Az Európai Unió forradalmasítaná a személyazonosság kezelését, az erről szóló terveket pedig már a jövő hónapban nyilvánosságra hozhatják. Észtország már bebizonyította, hogy képes komolyabb hiba nélkül fenntartani egy ilyen rendszert.

Az Európai Bizottság egy olyan keretet kíván kidolgozni, amely a rohamléptékű technológiai fejlődéssel lépést tartva megkönnyítené a személyazonosság igazolását igénylő online ügyintézést és tranzakciókat a tagállamokban – számol be a brüsszeli elképzelésekről a Politico európai kiadása. A testület elnöke, Ursula von der Leyen már tavaly leszögezte, hogy

eltökélt szándékuk egy egységes, elektronikus személyazonosítási szisztéma létrehozása,

amelynek segítségével az európai állampolgárok pár egyszerű lépéssel bármit megtehetnek, az adózástól kezdve a kerékpárkölcsönzésig.

A terv persze sokakban kétséget kelthet, ezért annak napirendre tűzését a jogalkotók aligha ússzák meg vita nélkül. Elsősorban a magánadatok még további kiszolgáltatottságát nehezményezhetik a kritikus hangok. Az Észtországban 20 éve működő rendszerre azonban összességében pozitív példaként tekinthet az európai közösség – vélekedik Leonie Cater, a cikk írója.

Az elektronikus ügyintézés Mekkájának számító balti országban használt online személyazonosító igazolvány már születéskor megillet mindenkit és életfogytiglan szól. A helyi szociáldemokrata párt politikusa, Siim Tuisk egyszerűen azzal magyarázza a rendszer legitimációját, hogy annak bevezetésekor az embereket még nem különösebben érdekelte a magánadatok védelme, s azóta hozzászoktak a rendkívül digitalizált élethez. Az észtek gyakran hangoztatják, hogy

lakóhelyüket csak házasságkötéshez, váláshoz és ingatlanvásárláshoz muszáj elhagyniuk.

Természetesen fontos, hogy a rendszer biztonságos legyen, hiszen mint az 2007-ben is bebizonyosodott, az országra fokozott veszély leselkedik a kibertérben, elsősorban orosz hackerek jóvoltából. A fejlesztők ezért különböző mechanizmusokkal igyekeztek a lehető legjobb védelmet biztosítani. A hálózat például decentralizált, a felhasználók pedig láthatják, hogy ki és mikor fért hozzá adataikhoz, kivéve egy folyamatban lévő rendőrségi eljárás esetén, amikor is csak utólag kapnak értesítést – tájékoztat a portál.

A kényelem mellett a modern rendszer gazdasági előnyökkel is jár: a McKinsey Global Institute számításai szerint azon országok, amelyek részt vesznek a digitalizálásban, akár 13 százalékos GDP-növekedést könyvelhetnek el 2030-ig.

Toomas Hendrik Ilves volt észt elnök ebből kiindulva kemény szavakkal illette a jelenleg még tétovázó Európai Bizottságot. Szeretnék, hogy versenyképes legyen az Unió? – tette fel a költői kérdést.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a két évtized alatt azért történt néhány kisebb-nagyobb visszaélés, amelyet megneszelt a helyi adatvédelmi felügyelőség. Ugyanakkor az észtek azzal érvelnek, hogy egy tradicionális rendszerben ugyanígy előfordulhatnak hasonló esetek sőt, nehezebb is azokat felgöngyölíteni.

Tallinn tehát képes társadalmi támogatottságot szerezni innovatív lépéseihez, a helyzet azonban teljesen más a teljes európai porondon.

Az európai integráció motorjának számító német-francia tandem például óvatosan közelít a kényes adatvédelmi kérdésekhez

-világít rá a szerző.

Mint hozzáteszi, épp az ügy érzékeny jellege miatt volt óvatos a Bizottság, ezért még az sem világos, hogy pontosan hogyan kívánják végrehajtani a nagyszabású reformot. Erre irányuló lépéseket mindazonáltal már tett az Unió. Az elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról (eIDAS) szóló rendelettel jogi keretet biztosított az EU-n belüli elektronikus interakciót érintő akadályok felszámolására, és az egységes digitális piac megteremtésére.

Észtországban fontos kérdésnek számít, hogy a 26 társtagállam képes lesz-e felzárkózni hozzájuk, hiszen az egységes rendszer az ő érdeküket is szolgálná. A pesszimistább hangok szerint túl sok uniós ország társadalmában uralkodik általános bizalmatlanság a politikai elit iránt, amely nehezen eladhatóvá teszi a digitalizációval kapcsolatos terveket. Akadnak viszont olyanok, akik úgy vélik, hogy egy jól előkészített, átlátható séma a szkeptikusokat is képes volna meggyőzni, főleg a potenciális versenyelőnyök tükrében.

Szemlézte: Irlanda Balázs