A nők már bizonyították, hogy az élet számos területén képesek helyt állni és megfelelő profizmussal végzett munkát letenni az asztalra. Az 1918-as évektől már szavazati joggal rendelkező nők kézbe vették a sorsukat, és innentől kezdve nem volt kérdés, hogy a politikai életben is szükség van rájuk.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági verseny már hosszú ideje fennáll és komoly feszültségeket is okoz a két állam kapcsolatában. Abból következően, hogy mindkét két ország óriási gazdasági hatalommal rendelkezik, komoly verseny alakult ki köztük a világkereskedelem, az export-import forgalom, a befektetések és a technológiai fejlesztések terén egyaránt. Mindemellett pedig a kereskedelmi egyenlőtlenségek és a kínai piac korlátozott hozzáférésének problémái feszültségeket szülnek közöttük – olvasható a Foreign Policy cikkében.
Az ukrajnai háború első szakaszának lezárulása óta a nemzetközi média különösen nagy figyelmet szentel az oroszok által elkövetett emberi jogi atrocitásoknak. (Ezekről itt írtunk korábban.) Ez azonban inkább unikális esemény, mint megszokás, hiszen a nyugati – főképp az amerikai – külpolitika alakításában az utóbbi években háttérbe szorultak ezek a jogsértések. Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója, valamint az Egyesült Államok vezérkarának korábbi emberi jogi főtanácsadója a Foreign Affairs hasábjain elemezte a titkosszolgálatok szerepét ezen atrocitások feltárásában.
Az orosz-ukrán háború eszkalációja tovább folytatódik, hiszen kedden kora reggel összeomlott a Nova Kahovka-i vízerőmű gátja az oroszok által megszállt déli Herszon régióban. Az incidens tömeges evakuálásokat, áradásokat és nagymértékű pusztítástól való félelmet váltott ki.
A Távol-Kelet viharos helyzete ellenére India és Ausztrália nemrég bejelentette közös migrációs megállapodását. Narenda Modi 2014 óta először töltött 3 napot Ausztráliában, ez pedig egy mindkét fél számára igencsak előnyös megállapodás megkötését tette lehetővé.
Az Economist lapnak adott 100. születésnapja alkalmából készített interjúban Henry Kissinger nem csak Kínáról, hanem Oroszország és Ukrajna kapcsán is megosztotta legaktuálisabb gondolatait. Kissinger a nemzetközi helyzet általános állapotával kapcsolódóan meglehetősen borúlátó.
Május 26-án mutatták be A kis hableányt, a Disney legújabb élőszereplős remake-jét. A film korábban nagy figyelmet kapott, elsősorban az Ariel-t alakító színésznő fekete bőrszíne miatt, a film azonban meglepően jól teljesít.
18. alkalommal rendezték meg Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai konferenciát, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt Európát érintő kérdésekben és az orosz-ukrán háború kapcsán.
A kortárs baloldal egyik kedvelt módszere a Nyugat támadására, hogy a gyarmati örökségre, különösen a Brit Birodalom korábbi bűneire hivatkozik. Valójában arról van szó, hogy a teljes Nyugat örökségét akarják megkérdőjelezni, ezért akarják bűnösnek bélyegezni Európa és különösen Nagy-Britannia múltját – szögezte le Nigel Biggar, az University of Oxford teológusa a Scruton V.P.-ben június 2-án.
Az új elnök kampányban tett ígéretei fél év alatt sem bizonyultak betarthatónak.
Egy korábbi cikkünkben a thaiföldi parlamenti választásokat vettük górcső alá. A szavazás nem csak rekordmagas, csaknem 75%-os részvételi arányát tekintve számít kiemelkedőnek, rengetegen történelmi jelentőségű változásokat várnak a demokráciapárti, haladó szellemiségű Előre Párt (Move Forward Party) győzelme után.
Lassan egy éve tart már a vita Ron DeSantis, republikánus floridai kormányzó és a Walt Disney Co-között, mely harc még nagyobb jelentőségre tett szert most, hogy DeSantis hivatalosan is indul az elnökválasztáson.
Az olaszországi árvíz miatt eddig 40 000 embert kellet evakuálni és 14 halálos áldozata volt. A földcsuszamlásoktól házak omlottak össze, és utak váltak járhatatlanná. Ez lesz vajon a jövője a mediterrán országoknak?
Oroszország Ukrajna elleni inváziója a kelet-európai régióra gyakorolt közvetlen hatása mellett indirekt módon nagymértékben befolyásolja a posztszovjet térség jövőjét is. Moszkva nemzetközi szerepe az orosz katonai képességek és politikai érdekek átalakulásával lényegében változik meg, ami közeli szövetségeseit akár közvetlen veszélybe sodorhatja. Saadi Khamidov, tádzsikisztáni független kutató a The Diplomat májusi számának hasábjain elemezte a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének jövőjét befolyásoló konfliktusokat.
Számos amerikai intézmény, valamint civil szervezet is az úgynevezett „nemi megerősítő műtétek” pártján áll – húzza alá Madeleine Kearns a National Review hasábjain.
A május 21-i görögországi választások után nehézségekkel szembesült a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője, Kiriákosz Micotakisz a kormányalakítás terén. Bár pártja nyerte a választásokat, az abszolút többséget nem sikerült megszereznie, aminek következtében Micotakisz elutasította a koalíciós kormány létrehozásának lehetőségét, és inkább az új választások mellett döntött – számol be róla a Balkan Insight.
Miután a Kreml épületét dróntámadás érte május elején, az amerikai ellenségkép jelenléte méginkább megerősödött a putyini rezsim propagandájának fórumain. Ez azonban nem újkeletű jelenség, hiszen a gyökerei az első világháborút követő időszakra, valamint a náci Németország feletti győzelem utánra nyúlnak vissza. Az orosz messianizmus feltámadásáról, valamint az Amerika-ellenes narratívák múltjáról és jelenéről Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.
A világhírű egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter május 27-én töltötte 100. születésnapját, ennek alkalmából pedig több mint 8 órás interjút adott az Economist lapnak.
2023. június elsején kerül megrendezésre az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozója. A 2022 júniusában alapított nemzetközi entitás 44 európai országot tömörít magába, amelyek delegációi a moldovai fővárosban találkoznak. A csúcs jelentőségét mutatja a szervezet újszerűsége, hiszen olyan fontos kérdésekre adhatnak választ a chișinăui események, mint az EPK létjogosultságának fenntarthatósága, vagy éppen az egymással átfedésben működő európai szervezetek párbeszédének problémája. A csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat Mathieu Droin és Ilke Toygür, a Centre for Strategic and International Studies Európa, Oroszország, és Eurázsia programjának kutatói elemezték.
Mint azt már korábban szemléztük, ez év januárban látszott is a változás szele a transzatlanti kapcsolatokban, az 1949. április 4-én megkötetett Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyökeres átalakulás előtt áll.
Az Egyesült Államokban egyelőre csak az elvi megállapodás jött létre az ország adósságplafonjával kapcsolatos vitában, és most egy hitelfelügyelet is nyomást gyakorol a kormányra. A Fitch hitelminősítő intézet a világ legnagyobb gazdaságának, az USA-nak a hitelképességét kezdte némileg kritikusabban szemlélni, és leminősítést helyezett kilátásba.
Április közepe óta zajlanak a harcok Szudánban, melynek következtében már mintegy 1,3 millió ember hagyta el otthonát. Május 22-én a felek hét napos tűzszünetben állapodtak meg. Az eddigi kísérletekhez hasonlóan, ez a tűzszünet is törékenynek tűnik. A folytatódó feszültségek a közelmúlt konfliktusainak veszélyes dinamikájára hívják fel a figyelmet.
2023. május 19-21. között, Hirosimában került megrendezésre a G7-ek csúcstalálkozója, mely elnökségi pozícióját idén Japán tölti be. A G7-csoport vezetői hangsúlyozták egységességüket és soha nem látott hajlandóságukat a jelenlegi globális kihívások leküzdésére és egy jobb jövő felé vezető út kialakítására.
A 2014-es katonai puccs után mindössze a második parlamenti választásokat tartották 2023. május 14-én Thaiföldön. Az ország kaotikus belpolitikájára való tekintettel a választások előtt nem lehetett egyetlen pártot kiemelni, amely esélyesként indult volna, ugyanakkor a közel egy évtizedes, katonai hatalom által beárnyékolt kormányzás után sejthető volt, hogy ez a választás sorsdöntő lehet Thaiföld jövőjét illetően. Ugyan még nem dolgozták fel az összes szavazatot, az előzetes eredmények nagy port kavartak a nemzetközi médiában.
Elon Musk neve ismerősen cseng sokak fülében: a Tesla vezérigazgatója előbb a zöld forradalom zászlóshajójaként számon tartott autó kapcsán vált világhírűvé, majd a Twitter internetes portál felvásárlásával szerzett magának rajongókat és kritikusokat egyaránt. Social media botránya után azonban a környezetvédelemmel gyűlt meg a baja.
A ma magukat konzervatívnak nevező politikusok egy része elárulta a saját politikai oldalát az előrejutásért – jelentette ki Paul du Quenoy történész, a Palm Beach Freedom Institute politikai elemzőcég vezetője a Danube Institute május 22-i rendezvényén, ahol John O’ Sullivannel, a Danube Institute elnökével és David Martin Jonessal, az intézet kutatási igazgatójával beszélgetett.
Az elektromos járművek (a szaknyelvben EV, mint electric vehicle szerepelnek) kiemelkedő fontossággal bírnak az Európai Unió számára a klímaváltozás elleni küzdelemben - hangsúlyozza a The Economist egy friss cikke, amely ugyanakkor rámutat a töltőinfrastruktúra gyorsabb bővítésének elengedhetetlen jelentőségére és ezzel együtt annak hiányosságaira.
A napokban Pápua Új-Guineába látogatott volna Joe Biden amerikai elnök. Az elvárások nagyok voltak: a Fehér Ház „történelmi jelentőségűnek” nevezte a vizitet - ez lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök egy csendes-óceáni szigetországba látogat – és azt állította, hogy ez tovább erősíti az Egyesült Államok és a csendes-óceáni szigetek közötti „kritikus jelentőségű partnerséget”.
A napokban Elon Musk egy Marvel gonoszhoz, Magnetohoz hasonlította Soros Györgyöt Twitter bejegyzésében. Kijelentésével igazi „tweet háborút” indított, melyben Soros mellett és ellene is rengetegen kiálltak.
Mára már a „luxushiedelmek” lettek az amerikai társadalom életszínvonalának legfőbb mutatói, hiszen az egyének általuk fejezik ki nemcsak anyagi hátterüket, hanem társadalmi státuszukat is, ezáltal pedig gyakran kárt okoznak az alacsonyabb társadalmi rétegeknek – húzta alá Rob Henderson a Danube Institute május 12-i rendezvényén. Gondolataira John O’Sullivan, intézetünk elnöke, valamint munkatársaink és kutatóink – Rod Dreher, Wael Taji Miller és Dr. Erik Hendriks – reflektáltak.
