2022. november 03. 07:00 - Danube Institute

A kihívók aranya: Irán tevékenysége jól mutatja a drónkereskedő államok geopolitikai törekvéseit

Tekintve, hogy a 2014 óta tartó, az Ukrajna elleni invázió után jelentősen megerősített szankciók nagy mértékben félbetörték Oroszország ellátási láncait – különös a technológiai ipart illetően – nem meglepő, hogy Moszkva kifinomult fegyverrendszerek terén importra szorul. Jól látszik, hogy ez különösen érinti a pilóta nélküli robotrepülőgépeket, hiszen Oroszország szakértői becslések szerint 1700 darab drónt vásárolt Irántól.

shutterstock_2114314190.jpg

Az ezen fegyverekkel való kereskedelem nem csupán Vlagyimir Putyin háborújának kimenetelét határozhatja meg, de Irán – és a hozzá hasonló feltörekvő, regionális közép- és nagyhatalmak – jövőbeni geopolitikai szerepét is. Az iráni drónexport geopolitikai aspektusait Steven Feldstein (Carnegie Endowment for International Peace) elemezte. A Shahed-136 típusú iráni drónok bevetése nem csupán a hadi események szempontjából volt kiemelt jelentőségű az ukrajnai háború során.

Mind Moszkva, mind Teherán nézőpontjából új lehetőségeknek lehetünk szemtanúi a drónok okozta pusztítást szemlélve.

Ha orosz szempontból nézzük, a drónokkal hatékonyan lehet támadni az ukrán infrastruktúrát, ezt felhasználva pedig meg lehet törni az ukrán nép morálját, így nyomást gyakorolva az ukrán vezetésre. 

A drónok ezen cél eléréséhez olcsó, de viszonylag jól használható eszközt biztosítanak. Az iráni egyszer használatos robotrepülők 20 ezer dolláros árukkal jóval megfizethetőbbek rövid távon, mint például Törökország TB2 típusú hasonló fegyverei, amelyek 1 és 2 millió dollár között mozognak. A kifejezetten baráti ár mellett az iráni eszközök képességei is kiemelendőek: 1500 mérföldes (közel 2,5 kilométeres) hatótávukkal, valamint a radarok előtti észrevehetetlenségükkel központi elemeivé válhatnak Oroszország légi haderőnemben folytatott tevékenységének.

Irán lehetséges szerepvállalása a jövőbeni orosz hadviselésben jól mutatja, hogy a síita középhatalom érdekében áll az USA vezette unipoláris világrend megrendülése.

Feldstein szerint a korábbi években kevéssé volt sikeres a hasonló iráni fegyverrendszerek exportja, annak ellenére, hogy ezek fejlesztésébe már az irak-iráni háború során belekezdtek. Az iráni drónok bevetése gyakorlatilag tökéletes „marketinget” adott ezen termékek számára. Az Ukrajnában való sikeres alkalmazás megmutatta a lehetséges vásárlóknak, hogy Irán képes modern fegyverek gyártására, és ezeket hajlandó eladni akár szankciók által sújtott államoknak is.

Az Iráni Iszlám Köztársaság drónkereskedelemmel kapcsolatos diplomáciai tevékenysége azonban nem újkeletű. Hasonló fejlődésen ment keresztül a háborúban az ukrán felet támogató Törökország is. 10 évvel ezelőtt többnyire izraeli, valamint amerikai robotrepülőgépeket használt a török haderő, azonban a 2010-es évek elején megkezdődött ezek belföldi fejlesztése és gyártása. 2019 óta számos alkalommal vetettek be török drónokat például a Kurdisztáni Munkáspárt ellen. Emellett

Törökország több államnak adott el hadászati célokra használható robotrepülőgépeket, például Líbiának és Azerbajdzsánnak, amellyel kiterjesztette geopolitikai befolyását.

A drónexporttal növekvő geopolitikai befolyás rámutat a feltörekvő államokat érintő legújabb trendekre, amelyek meghatározóak lesznek a következő évtizedek nagyhatalmi viszonyainak tekintetében. Feldstein adatai alapján

2017-ben 9 exportáló ország volt a drónpiacon, ma már ez a szám eléri a 24-et.

A szereplők számának növekedése szemlélteti, hogy az unipoláris világrend kihívói képesek kihasználni a modern technológia, valamint az annak segítségével létrehozható kifinomult fegyverek előnyeit a hatalomért és a nemzetközi befolyásért folytatott küzdelemben. Ezen versenyben pedig a demokratikus berendezkedésű államok hátrányt szenvednek, hiszen korlátozott felvevőpiaccal rendelkeznek.

Összefoglalva tehát Irán drónexportja, valamint ezen drónok alkalmazása az ukrajnai hadszíntéren geopolitikai jelentőséggel bír. Irán egyike lehet azon regionális hatalmaknak, amelyek megkérdőjelezik az USA hegemóniáját, és képesek lehetnek saját gyártmányú, szofisztikált fegyvereik exportjával megfelelő geopolitikai befolyást szerezni maguknak.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása