Az orosz ukrán háborút elemző cikkekben sokszor esik szó a konfliktus Ukrajnát, Oroszországot, vagy éppen Európát és az Egyesült Államokat érintő hatásairól. Ezzel szemben kevesen tárgyalták eddig, hogy a háború egyik fontos szereplője, azaz Belarusz számára milyen következményekkel járt eddig az invázió. Oroszország legfontosabb szövetségesének helyzetét Maxim Szamorukov tárgyalta elemzésében.

Kijött a The Crown (A Korona) ötödik évada a Netflixen: a nemrég elhunyt brit királynőről és családjáról szóló filmsorozat körül ismét kitört a botrány.

Giorgia Meloni október végén tette le hivatalosan esküjét, ezáltal pedig egy olyan ország élére került, amelyet az orosz-ukrán háború hatása, az eurozóna legalacsonyabb foglalkoztatási aránya, magas infláció, az energiaválság és 150%-os államadósság sújt. Mindezeken felül Olaszországot is érinti az Európa-szerte komoly viszontagságokat okozó illegális bevándorlás is.

Az amerikai jobboldal áttörésének elmaradásáról írt cikket Sven R. Larson a European Conservative hasábjain.

Az energiaválság kialakulásával a fosszilis hordozók szerepe a külső hatások elleni reziliencia olyan tényezőjévé vált, amely egyre nagyobb figyelmet kap. Ezzel párhuzamosan a kitermelő országok globális befolyása is nő, amelyet jól példáz Szaúd-Arábia esete. Rijád geopolitikai törekvéseit Karen E. Young (Columbia University) elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

Az elmúlt években Vlagyimir Putyin autokratikus Oroszországa egyre inkább elnyomóvá vált. Elég megemlíteni az ellenzéki Alexej Navalnij elleni gyilkossági kísérletet, a háború ellenes demonstrációk elfojtását, vagy éppen a végtelenségig centralizált médiarendszert. Kijelenthető, hogy az államhatalom nyomásgyakorlása az élet minden területén megmutatkozik. Ez azonban nem számít eredetinek Oroszország történetében. A sztálini és a putyini diktatúrák hasonlóságait Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója elemezte.

Az Európai Unió a mai napig nem találta meg az összhangot elérendő központi céljai és tagországainak vágyai között. Ha minden így folytatódik, a szövetség helyzete csak romlik majd - írja David Martin Jones, intezetünk kutatasi igazgatója a Quadrant magazinban.

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a Hungary Helps Programról adott elő a Batthyány Lajos Alapítvány és a Morus Vezetőképző Akadémia közös rendezvényén. 

A Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre közös rendezvényén az európai szankciós politika megítélése, valamint annak gazdasági hatásai kerültek napirendre. Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágvezetője és Varga Ádám, a PestiSrácok újságírója beszélgetett a témáról Szűcs Gábor moderálásával.

Latin-Amerika egyik ismérve mindig is mély vallásossága volt. 2018-as adatok alapján 601 millió keresztény élt a kontinensen. Azonban manapság „vallásosnak lenni” egy-egy adott országban komoly emberi-, politikai- és jogi következményekkel járhat. A jelenlegi helyzetről Tomás Henríquez National Review-ban megjelent cikke számol be.

Szerkesztőségi vezércikkben elemzi a félidős választáson történteket az amerikai konzervatív National Review magazin.

A háború kezdete után először az orosz csapatok Kijev alatti vereségét követően kerültek napvilágra hírek a megszállás alatt tartott területeken elkövetett súlyos bűncselekményekről. Tekintve, hogy ezen bizonyítékok háborús és emberiesség elleni bűntetteket támaszthatnak alá, nélkülözhetetlen, hogy nemzetközi bírói szervek is vizsgálják ezeket. David J. Scheffer (Council on Foreign Relations) értekezett a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint egy lehetséges nemzetközi törvényszék közötti együttműködésről.

Rod Dreher az American Conservative hasábjain elemzi a félsikerű félidős választás eredményeit.

2022. november 6-án kezdődött meg az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése, azaz a COP27-csúcs Egyiptomban.

A Donald Trump által támogatott republikánusok kiválóan szerepeltek az előválasztásokon, de most, a félidős választásokon ők bizonyultak a gyenge láncszemnek. Vajon csak botlásról van szó, vagy a Trump-éra alkonyáról?

A „Föld tüdejének” nevezik Amazónia gigantikus esőerdeit. A hagyományos narratíva szerint a külföldi vállalatok és az uralkodó osztályok zsákmányolják ki az esőerdőt, elpusztítva az őslakosok élőhelyét. Na de mi történik, amikor az őslakosok maguk fordulnak az erdő ellen?

Nemzetközi pénzügyek, infláció, GDP, az euró jelenlegi helyzete – a többi között ezekről és e témákhoz kapcsolódó történésekről is esett szó a Danube Institute nemrég megtartott panelbeszélgetésén.

Amint az orosz erők rakétákkal támadják az ukrán infrastruktúrát a lakosság moráljának megtörése érdekében, Moszkva helyzete egyre kilátástalanabbá válik. Bár a háborúnak még közel sincs vége, érdemes néhány gondolatot szánni arra, hogy milyen Oroszország lesz a nemzetközi rendszer része a harcok befejeződése után. A jövőbeli kilátásokról, Andrea Kendall-Taylor és Michael Kofman, a Center for a New American Security kutatói értekeztek a Foreign Affairs november-decemberi számában.

November 8-án megnyílnak a szavazóhelyiségek Egyesült Államok-szerte. Számos poszt kerül betöltésre ilyenkor – a szenátus tagjainak harmada, a képviselőház teljes létszáma, illetve számos kormányzó és egyéb állami tisztviselő. Röviden bemutatjuk, milyen választási eredményeket érdemes követni.

November 3-án, a Danube Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet közös szervezésében ismételten panelbeszélgetésre került sor, melynek fő témája a közelgő amerikai félidős választások, azok lehetséges eredménye és hatása lokális és globális színtéren egyaránt.

Sok történész úgy véli, 1962. október 27-e - amely a történelembe „fekete szombatként” vonult be - volt az a nap, amely egy világméretű nukleáris katasztrófába is torkollhatott volna. Manapság a potenciális nukleáris veszély ismét előtérbe kerül. Azonban puszta fenyegetésről, vagy ténylegesen bekövetkező katasztrófáról van szó?

Az emberi jogok helyzete nem csupán az elmúlt években, de az ezredforduló óta a nemzetközi kapcsolatok kritikus témájává vált. Az unipoláris világrend kihívói, azaz Kína és Oroszország, valamint a nyugati demokráciák között központi ütközőzónává vált az adott ország állampolgárainak emberi jogi helyzete, amely forró vitákat szül a nemzetközi porond majdnem minden szegletében. A Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vezette rendszerek emberi jogokhoz való hozzáállásáról Kenneth Roth, a Human Rights Watch korábbi igazgatója írt a Foreign Policy hasábjain.

2022 az eddigiekben kétség kívül egy igen komoly, veszélyekkel teli évnek bizonyult. A COVID19 pandémia utóhatásai, a februárban kitört orosz-ukrán háború, a gazdasági válság és az egyre növekvő infláció kivétel nélkül mind alakító faktorai annak, amit most látunk. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, a Kína és Egyesült Államok között fennálló viszony egyre ellenségesebb lett, különösen Tajvannal kapcsolatban. Nancy Pelosi tajvani látogatása hadgyakorlatokig fajult, mellyel Kína megmutatta, hogyan támadná meg a szigetet, Washington pedig azt próbálta felfedezni, hogyan védené meg és fegyverezné fel hatékonyan a megtámadott felet. Vajon mi történne egy újabb világháború esetén? Képes lenne Amerika győzelmet aratni? Az USA hadseregének állapotát Thomas G. Mahnken veszi górcső alá Foreign Affairsben megjelent írásában. 

Ignácio Lula da Silva, a brazil Dolgozók Pártjának elnöke megnyerte a választást, de nem ülhet nyugodtan a székében. A társadalom konzervatívabb és a morális kérdésekre érzékenyebb lett az elmúlt években, s ez hosszú távon nem a baloldalnak kedvez.

Tekintve, hogy a 2014 óta tartó, az Ukrajna elleni invázió után jelentősen megerősített szankciók nagy mértékben félbetörték Oroszország ellátási láncait – különös a technológiai ipart illetően – nem meglepő, hogy Moszkva kifinomult fegyverrendszerek terén importra szorul. Jól látszik, hogy ez különösen érinti a pilóta nélküli robotrepülőgépeket, hiszen Oroszország szakértői becslések szerint 1700 darab drónt vásárolt Irántól.

Rishi Sunak csak idén harmadikként ül az Egyesült Királyság miniszterelnöki székébe. A gazdaság hevesen köhög, a skótok függetlenednének, a Munkáspárt előretör. Tud-e újat mutatni az Egyesült Királyság első színesbőrű miniszterelnöke, vagy a politikai süllyesztőbe kerül?

Hosszan tartó, több körös tárgyalássorozat után https://danubeinstitute.hu/hu/blog/elon-muske-lehet-e-a-twitter az egyik legnagyobb közösségi média platform immáron a világ leggazdagabb emberének tulajdona. Mint tulajdonos, Musk egyik legelső lépése az egykori vezetőség leváltása volt, illetve tervben van számos ismert és közéleti személy – köztük Donald Trump – profiljának újraindítása. Vajon milyen lesz Musk Twittere? Mennyire fogják új intézkedései befolyásolni a félidős választásokat?

A levegőben nyüzsgő pilóta nélküli járművek után bemutatkoztak az úszó, távolról irányítható robbanóeszközök is az ukrajnai háborúban október 29-én. Ukrajna ismét rést talált az orosz képességeken, de a háborút nem dönti el egy adag robbanó motorcsónak.

Rod Dreher kritikus cikket írt az American Conservative-ra a neokon körök utolsó megmondóembereiről.

Két héttel az amerikai félidős választás előtt egyre inkább a republikánus áttörésére lehet számítani - nem csak a Kongresszus Képviselőházában, hanem akár a Szenátusban is.