2023. május 9-én a vártnál több, a posztszovjet térségből érkező államfő tette tiszteletét a moszkvai Vörös téren rendezett katonai parádén. Április utolsó heteiben még senki nem számított arra, hogy magas rangú külföldi vendégek is részt vesznek a 2022-es Ukrajna elleni invázió után az orosz állami propaganda által kihasznált eseményen, azonban Kirgizisztántól Türkmenisztánig számos közép-ázsiai vezető döntött – többé-kevésbé kényszerből – a megjelenés mellett. Temur Umarov, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország-Eurázsia Központjának kutatója szerint a közép-ázsiai országok államfőinek magatartása rámutat ezen államok külpolitikájának kihívásaira.

Minden alkalommal amikor egy gazdasági vagy társadalmi jelenséget vizsgálunk, illik az olvasók elé tárni azokat a gondolati mérföldköveket, amelyen keresztül az író végül konklúzióra jut. Ezen fogalmi mérföldkövek nemcsak az olvasónak, de az írónak is segítenek jobban megérteni a papírra vetett témát. Ez a módszertan azonban az amúgy is zavaros modern kori eszmék vizsgálatában nem működik.

Mivel az első fordulóban a török választók nem jutottak egyértelmű konszenzusra az elnök személyével kapcsolatban, május 28-án kerül sor az elnökválasztások második fordulójára, amikor a regnáló Recep Tayyip Erdoğan és kihívója, a széles pártkoalíció élén álló Kemal Kılıçdaroğlu fognak farkasszemet nézni egymással. Bár az elnökválasztásokat a bel- és külpolitika számos aspektusa befolyásolhatja, a legfontosabbakat Soner Cagaptay, a Washington Institute Török Kutatóprogramjának igazgatója elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

Az Európai Unió már az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag elfogadására készül, miközben a kontinens versenyképességi és stratégiai pozíciói egyre csak romlanak.

Dél-Korea gyors és sikeres fejlődése már egy ideje megállni látszik. A törések mélyülnek és szaporodnak társadalmi és gazdasági téren is. Az ország szegényei és gazdagai közötti szakadék hatalmas, a fiatalok nehezen helyezkednek el, a termékenységi ráta a világon a legalacsonyabb, a népesség riasztó ütemben öregszik. Van-e kiút?

Nem enyhül a lassan egy éve tartó politikai krízis a közép-európai országban. Eduard Heger, a szlovák ügyvezető kormány miniszterelnökének május 8-i lemondása hatalmas mértékben járult hozzá a zűrzavarhoz. Zuzana Caputová államfő szakértői kormányt jelölt ki, élén Ódor Lajossal, aki a szeptemberi előrehozott választásokig vezeti az országot.

A 2023. februárjában lezajlottak Nigériában a választások melynek eredményeként a Progresszív Kongresszus jelöltje, Tinubu Bola Ahmed, volt lagoszi kormányzó lett az ország új elnöke.

Mindenkit lázban tart az orosz-ukrán háború, amelyben nem csak Ukrajna és Oroszország ütközéséről van szó, ezzel a háborúval olyan geopolitikai folyamatoknak lehetünk szemtanúi, amelyek átírhatják az eddig jól ismert térképet, de ilyen konfliktus a Tajvannál zajló területi konfliktus is.

Tavaly a leggyakrabban használt angol kifejezés a Global Language Monitor kutatása szerint a “denier” (magyarul tagadó), a második legnépszerűbb pedig a COVID volt. 2023-ban valószínűsíthetjük, hogy a legtöbbet használt szó a világon (vagy legalább az angolul beszélő részein mindenképpen) az AI (Artificial Intelligence, magyarul Mesterséges intelligencia) lesz.

Április végén söpört végig a sajtón a váratlan hír, miszerint Tucker Carlson amerikai televíziós médiaszemélyiség és a Fox News hírtelevízió útjai elválnak egymástól. A döntés több okból is nagy jelentőséggel bír.

A migráció kérdése az elmúlt években világszerte fokozott figyelmet kapott, s nem volt ez másként az Egyesült Államokban sem. Míg Európában a migrációs válság kezelése az egyes EU tagállamok közötti feszültségeket erősítette fel, addig az USA-ban az évtizedek óta fennálló demokrata-republikánus párharc újabb fejezetét nyitotta meg. A híres 42. cikkely eltörlésével azonban nem várt fordulat is érkezhet.

Falut épít Oroszország a woke elől menekülő amerikai és kanadai konzervatívoknak. Eddig már 200 család jelezte, hogy ideológiai okokból élne a lehetőséggel, a munkálatokat várhatóan jövőre kezdik el. Valóban ekkora lenne a baj Amerikában?

Ukrajna után Tajvan szigete lehet a Nyugat és Eurázsai feltörekvő hatalmainak csatatere, s a kis kvázi-állam jól teszi, ha sündisznó-taktikára vált. Ennek része lehetne akár számtalan valódi, víz alatti tüske: telepítsen Tajvan mesterséges zátonyokat part menti vizeibe - javasolja Scott Savitz, a RAND Corporation szakértője.

A Bud Light amerikai sörmárka egy transznemű médiaszemélyiséggel való együttműködés révén remélte, hogy elősegíti az elfogadást, megkérdőjelezi a társadalmi normákat, és párbeszédre ösztönöz a transzneműek láthatóságáról.

A török parlamenti és elnökválasztások vasárnapi első fordulója után - melyről itt írtunk bővebben -
sem a jelenleg is az ország élén álló Recep Tayyip Erdoğan, sem az ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu nem tudta teljesíteni a győzelemhez szükséges 50 százalékos küszöböt, így Törökországban ritkaságnak számító második fordulós választás még hátra van május 28.-án. Erdoğan korábbi két alkalommal első fordulós győzelemmel biztosította befutó pozícióját. 

Az amerikai elnökválasztás közeledtével (2024), a lehetséges jelöltekre irányul figyelmünk, kíváncsian, hogy vajon merre tartanak politikai programjukkal. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk. Ron DeSantis, Florida kormányzója többször magára vonta a média figyelmét az elmúlt évben anti-woke kijelentéseivel és cselekedeteivel. Felmerül a kérdés: ha DeSantis közel kerül az elnöki pozícióhoz, megváltozik-e az USA hozzáállása a woke nézetekhez?

A több, mint egy éve tartó orosz-ukrán háború nem csupán a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt közvetlen, de a közvetett hatásai miatt is nagy jelentőségű. Utóbbi kategóriába sorolandók a csecsen konfliktussal, illetve Ramzan Kadirov tevékenységével kapcsolatos elemek, amelyek súlyos következményekkel bírnak. Miriam Katharina Heß, a Német Külpolitikai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik) kutatója Kadirov stratégiáját elemezte, különös tekintettel a vallási radikalizmus eszközként való alkalmazására.

A háborúkat továbbra is elsősorban a harctéren, tömeges összecsapásra kiképzett embertömegek bevetésével vívják, nem pedig a kibertérben vagy az információs térben. Egy ország katonai erejét a haditechnikai eszközökön túl az határozza meg, hogy hány olyan polgára van, aki kész harcba szállni a hazájáért – szögezte le Edward Luttwak katonai stratéga, hadtudós a Danube Institute május 10-i rendezvényén, ahol előadása után John O’ Sullivannal, a Danube Institute elnökével és Mártonffy Balázzsal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Intézete vezetőjével folytatott eszmecserét.

A világ szeme Törökországra irányult, ahogy 2023. május 14-én megkezdődött az elnökválasztás, ami jelentős változásokat hozhat a köztársaság életébe. Az Erdoğan vs. Kılıçdaroğlu verseny már jó ideje téma a közbeszédben, ugyanis sokan gondolják, hogy Erdoğan ideje lejárt. A szavazatok feldolgozása után úgy néz ki, hogy ez nem igaz, bár az már biztos, hogy egy második körben dől el, ki lesz Törökország új vezetője. 

Magyarország példaként szolgál nemcsak Európában, hanem Floridában is. Az amerikai államban mintaként tekintenek határvédelmi stratégiáira, a gyermekvédelmi intézkedésekre, valamint a woke-ideológia ellen történő határozott fellépésére - hangsúlyozta Dave Rubin amerikai médiaszemélyiség, politikai kommentátor, a csaknem kétmilliós követőtáborral rendelkező The Rubin Report YouTube csatorna házigazdája, aki a Danube Institute meghívására érkezett Budapestre május 8-án.

Az OpenAI 2022 novemberében indította ChatGPT nevű chatbotját. Áprilisban az oldal látogatottságának száma már meghaladta az 1,8 milliárdot. A chatbot hihetetlen népszerűsége korábban nem tapasztalt mértékben hívta fel a közvélemény figyelmét az új technológiák lehetőségeire. De milyen hatással lehet a GPT-mánia a mesterséges intelligencia egyéb innovációra?

Az iraki háborút megelőzően Washingtonnak érdekében állt az invázió gyors kivitelezése, amelyet alátámasztott a Baath Párt hatalmának korlátozott megszüntetésének célja, illetve a hadsereg infrastruktúrájának és intézményrendszerének megtartására irányuló törekvés. Ahogy az előző cikkünkben is bemutattuk, az amerikai döntéshozóknak számos dilemmával kellett szembenézniük Irakkal kapcsolatban. A következőkben – továbbra is Garrett M. Graff cikke alapján – elemezzük, hogy miként tért le az előre meghatározott útról az Egyesült Államok szerepvállalása.

A 2023 április közepén kirobbant konfliktus a hadsereg (Sudanese Armed Forces–SAF), illetve a félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (Rapid Support Forces–RSF) között immár negyedik hete tart. A tűzszüneti megállapodások sorra vallanak kudarcot, a belső menekültek száma már a 334 ezret is túllépte. Meddig mehet ez így tovább?

A nagyhatalmak között egyre forrósodó technológiai versenyfutás közepette a kiberbiztonság vált az államok ellenállóképességének leginkább előtérbe kerülő aspektusává.

Joe Biden amerikai elnök 2023. április 25-én videóüzenetben jelentette be, hogy indul a 2024-es amerikai elnökválasztáson. A Demokrata Párt elnökjelöltje így már szinte biztosan ő lesz, bár ez hivatalosan még nincs így. Kérdéses ugyanakkor, hogy a nagy rivális Republikánus Párton belül ki lesz a jelenleg regnáló államfő kihivója. Donald Trump, az USA korábbi elnöke már bejelentette indulási szándékát, ugyanakkor más republikánusok is megmérettetnék magukat. Jelen cikk a potenciális jelölteket mutatja be, külön hangsúlyt helyezve a Donald Trump és Ron DeSantis közötti rivalizálásra.

Azok az átkozott ellátási láncok – Tajvan védelmi minisztere, Chiu Kuo-cheng május 4-én bejelentette, hogy a korábban megrendelt amerikai vadászgépek szállítása késik, az ellátási láncokban bekövetkezett fennakadások miatt. Továbbá úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium dolgozik a hiányosságok pótlásán és a károk minimalizálásán.

2003. április 9-én az amerikai csapatok bevonulása után a bagdadi Firdos téren álló 12 méter magas Szaddám Husszein-szobor ledöntésével az iraki Baath Párt irányította rezsim is megadta magát. A sokak által vitatott háborút éveken keresztül információhiány lengte körül, azonban 20 évvel az amerikai megszállás után egyre több eddig nem ismert tény válik nyilvánossá. Garrett M. Graff történész-újságíró, a Watergate – A New History című kötet szerzője, a Foreign Affairs hasábjain megjelent oknyomozó riportjában tárja fel az iraki háborút megelőző, illetve az invázió során végbement amerikai döntéseket, amelyet két részben szemlézünk.

A woke-ideológia elképzeléseivel történő népszerűsítés nem precedens nélküli: nemrégiben egy közkedvelt sörmárka egy transznemű influenszert választott reklámarcául, mely rányomta bélyegét a termék eladására. Ezúttal már a hadsereget sem kerülte el a woke-ideológia, amely szintén hasonló módszerrel próbál tagokat toborozni, illetve népszerűsíteni a honvédelmet.

Európában is észlelhetőek az éghajlatváltozás következményei, amelynek hatására drasztikus változásoknak lehetünk szemtanúi. Már-már elcsépeltnek is tekinthetnénk azokat a híreket, amelyek erről szólnak, ám már Európában is számos természeti katasztrófa árulkodik arról, hogy a veszély valós.

Kína jól megfontolt gazdasági érdektől vezérelve a közel-keleti térség nagy riválisainak, Iránnak és Szaúdi-Arábiának a kibékítésére vállalkozott. Ambiciózus békepolitikáját azonban nem mindenki nézi jó szemmel. Ilyen az Egyesült Államok, amely azonban a Kínai terjeszkedésre egyelőre nem tudott érdemi választ szolgáltatni. A kialakult helyzetet a Foreign Affairs cikke nyomán elemzzük.