Latin-Amerika egyik ismérve mindig is mély vallásossága volt. 2018-as adatok alapján 601 millió keresztény élt a kontinensen. Azonban manapság „vallásosnak lenni” egy-egy adott országban komoly emberi-, politikai- és jogi következményekkel járhat. A jelenlegi helyzetről Tomás Henríquez National Review-ban megjelent cikke számol be.

Mexikóban például tilos a papoknak nyíltan beszélni a politikáról. Ennek a gyökerei egészen 1917-ig vezethetők vissza, amikortól kezdve a papok, lelkészek és egyéb egyházi méltóságok már nem szólhattak sem közéleti személyek ellen, sem mellett egy akkoriban meghozott törvény alapján. Ez pedig a mai napig érvényes – véleményt nyilvánítani, gondolatokat közölni politikával kapcsolatban akár bűncselekménynek is minősülhet.

Volt már példa hasonló esetre, egészen pontosan a 2021-es választási kampány során, amikor számos pap arra szólította fel híveit, szavazzanak legjobb belátásuk szerint. A papokat rövidesen feljelentette López Obrador pártja, majd bűnösnek találta „illegális, politikailag orientált” prédikáció miatt. Henríquez cikkében aláhúzza:

A vallási vezetők elhallgattatása nemcsak a szólásszabadsághoz való alapvető jogaikat sérti, hanem egy szorosan hozzájuk tartozó, vallási nézeteken alapuló csoportot is fenyeget, diszkriminál.

Ugyanezen tendencia figyelhető meg Közép-Amerikában is, El Salvadorban, Hondurasban és Costa Ricában – ez pedig bizonyítékként szolgál a szólásszabadság korlátozására, amely az egész földrészt sújtja.

Argentínában is egyre nő a hátrányos megkülönböztetés az állami szférában, a diszkriminált csoport pedig a vallásos réteg: előfordult például, hogy bírósági tisztségviselők egy meghirdetett állásra jelentkezőket a vallási nézeteik miatt utasítottak el.

Nicaraguában az egyház nyíltan ellenezte Daniel Ortega kormányát – a kormány válaszul nemcsak az egyházat, mint intézményt támadja, hanem annak tagjait is. Jelenleg is nyílt vallási üldözés folyik,

amelyet a Közép-amerikai Emberjogi Központnak el kellene ítélnie, azonban ezidáig még nem tette meg. Csak ebben az évben a nicaraguai kormány több mint egy tucat pap elüldözéséért és számos egyházi elöljáró bebörtönzéséért felelős. A kabinet több alapvető közösségi szolgálatot is felfüggesztett, amit eddig az egyház biztosított, katolikus iskolákat sajátított ki és kiutasította a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet az országból.

Ahogy azt már említettük, a Közép-Amerikai Emberjogi Központ mindezidáig csendben figyelte az eseményeket. Azonban, október 28-án tett egy komolyabb – remélhetőleg sikeres - lépést a vallásos rétegek védelme érdekében.

Ahogy maga a cikk szerzője is fogalmaz: ezen példák tökéletesen megmutatják azt az alattomos légkört, amely egyre jobban belengi a hit és a közélet összjátékát, alapjaiban fenyegetve az országok demokráciájának jövőjét és több millió vallásos állampolgárt.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon