Mára már a „luxushiedelmek” lettek az amerikai társadalom életszínvonalának legfőbb mutatói, hiszen az egyének általuk fejezik ki nemcsak anyagi hátterüket, hanem társadalmi státuszukat is, ezáltal pedig gyakran kárt okoznak az alacsonyabb társadalmi rétegeknek – húzta alá Rob Henderson a Danube Institute május 12-i rendezvényén. Gondolataira John O’Sullivan, intézetünk elnöke, valamint munkatársaink és kutatóink – Rod Dreher, Wael Taji Miller és Dr. Erik Hendriks – reflektáltak.

Rob Henderson szakmai pályája igen sokrétű, hiszen író és pszichológus is, valamint az Austini Egyetem munkatársa, a téma elsődleges szakértője, aki úttörő módon elsőként vezette be a luxushidelmek fogalmát az amerikai státuszrendszer jellemzésére.

Henderson előadása elején kifejtette: gyermekkorából fakadóan elsőkézből tapasztalta meg a társadalmi rétegek közötti markáns különbségeket, melyeket későbbi kutatásaiba beépítve nemcsak társadalmi, hanem gazdasági és pszichológiai megközelítésből vizsgálta és kutatta a luxushiedelmeket, illetve az azok egyénre gyakorolt hatásait.

A társadalmi feltűnésvágy egyébként korántsem újkeletű jelenség, hiszen már a többi között Thorsten Veblen, illetve Pierre Bordieu is foglalkoztak a luxushiedelmek társadalmi leképeződésével a 19. század legvégén. Míg az előbbi a luxustermékekben, illetve az előkelő szabadidős tevékenységekben látta kifejezésre jutni a legfelsőbb társadalmi rétegek státusz-, illetve pozícióbeli megerősítését, az utóbbi elsősorban az egyén gazdasági és kulturális tőkéjével állította párhuzamba a feltűnésvágyat. Azonban mindketten egyetértettek abban, hogy az egyén bizonyos viselkedési minták, illetve kommunikációs technikák révén éri el a tömegből való kitűnést, valamint ún. státuszszimbólumok segítségével is, melyek elsősorban a gazdasági és kulturális helyzetük mutatói.

Henderson szerint mára már a luxuscikkek és az előkelő hobbik helyett az ún. „luxushidelmek” az amerikai társadalom legfelsőbb rétegeinek legfőbb mutatói.

Vagyis, már meghatározó szerepet tölt be az is, hogy ki milyen egyetemre járt, támogatja-e a rendőrség forrásmegvonását és a kábítószerek legalizálását, követendő példaként szolgál-e neki a hagyományos családmodell, valamint meghajol-e a woke-tanok előtt, hiszen manapság a felsőbb rétegek státuszuk kimutatására használják a fenti kérdésekben kinyilvánított véleményüket.

Írta: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon