem figyelemmel kísérték az Egyesült Államok reakcióit, belpolitikáját.

5. pont: szabad világ megváltoztatásának kísérlete

Volt olyan személy is, aki azért megértette a kínai stratégiát: 2020. július 23-án a Nixon Könyvtárban tartott beszédében Mike Pompeo kijelentette, hogy a kommunista Kína már bent van az Egyesült Államok területén, és ha a szabad világ nem változtatja meg Kínát, akkor a kommunista Kína biztosan meg fogja változtatni a szabad világot. A KKP Pompeót Kína-ellenes szélsőségesként tüntette fel, mások pedig azt gondolták, hogy túloz. Ugyanakkor Jin „állami mester” szavai alátámasztották Pompeo nézetét.

A két nemzet kétoldalú befektetési szerződést akar aláírni, melyben kedvező feltételeket biztosítanának az Egyesült Államok számára, ugyanakkor Kína is sokkal jobb feltételekkel tudna befektetni az Egyesült Államokban. Tehát az a tőke, amit Kína már nem tud önmaga felhasználni, jó helyre kerülne, pénzt keresnének és ami a leglényegesebb: még inkább ellenőrizni tudnák a piacot, amit elősegít, hogy Amerikában átláthatóak, kiszámíthatóak és védhetőek a törvények.

Kína célja, hogy minden államban és kongresszusi körzetben legyenek beruházásai, így szavazatok ezreit ellenőrizhesse, és befolyásolja a kongresszusi képviselők Kína-politikáját.

Kína, ha jól játszik, képes lesz megvásárolni az Egyesült Államokat, így az USA Kongresszusa a kínai Népi Nemzeti Képviselők második állandó bizottságává válik. Ha azt hinnénk, mindez csupán vágyálom, meg kell vizsgáljuk közelebbről a történéseket. Tudható például, hogy 2018-ban egy kínai kormány által működtetett médiavállalat, a Des Moines- négyoldalas kiegészítését tett a nyilvántartásában azzal a céllal, hogy Iowa gazdáit befolyásolva gyakoroljon nyomást az akkor amerikai elnökre, Trumpra, hogy változtassa meg az Egyesült Államok politikáját a kereskedelmi háborúban, és súlyos politikai következményekkel fenyegesse őt a félidős választásokon.

Míg Oroszország és Irán kívülről próbál meg beavatkozni az amerikai választásokba, addig a KKP belülről munkálkodik. Míg Oroszország és Irán illegális eszközöket használ, addig a KKP törvényesen jár el, hirdetéseket tesz az amerikai újságokba, hosszú távú befektetéseket visz véghez helyi szinten. Ekképpen dolgozik a YIN.

6. pont: a cél nem kisebb, minthogy hegemón hatalommá váljanak

A „császár irodalmára” három fázist jelöl meg, amelyen keresztül kell mennie egy országnak, hogy modern nemzetté váljon. Az első a túlélés, a második a fejlődés, a harmadik pedig a megbecsülés szerzése. Az Egyesült Államok mindezt meghaladva egy negyedik fázisba lépett, hegemónná vált. Kína ezzel szemben 1949-től két fázist teljesített, túlélt és fejlődött. Hszi elnök most a megbecsülésért dolgozik, miközben tanulmányozza az amerikai példát, hogy hogyan is érhető el a negyedik fázis.

A mostani kínai generáció feladata, hogy közel egyelő feltételeket szerezzen az Egyesült Államokkal, míg a következőé már az lesz, hogyan igazgassa az összes nemzetet, beleértve az USA-t is.

Jin egyértelműen kijelenti, hogy a KKP célja, hogy uralja az egész világot – ami teljesen megegyezik azon kommunista eszmével, hogy köztulajdonba hajtsa az egész földkerekséget - bármi áron. Kína sikeresen megtévesztette az amerikaiakat és az amerikai kormányt, az európaiakat és az ausztrálokat is, és olyan helyzetbe hozta ezen népeket, amelyben maguk tették lehetővé a KKP számára, hogy megváltoztassa őket. Ha eddig nem is láttuk ezen mozgatórugókat, akkor Jin Canrong beszédeinek már igazán világossá kell tenniük, hogy a KKP valós fenyegetést jelent a szabad világra.

Amerika hanyatlása jelenti a legjobb lehetőséget arra, hogy a KKP elérje célját, azaz képes legyen az egész világot dominálni. Minél megosztottabb és kaotikusabb az Egyesült Államok, annál valószínűbb, hogy a KKP sikeres lesz.

Az amerikaiaknak be kell bizonyítaniuk a világ számára, hogy a demokrácia még mindig jobb opció, mint az autoriterizmus. Mindent meg kell tenni demokráciáink javítása és megerősítése érdekében – szögezi le a szerző. Mindezt úgy, hogy már nem válaszható el teljesen a két nagyhatalom. A Szovjetunió idején még lehetséges volt két blokkra osztani a világot, mára azonban a globalizáció előidézte függés és összefonódás ezt lehetetlenné teszi. Az egyetlen megoldás, ha Washington tárgyal Pekinggel, és bizonyos területeken még együtt is működik vele, téve azt a tisztesség és kölcsönösség elvét alapul véve.

Szemlézte: Spiesz Bianka