2022 az eddigiekben kétség kívül egy igen komoly, veszélyekkel teli évnek bizonyult. A COVID19 pandémia utóhatásai, a februárban kitört orosz-ukrán háború, a gazdasági válság és az egyre növekvő infláció kivétel nélkül mind alakító faktorai annak, amit most látunk. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, a Kína és Egyesült Államok között fennálló viszony egyre ellenségesebb lett, különösen Tajvannal kapcsolatban. Nancy Pelosi tajvani látogatása hadgyakorlatokig fajult, mellyel Kína megmutatta, hogyan támadná meg a szigetet, Washington pedig azt próbálta felfedezni, hogyan védené meg és fegyverezné fel hatékonyan a megtámadott felet. Vajon mi történne egy újabb világháború esetén? Képes lenne Amerika győzelmet aratni? Az USA hadseregének állapotát Thomas G. Mahnken veszi górcső alá Foreign Affairsben megjelent írásában. 

Mahnken cikkében aláhúzta, hogy a jelenlegi amerikai haderő állapota nem éri el azt a szintet, amit a jelenlegi turbulens világpolitikai helyzet esetleges kihívásai megkövetelnének. 2015-ben az Amerikai Védelmi Minisztérium jelentésében kifejtette, hogy a hadsereg készen áll akár két, egymással párhuzamosan folyó, komolyabb fegyveres konfliktus esetén is győzelmet aratni – mára már viszont csak egyetlen esetleges háborúval tudna szembenézni.

Ennek az oka egyrészről a hadsereg felszerelésének elöregedése. Számos repülőgép, hadihajó, tank, és más hadi eszköz még az 1980-as évekből, a Reagan-i korszakból származik.

Az ország hadikészletei pedig végesek: az Ukrajnának szánt nagy mennyiségű támogatást is már külön tartalékból kellet felszabadítani. A fegyverszállítmányok pótlása pedig évekbe telik majd. 

2018-ban a National Defense Strategy Commision jelentése kihangsúlyozta, hogy az ország nem rendelkezett akkora fegyverállománnyal, hogy sikeresen végig tudjon vinni egy komolyabb konfliktust, éppen ezért gyorsítania kellene azok előállítását és fejlesztenie is kellene. A modernizáció azért is lenne kulcsfontosságú, mert Amerika több mint 18 éve nem gyártott a többi között Stinger légelhárító rakétákat (amelyből nem mellesleg 1400 darabot adott Ukrajnának), ismételt gyártásuk pedig rengeteg pénzt és időt venne igénybe.

Néhány ország haderőbe fektetett tőkéje, milliárd dollárban kifejezve

Forrás: Statista 

Ami a hadszínterek kérdéskörét illeti, a jelenlegi (főleg) szárazföldi háborún kívül egy esetleges tajvani konfliktus elsősorban vízen bontakozna ki. Ez pedig rengeteg nagy hatósugarú fegyvert (név szerint JASSM-ER) és hajó elleni rakétát (LRASM) követelne – Amerika ezekből most hiányt szenved.  

Mahnken szerint kulcsfontosságú a haditechnika kérdése is, hiszen a jelenlegi amerikai hadsereg ebből a szempontból még az 1990-es évek stratégiai szemléletét tükrözi, 

amikor Iránnal és Észak-Koreával, valamint különböző terrorszervezetekkel állt konfliktusban. Ebből a szempontból a Pentagonnak mindenféleképpen új stratégiát kell kidolgoznia, új fegyverekkel. Például olyanokkal, amelyek akár támadás alatt is újratöltik tartalékiakat, illetve megvédik a hadműveletek kritikus pontjait - otthoni és külföldi bázisait egyaránt - az esetleges támadásoktól. Washingtonnak emellett szorosabbra kell fűznie a kapcsolatot szövetségeseivel, nemcsak a detektálás, hanem az elrettentés és a megsemmisítés terén is. 

A megoldás Mahnken szerint mindenféleképpen az lenne, ha Amerika elkezdene tartalékai bővítésén, az ipari alap kiépítésén, illetve új haditechnika kialakításán dolgozni. Különös hangsúlyt kellene fektetnie a kiberbiztonságra, illetve az amerikai légtér védelmére is. Kulcsfontosságú lenne az amerikai szövetségesek szerepe is, akik a támogatáson és a fegyverek előállításán kívül nagymértékben befolyásolnák egy esetleges világméretű háború alakulását.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon