II. Károly brit uralkodó szeptember 20-án kezdte meg háromnapos látogatását Franciaországban, díszvacsorával és fogadással egybekötött versailles-i vizittel. A több, mint 120 éves múlttal rendelkező angol-francia diplomácia egyik központ elemét, az Entente cordiale-t, vagyis a két ország nagyon jó kapcsolatát idézve a 21. század égető kihívásait is megvitatták, hangsúlyozták.
2023. szeptember 19-én Azerbajdzsán offenzívát indított a szakadár Hegyi-karabahi Köztársaság ellen; annak érdekében, hogy véglegesen lezárja az 1988 óta harmadszor lángra kapó konfliktust. Miután az azeri fegyveres erők behatoltak a többnyire örmények által lakott entitás területére, csupán 24 órára volt szükségük ahhoz, hogy de facto térdre kényszerítsék az enklávé vezetését. A szeptember 20-án, helyi idő szerint délután egy órakor életbe lépő fegyverszünet előtt – a CNN információi szerint – az offenzíva során szakadár oldalon legalább 400-an sérültek meg súlyosan, valamint 200-an életüket vesztették.
Továbbra is tömegek érkeznek Európába illegálisan. Mi sem példázza jobban a helyzetet, mint az olaszországi Lampedusa szigete, amely a mediterrán ország és Tunézia között helyezkedik el, ezáltal pedig ideális célpont az illegális bevándorlóknak. Volt olyan nap, amikor annyi migráns kötött ki partjainál, mint a sziget lakosságának összessége. Ez a tény, valamint Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni közös látogatása alátámasztja a helyzet súlyosságát, azonban kérdéses, hogy az egyik kulcsfontosságú EU-s szerv vezetője tényleg segítő kezet nyújt-e Olaszországnak, vagy az általa javasolt megoldás csak tovább ront a térség, és azzal együtt egész Európa helyzetén?
A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau néhány nappal az Új-Delhiben megrendezett G20 csúcstalálkozó után azzal vádolta meg Indiát, hogy köze lehetett a kanadai állampolgársággal rendelkező, szikh vallású politikai aktivista, Hardip Szingh Nidzsar meggyilkolásához. Kijelentését követően a két ország diplomáciai kapcsolata mélypontra jutott.
A Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs egy kerekasztal-beszélgetésének témája az orosz–ukrán háború utáni Európa és Ázsia volt. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője kiemelte: Oroszország stratégiailag elvesztette a háborút, hiszen nem sikerült eredeti célját – vagyis, hogy történelmet írjon – elérnie.
A spanyol miniszterelnök-jelöltek szeptember beiktatási vitájához közeledve mindkét fél továbbra is a jövőbeli koalíciós partnerek meggyőzésén dolgozik. A végső döntés azonban még mindig úgy tűnik, hogy a katalán pártokon múlik, hiszen az, aki mellé besorakoznak, nagy valószínűséggel a mediterrán ország következő miniszterelnöke lesz.
G2 világ és az USA-Kína rivalizálás címmel tartottak panelbeszélgetést a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napján. A panel moderátora a Danube Institute vendégkutatója, dr. Eric Hendriks volt, a beszélgetés apropóját pedig Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszéde adta, ahol elhangzott, hogy ,,két nap van az égen”.
Az orosz-ukrán konfliktus árnyékában sokan egy újabb hidegháború kibontakozását vélik felvedezni. Milyen hasonlóságokat láthatunk a Szovjetunió kora és napjaink helyzete között? Mely úton haladhat tovább az USA és Európa?
A konnektivitás volt a kulcsszó abban a beszédben, amellyel Orbán Balázs megnyitotta a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napját. A miniszterelnök politikai igazgatója Magyarország geopolitikai helyzetét és a magyar álláspontot mutatta be.
Az Egyesült Királyságban működő Országos Egészségügyi Szolgálat, az NHS, új részlegeket és mintegy 250 új munkahelyet teremt „woke” diverzifikálási, sokszínűsítési stratégia alapján.
„Ma a családok szabadságharcát vívjuk, ha nincs gyermek, nincs jövő.”- ez hangzott el Novák Katalintól a Szépművészeti Múzeumban a Budapesti Demográfiai Csúcs (BDS) nyitónapján. A BDS az a fórum ahol mind politikai, egyházi, tudomány szempontjából a legfontosabb vezetők, valamint mellettük a vállalatok és média legfontosabb képviselői megvitatnak elsősorban olyan kérdéseket, melyek a családokat érintik.
Az évek során a washingtoni kormányzat külpolitikai döntései nagyban meghatározták az egyes latin-amerikai országok fejlődésének irányát. Amióta Kína egyre jelentősebb mértékben veti meg a lábát a térségben, az Amerikai Egyesült Államok is belátta, hogy egy módon tehet szert jelentős előnyre szélsebes mértékben felemelkedő riválisával szemben: a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon javítania kell a latin-amerikai régióhoz fűződő viszonyán. Korábbi cikkünk folytatása következik.
A 2023. június 4-én elkezdődött ukrán ellentámadás előtt a média és a nyugati várakozások akarva-akaratlanul is, de magasra tették a lécet az ukrán védelmi erők előtt. A helyzetet bonyolítja, hogy mind az ukránok, mind az oroszok saját területként tekintenek a háborús övezetre. Igaz, a nemzetközi jog és a nemzetközi közösség egyértelműen Ukrajnához sorolja a műveleti területeket, viszont az oroszok ugyanezen megyéket „népszavazások” révén magukhoz csatolták. Kijev eddig elért eredményei nem éppen fényesek: a csaknem három hónapja tartó ellentámadás során az ukrán erők eddig nem voltak képesek áttörni az orosz védelmi állásokat, ez pedig hatással lehet a nyugati támogatásokra is, hiszen egyre többen kételkednek az ukrán „mindent vissza” stratégiában – írja a Le Monde.
Az energiabiztonság fontosságáról folyt a beszélgetés a Danube Institute idei geopolitikai konferenciájának első napján. A résztvevők egyetértettek: az orosz energiaforrásokról való leválás, és az ebből adódó árinfláció az egész kontinens lakosságát érinti, komoly kihívást jelent, így új forrásokra és technológiára van szükség Európa energetikai jövőjének biztosításához.
A technológia nemcsak a mindennapi élet egyik esszenciális komponense, hanem a haderő egyik meghatározó faktorává nőtte ki magát. Eltekintve attól, hogy a hadviselés korszerűsítése a digitalizáció nélkül nem mehet végbe, a radikális újítások nagymértékű veszélyforrást is jelentenek, melyre az országoknak fel kell készülniük a katasztrófák elkerülése érdekében – írja a Foreign Affairs.
A második világháborútól kezdődően a nukleáris fegyverek domináns szerepet játszanak a nemzetközi viszonyokban, amit jól példáz Észak-Korea atomfegyverkezési törekvése vagy éppen Irán nukleáris programja. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül az atom polgári felhasználása sem, hiszen az ezzel kapcsolatos technológia exportálása komoly befolyásra adhat lehetőséget a fogadó ország területén. Ezt mutatja Szaúd-Arábia esete is, amely a 2010-es évek óta próbál hasonló technológiákat importálni. Jane Nakano, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) energiabiztonsági szakértője Rijád példáján keresztül mutatta be a nukleáris energia geopolitikai jelentőségének növekedését, a kialakult helyzetet ennek segítségével elemezzük.
Az Egyesült Államok tartja fent a világ legfelkészültebb és legütőképesebb haderejét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy mind létszámban (1 359 600 fő), mind költségvetésben (800 mrd USD), mind pedig technológiában sikerült egy világverő haderőt felállítani. A hidegháború utáni egypólusú világban ez a szerep megkérdőjelezhetetlen volt. Mára a globális versenytársak megjelenése - így a legjelentősebb kihívó Kínai Népköztársaság - mellett belső tényezők is elősegíthetik az amerikai haderő nimbuszának leépülését. A hadsereg átpolitizáltságára irányuló törekvések, a woke betörése alááshatja a morált, csökkentheti a toborzásra jelentkezők számát, nem beszélve a vetélytársak felé irányuló elrettentés leépüléséről – írja elemzésében a The Heritage Foundation.
Az elmúlt években az egyre intenzívebbé váló amerikai-kínai gazdasági versengés, valamint Tajvan helyzete a nemzetközi rendszer egyik legkockázatosabb pontjaivá váltak. Ezzel párhuzamosan – a többi között az elhúzódó koronavírus-járvány hatására bevezetett korlátozások miatt – Pekingnek a gazdasági fejlődés fokozatos lelassulásával is szembe kellett néznie. Ez a visszaesés, valamint az ahhoz társuló esetleges társadalmi elégedetlenség sokak szerint – az elterelési háború logikáját alkalmazva – a tajvani konfliktus eszkalációjához vezethet. Erre cáfol rá elemzésében M. Taylor Fravel a Massachusetts Institute of Technology (MIT) biztonságpolitika programjának igazgatója, valamint a Harvard Egyetem vendégkutatója, aki történelmi példákkal mutat rá az elterelő és az elrettentő háború közötti különbségre.
2019-ben volt hangos a média Theresa May volt brit kormányfő körül, aki abban az évben júniusban bejelentette, hogy lemond a toryk vezetéséről. Sok köze volt ehhez az EU-s kilépési megállapodásának, amit az alsóház rendre leszavazott. De nem ez volt az egyetlen ok.
Az Al Jazeera értesülései szerint Niger hadserege azzal vádolja Franciaországot, hogy több nyugat-afrikai országban csapatokat és felszerelést összpontosít, hogy "katonai beavatkozást" indítson Niamey ellen.
Az afrikai, illetve közel-keleti bevándorlók mellett egyre több dél-amerikai menedékkérő érkezik az Európai Unió területére. Külön figyelmet érdemel a Kolumbiából Európába irányuló vándorlás, melynek mértéke a 2022 májusától eltelt egy év alatt 90%-kal emelkedett.
2023. szeptember 13., Vosztocsnij űrrepülőtér: Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun találkozását figyelte a világ múlt szerdán. Az orosz elnök kézfogással köszöntötte Észak Korea vezetőjét, aki egyebek mellett élénk érdeklődését fejezte ki az orosz műhold technológia iránt.
Nemrég az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa öt év után újra napirendre tűzte a Kim rezsim vezette Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban elkövetett emberi jogi attrocitásokat.
Az amerikai képviselőház hivatalos vádemelési vizsgálatot indít Joe Biden elnök ellen – közölte a Képviselőház elnöke. Kevin McCarthy elmondta, hogy a vizsgálat "a hatalommal való visszaélés, akadályoztatás és korrupció" vádjaira fog összpontosítani Bidennel szemben. A republikánusok azóta vizsgálódnak az elnök ellen, hogy januárban átvették az irányítást a képviselőházban.
Az elmúlt néhány évben igencsak felélénkült a nagyhatalmak érdeklődése Latin-Amerika iránt. A korábban alábecsült és lenézett térség egyre központibb szerepet tölt be a „nagyok” geopolitikai stratégiájában. Az elmúlt időszakban nem csak az EU és Kína, de az Amerikai Egyesült Államok is elkezdett aktívan törekedni a kapcsolatok minél gyorsabb megerősítésére - írja a Foreign Policy.
A rendkívül alacsony oltottsági arány következtében szinte állandó jelleggel fennáll egy újabb pandémia kitörésének lehetősége a közép-afrikai országban, mely nemcsak bizonytalanságba sodorja a lakosságot, hanem állandó egészségügyi kockázatot is jelent. A helyzetet Andrei Popoviciu foglalja össze a Foreign Policy hasábjain.
Ahogy már korábban is írtunk róla az iráni tüntetések vonatkozásában, az elnyomó rezsimek elleni küzdelem nem mindig a kapcsolatok teljes megszakításában rejlik. Ez igaz Afganisztán esetére is, ahol két évvel az amerikaiak kivonulása után a gazdaság továbbra is romokban hever, a társadalom – különösen a nők – pedig ki van téve a tálib kormányzat radikális intézkedéseinek. Arról, hogy miképp támogathatja a Nyugat az afganisztáni emberek felemelkedését a tálibokkal való kiegyezés nélkül, Roya Rahmani, a Georgetown Egyetem kutatója, valamint Afganisztán első Egyesült Államokba delegált nagykövete írt a Foreign Affairs hasábjain.
Bővítve az egykori csúcspolitikusokból lett tanácsadók listáját, Sanna Marin volt finn miniszterelnök is – politikai karrierjét maga mögött hagyva – egy NGO szolgálatába áll stratégiai tanácsadóként.
“A trumpizmus Amerika elmúlt hatvan évének bizarr kotyvaléka. Felemelkedéséért és az amerikai kultúra lezüllesztéésért a szabadelvűség legújabb kori alakulása is felelős” - konkludált előző cikkünk. De pontosan hogyan fordította a legújabb kori liberalizmus három domináns irányzata önmaga ellen a társadalom egy jelentékeny részét? Olyan karakterológiával látták el az amerikai eliteket, amikből könnyű volt mozgalmi tőkét kovácsolni.
Észak-Korea államfője, Kim Dzsongun és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin találkozójára bizonyos értesülések szerint ebben a hónapban kerül sor, a tervek szerint Oroszországban.
