Konzervatív győzelemmel értek véget az április másodikán megtartott finn parlamenti választások - számol be róla a BBC és a The Economist. Cikkünkben az új miniszterelnök előtt álló kihívásokról és jövőbeli perspektívákról számolunk be.

Van-e a klímaváltozás okozta emberi jogsértésekkel kapcsolatban dolga a társadalmaknak, s ha igen, mi az? A többi között ezt a kérdést tárgyalta Calum T. Nicholson, az MCC vendégkutatója és Benoit Mayer, a Hongkongi Egyetem docense, jogtudós a Danube Institute 2023. április 5-i rendezvényén.

2023. február 2-án robbanás történt Szentpétervár belvárosának egyik kávézójában, amelynek következtében 32 ember megsérült, és Vladlen Tatarszkij, az ismert orosz háborúpárti blogger életét vesztette. Hétfőn az orosz hatóságok bejelentették, hogy elfogták a merénylet fő gyanúsítottját, a 26 éves Darja Trepovát, aki korábban is részt vett háborúellenes tüntetéseken. Az esemény részleteit és jelentőségét nemzetközi források segítségével foglaljuk össze.

A 2022. március 27-én Nashville-ban elkövetett iskolai lövöldözés számos oktatási intézményben keltett aggodalmat a saját biztonságuk felől. Az elsődleges probléma, hogy a közoktatással szemben egy sor biztonsági intézkedéshez nem fértek hozzá eddig a sokszor egyházak által üzemeltetett magániskolák.

Már az orosz-ukrán háború idején nyilvánvalóvá vált a demokrata és republikánus oldalnak egyaránt, hogy a jelenlegi amerikai haderőnek komoly hiányosságokkal kell megküzdenie, amely egy esetleges jövőbeli háború idején megnehezítené a dolgát. A hadsereg állapotát, illetve a jövőbeli kilátásokat Seth G. Jones, a Center for Strategic and International Studies International Security Program igazgatója elemzi a Foreign Affairs hasábjain.

Európa stratégiai autonómiájának kérdése már az ukrajnai invázió kezdete előtt is kiemelt témaként szerepelt a kontinens politikai diskurzusában, azonban Moszkva agressziójával égető kérdéssé vált. A NATO szerepének átalakulása, valamint az Egyesült Államok Kínával való rivalizációja lényegében meghatározhatja Európa stratégiai jövőjét, ezzel párhuzamosan azonban a kontinens vezető hatalmainak védelmi törekvései lemaradásban vannak. Nathalie Tocci, az Istituto Affari Internazionali igazgatója, valamint Federica Mogherini, valamint Josep Borell főképviselők tanácsadója a Texas National Security Review-ban elemezte Európa védelmi lehetőségeinek jövőjét.

Luiz Inácio Lula da Silva 2022 októberi megválasztása után Brazília külpolitikája fordulatot vett. A baloldali elnök hivatali ideje alatt Brazília határozottabban az Egyesült Államokkal szemben folytathatja nemzetközi ténykedését, és közeledhet Eurázsia feltörekvő hatalmaihoz is. Egyensúlyozó szerepe az egész világnak jól jöhet az ukrajnai háború rendezésében - írja a Foreign Affairs.

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az újonnan mindinkább teret nyerő „woke-cenzúrával”, amely a régi klasszikusokat igyekszik átírni a progresszivitás jegyében, kihagyva belőlük minden „sértő” kifejezést. Az újabb hasonló esetről a National Review számol be.

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megalapítása óta töretlen bizalmat élvez és köztiszteletben áll a tengerentúlon. Ezzel párhuzamosan azonban a John G. Roberts vezette Bíróság az utóbbi időszakban egyre inkább eltér a klasszikus értelemben vett hatáskörétől, figyelmen kívül hagyva a korábbi precedenseket. A bírói hatalmi ág tevékenysége során megjelenő új trendekről Aziz Huq, a Chicago-i Egyetem jogprofesszora, Mariano-Florentino Cuéllar, a Carnegie Endowment for International Peace elnöke, valamint Kalifornia állam legfelsőbb bíróságának korábbi bírója írt a Foreign Affairs-ben.

Szaúd-Arábia és Irán március 6-i kiegyezése Pekingben teljesen új helyzetet teremthet a Közel-Keleten. A régió stabilitása jelentősen javulhat, miközben a Nyugat jelentős arcvesztést szenvedett el – írja Maria Fantappie és Vali Nasr a Foreign Affairs folyóiratban. Természetesen számos kérdőjel is van azzal kapcsolatban, hogy mi a retorika és a valóság között a kapcsolat.

Neves írók, tudományos szakemberek folytattak eszmecserét a Danube Institute által szervezett nemzetközi konferencián, 2023. március 27-én, melynek középpontjában a kritikai fajelmélet fogalma, illetve annak társadalomra gyakorolt hatásai álltak.

2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogokért felelős elnöki megbízott ellen ukrán gyerekek ezreinek orosz területre való deportálása miatt. A következőkben nemzetközi források felhasználásával elemezzük az elfogatóparancs jelentőségét, valamint annak hatásait az ukrajnai háború és a nemzetközi diplomáciai eseményeire.

Bár az ukrajnai háború még közel sem ért a végéhez, a nyugati döntéshozóknak már most érdemes végiggondolniuk, hogy milyen keretek között lenne lehetséges egy tűzszünet utáni békekötés Oroszországgal. Tekintve, hogy az invázió Európa legnagyobb fegyveres konfliktusát hozta el a második világháború óta, megkérdőjelezhetetlen, hogy a harcok megszűnése az európai biztonsági rendszer jelentős mértékű átalakulásával fog járni. Lise Morjé Howard (Georgetown Egyetem és U.S. Institute for Peace), valamint Michael O’Hanlon (Brookings Institution) írásukban az esetleges béke lehetséges keretrendszereit elemezték, Alexander Gabuev (Carnegie Endowment) pedig a Kína által megfogalmazott béketervet tekintette át.

Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a társadalom vagyon szerinti megosztása Venezuelában: míg az ország legszegényebb rétege napról-napra él, a legfelsőbb réteg életvitelét leginkább a luxus jellemzi.

A koronavírus pandémia 2020-as kirobbanása óta a közegészségügyi, valamint az egyéb biológiai kockázatok egyre inkább előtérbe kerülnek a döntéshozói körökben. Ez azonban nem csupán az organikusan kialakuló járványokra igaz, hanem az állami és nem-állami aktorok által kifejleszthető biológiai fegyverekre is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az állami vezetők minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek a biológiai védelemre, valamint transzparenssé tegyék azt, hiszen nehezen különböztethető meg az offenzív biológiai programoktól. Dan Regan és Rhys Dubin, a Council on Strategic Risks kutatói a biovédelmi törekvéseket, valamint azok félreérthetőségének veszélyeit elemezték a Bulletin of the Atomic Scientists oldalán.

Amerikában a hagyományos értelemben vett vallás még soha nem volt kitéve ilyen mértékű támadásnak, mint manapság, csakúgy, mint a vallási alapokon nyugvó intézmények, melyeket az „LMBTQ-jogok védelme” címszó alatt próbál aláásni a woke-ideológia.

Ismét felerősödtek Franciaországban erőszakos tüntetések, miután Emmanuel Macron szavazás nélkül erőltette át a parlamenten a nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re emelését is tartalmazó törvénycsomagot. De vajon mennyire destabilizálhatják az elnök hatalmát a zavargások?

Az önbeteljesítő jóslatok nem csupán a gazdaságtudományok területén, illetve a hétköznapi életben jelentenek kihívást és kockázatot, de a geopolitikai elemzés során is. Kína Tajvan elleni inváziójának képe, valamint az ezzel kapcsolatos torzított állítások is hasonló jelenséget idézhetnek elő. Jessica Chen Weiss, a Cornell Egyetem tanára, valamint az Asia Society Policy Institute kutatója a tajvani invázióval kapcsolatos elméletek hitelességét, valamint az ezeket alátámasztó hamis prekoncepciók hatásait vizsgálta a Foreign Affairs hasábjain.

Nicola Sturgeon, Skócia határozottan függetlenség-párti miniszterelnöke 2023 februárjában csendben lemondott és általa kiválasztott utódjának adta át Skócia vezetését. A Danube Institute elnöke, John O’ Sullivan elemezte bukásának okait a The Pipeline hasábjain megjelent írásában.

Akárhogy is végződik Oroszország ukrajnai inváziója, a Nyugat és Moszkva között megmarad a feszültség, s ez újabb háborút okozhat. Az igazi európai béke megteremtéséhez egy új biztonsági keretrendszer létrehozására van szükség, amely a Nyugaton kívüli országokat is magába foglalja - írja Lise Morjé Howard és Michael O’Hanlon a Foreign Affairs hasábjain.

A fegyveres konfliktusok minden esetben kihívást jelentenek a hátország számára, elég csak a világháborúkra, vagy a jelenleg is folyó orosz-ukrán háborúra gondolni. A társadalmi támogatottság az adott hadviselő fél teljesítményét képes befolyásolni, annak megkerülhetetlen tényezője. Ez végképp igaz az alapvetően demokratikus intézményeken alapuló országokra, így az Amerikai Egyesült Államokra is. Az USA közel-keleti intervenciói kiemelt problémát jelentenek az amerikai stratégák számára, így ezek esetében sem hanyagolható el a társadalmi támogatottság kérdésköre. Peter Feaver (Duke University), Christopher Gelpi (Ohio State University), és Jason Reifler (University of Exeter) az iraki háború társadalmi hatásait elemezték, amely ezekben a napokban 20 éve, 2003. március 20-án vette kezdetét az amerikai invázióval.

Több mint 50 000 résztvevője volt idén Spanyolországban a Sí a la Vida (Igen az életre) https://sialavida.org/ menetnek, mely elsősorban az élet védelme mellett szállt síkra, tömegessége pedig azt sugallja, a téma releváns és számít a társadalomnak.

A fegyverszállítmányok leállítása nem oroszpártiságot jelent, a békére való törekvés pedig mindenkinek követendő példa kellene, hogy legyen. Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója nemrégiben reális elképzeléseket vázolt a háborúval kapcsolatban.

A 21. század közel-keleti konfliktusai – köztük az iraki háború és a 2011. március 15-e óta tartó szíriai polgárháború – számos civil áldozattal és brutalitással jártak. Ez hasonlóan igaz a két ország északi területén működő Iszlám Állam (Daesh) által elkövetett bűncselekményekre, amelyek különösen érintették a jezidita közösségeket. Az elmúlt néhány hónapban számos per indult egyes ISIS-tagok ügyében a jazidi nők ellen elkövetett tetteikért, azonban ezek csupán korlátozott felelősségrevonási lehetőséget jelentenek. A következőkben nemzetközi források alapján szemlézzük a jezidita közösségek helyzetét.

Február végén rendkívül tragikus baleset rázta meg Görögországot, melynek következtében szinte az egész ország egyként mozdult meg és tüntetett a jelenlegi kormány ellen. Kevesebb, mint egy hónap múlva választásokat szerveznek, annak kimenetelét pedig a helyzet kezelése, illetve a károk helyreállítása döntheti el.

Az ukrajnai háború bebizonyította, hogy a pilóta nélküli, távirányított repülőeszközök számtalan téren változtatják meg a háború menetét. Egy nagyon fontos folyamat az ellenség védelmi rendszereinek fizikai és gazdasági túlterhelése. A küzdelem azonban nem egyoldalú, és északkeleti szomszédunk az ellenszereknek is tesztpályája lesz majd.

Mint arról korábban is írtunk, Oroszország és Ukrajna egyaránt nagy számban használ drónokat felderítésre és megfigyelésre a harctér fölött. Az oroszok a Lancet, az ukránok az amerikai Switchblade „öngyilkos drónokat” is használják, egyelőre az oroszok számra több a siker. Az oroszok ezen kívül sajátos cirkálórakétaként is használják Irán Shahed-2 drónjait. A kis megfigyelő drónok a hatékonyságot is javítják, hiszen nehéz felfedezni és eltalálni őket. Azonban így is rengeteg vész el belőlük,

gyakorlatilag olyan fogyóeszközök a drónok, mint a lőszer (nyilván sokkal kisebb mennyiségben).

A Shahed-2 drónok egyértelműen azzal tűnnek ki, hogy rengeteg van belőlük, így alkalmasak az ukrán légvédelem túlterhelésére. Mindkettőnek megvan az a hatása, hogy egyszerűen és kezelőik számára veszélytelenül alkalmazhatóak, és alapvetően olcsók. A kis drónoknál ez nem is túlságosan kérdés – egészen egyszerűen kicsi, kereskedelmi forgalomban is egyszerűen kapható eszközökről van szó. Az iráni Shahed-2 dizájnja pedig nagyon egyszerű, olcsó anyagokból van megépítve, és a motorja is egy teljesen közönséges, kereskedelmi forgalomban kapható belső égésű motor.

Ezzel szemben a tőlük való védelmet biztosító fegyverek meglehetősen komplexek lehetnek. Az ukrán és az orosz haderőnél (na és persze a fejlett világban mindenhol) a csapat- és a stratégiai légvédelem is nagyobb radarberendezésekkel és légvédelmi rakétakilövők rendszerével dolgozik. Nem is kérdés, hogy a kisebb drónok ellen nem megfelelőek a rakéták. A Shahed-2 kategóriája ellen ugyan működnek, de itt egy hosszabb távú probléma merül fel – a gazdasági kimerülés.

Ha egy ellenfél képes egy adott összegből adott mennyiségű drónt bevetni, ellenfele ugyanabból az összegből jóval kevesebb rakétát lesz képes ellene állítani.

Egy mennyiségnyi olcsó drón ellen jóval drágábban kell hasonló mennyiség elhárítására képes rakétákat és elhárító berendezéseket vásárolni.

Persze a megoldás keresése folyamatos. Olyan egyszerű megoldások is akadnak – amelyek később tetszőlegesen hasznosíthatóak – mint a légvédelmi géppuskaállások telepítése objektumvédelemre, vagy kisebb (Lancet, Switchblade) drónoknál fémhálók kifeszítése a megvédendő eszközök fölött.

#Ukraine: A failed Lancet strike on a Ukrainian 2S1 Goździk (donated by Poland) near Avdiivka, #Donetsk Oblast. The loitering munition apparently hit the makeshift metal net cover which led to early detonation. pic.twitter.com/cUIPRjjCO9

— �� Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) March 15, 2023

Az amerikaiak – mint a csúcstechnológia szerelmesei – máris a legmagasabb technológiákban gondolkoznak.

A L3Harris cég januárban kapott megrendelést a Pentagontól, hogy Ukrajnába szállítsa VAMPIRE nevű (a nagybetűs írásmód abból következik, hogy ez egy nagyon komplex leírásból alkotott betűszó, nem vérszívót jelöl angol nyelven) rendszerét, amely szintén egy kisebb lőtávolságokra alkalmas, de – ahogy a cég külön hangsúlyozza – nagyon olcsó és egyszerű, de mégis precíziós rendszer. Az egész berendezés egy pick-up terepjáróra szerelhető, infravörös rendszer segítségével méri be a célját és lézervezérlésű rakétákkal pusztítja el. A nagyobb pusztítás érdekében a rakéta – aminek megint csak olcsóságát hangsúlyozzák – nem telitalálatot keres, hanem a célpont közelében robban fel, egész felhőt alkotva repeszekből.

Ha be is bizonyosodik a VAMPIRE alkalmazhatósága, az újabb kérdés, hogy mennyire válhat ez a rendszer alapjává nagy tömegben gyártott, megfizethető drónelhárító rendszereknek. Minthogy a probléma gyakran egészen egyszerűen az, hogy a drónok olcsóbban gyárthatóak, mint az őket elhárító eszközök, fontos, hogy a VAMPIRE megtörje ezt az egyenletet. A következő hónapokban nagyon fontos figyelni ennek és hasonló rendszereknek ukrajnai sorsát, hogy új részleteket ismerhessünk meg a jövő haditechnikai fejlesztéseinek irányaiból.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ukrajna 2022-2023 telén átélte a történelem első, kifejezetten az országos elektromos hálózat ellen végrehajtott, koncentrált légicsapássorozatát. Ennek a jelenségnek komoly tanulságai vannak arra nézve, hogy hogyan nézhet ki a jövő háborúja, és hogy mi minden lehet döntő egy ilyen konfliktusban.

Joe Biden amerikai elnök, Rishi Sunak brit és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök bejelentették, hogy milyen rendszerben szerez be Ausztrália új, atommeghajtású tengeralattjárókat. Egy új fegyverkezési verseny kezdeti lépéseinek vagyunk tanúi.

A nyugati erők kivonulása, valamint a Talibán hatalomra kerülése óta Afganisztán a világ egyik legvisszamaradottabb helye lett emberi jogi szempontból. A tálib vezetést de jure nem ismeri el egyik ország sem a politikai hatalom legitim birtokosaként, azonban számos regionális és globális hatalom folytat vele korlátozott diplomáciai kapcsolatokat, ideértve például Oroszországot és Pakisztánt. Hasonló attitűdöt mutat Afganisztán felé a Kínai Népköztársaság is, annak ellenére, hogy érdekeltségeit számos attrocitás érte az utóbbi időszakban. A kínai politika érdekeit a „birodalmak temetőjének”¹ is nevezett országban Shannon Tiezi, a Diplomat magazin főszerkesztője értékelte legutóbbi írásában.

Az amerikai bevándorláshelyzettel már több ízben foglalkoztunk. Jelenlegi cikkünk témája szintén ez, azonban ezúttal kettős szemle, véleménycikk-ütköztetés következik két írás, a The New York Timesban és a The American Conservative-ben megjelent cikkek segítségével, ami rámutat arra, hogy egyes szerkesztőségek hogyan próbálják a közvéleményt az „open-border policy” mellé állítani.