A nyugati erők kivonulása, valamint a Talibán hatalomra kerülése óta Afganisztán a világ egyik legvisszamaradottabb helye lett emberi jogi szempontból. A tálib vezetést de jure nem ismeri el egyik ország sem a politikai hatalom legitim birtokosaként, azonban számos regionális és globális hatalom folytat vele korlátozott diplomáciai kapcsolatokat, ideértve például Oroszországot és Pakisztánt. Hasonló attitűdöt mutat Afganisztán felé a Kínai Népköztársaság is, annak ellenére, hogy érdekeltségeit számos attrocitás érte az utóbbi időszakban. A kínai politika érdekeit a „birodalmak temetőjének”¹ is nevezett országban Shannon Tiezi, a Diplomat magazin főszerkesztője értékelte legutóbbi írásában.
Az elmúlt hónapok eseménydúsan alakultak Afganisztán szempontjából. A Talibán minden eddiginél radikálisabb lépésre kötelezte el magát: megtiltotta a nők és lánygyermekek iskoláztatását az oktatás minden szintjén, az általános iskolától az egyetemig. (Erről itt írtunk bővebben.) Januárban pedig újra fellángolt a terrorizmus a térségben: az Afgán Külügyminisztériumot bombatámadás érte, Pakisztánban pedig egy mecset közelében történt öngyilkos merénylet követelt halálos áldozatokat.
Annak ellenére, hogy a terrorista szándékkal elkövetett cselekmények közvetlenül fenyegetik a térségben jelen lévő állampolgárai biztonságát, Kína mégis kifejezetten „finoman bánik” a tálib vezetéssel.
Tiezi szerint a külügyminisztérium elleni támadás kifejezetten az időpontban ott tartózkodó kínai delegáció ellen irányult, ennek ellenére a pekingi diplomáciai gépezet nem kezdett akcióba a Talibán felelősségre vonásáért.
A suicide bombing outside the Afghan Foreign Ministry in Kabul has left at least five dead and scores wounded. It hasn’t even been a month since the Islamic State launched a similar attack targeting Chinese nationals at a hotel in Afghanistan’s capital. https://t.co/0CusprTBoT
— The China Project (@thechinaproj) January 12, 2023
Február 7-én egy multilaterális találkozó keretében egyeztettek a régió legfőbb érdekeltjei, így Pakisztán, Üzbegisztán, Oroszország és Kína, akik kiálltak a pozitív változás mellett, azonban itt sem ítélték el a tálibok hiányosságait. A peshwari mecset elleni merénylet után pedig még azt is tagadta a kínai fél, hogy a Tehreek-e-Taliban Pakisztán terrorszervezet követte volna el azokat, annak ellenére, hogy ezt Iszlámábád is a Talibánhoz köti.
Tiezi szerint „az afganisztáni és a pakisztáni támadások gyakoriságát tekintve a terrorveszély nőtt az elmúlt egy évben”. Ezen felül a Talibán nagyban korlátozta az emberi jogokat, azonban a kínai fellépés nem keményedett. Ez alapján kimondható, hogy Pekinget Afganisztánban egyedül a térség stabilitása és biztonsága érdekli.
2021 októberében az akkori kínai külügyminiszter, Wang Yi de facto elismerte a Talibán hatalmát az országban. Bár ez nem jelent jogi elismerést, mégis nagy jelentőséggel bír a tálibok számára, hiszen bár az ország területének döntő részét uralmuk alatt tartják, kormányuk legitimitásának egyik legfontosabb eleme, a nemzetközi elismerés hiányzik. Ez nem csupán elvi, de gyakorlati okok miatt is jelentős tényező: egyfajta izolációt eredményez a nemzetközi közösségben.
Ebből kifolyólag a kínaiak attitűdje kifejezetten kedvező a tálib vezetés számára, hiszen egyfajta alkuként működik: amennyiben a Talibán biztosítani tudja a kínai biztonsági érdekek sértetlenségét, Peking tartózkodik az emberi jogi kritikáktól és esetlegesen bizonyos befektetésekkel is támogathatja a tálib uralom fennmaradását.
Ezt jól példázza, hogy a kínai CAPEIC fosszilis erőforrásokkal foglalkozó vállalat február végén jelentette be, hogy többmillió dolláros olajkitermelési beruházást indít az országban.
The Taliban-run Afghanistan saw its first significant foreign investment last month when a Chinese firm signed a 25-year-long, multimillion-dollar contract to extract oil. Experts are cautiously optimistic the project may bring jobs and income despite https://t.co/T9M9NSj5UH… https://t.co/M0ZPF0WTI4
— Saleha Soadat (@SalehaSoadat) March 1, 2023
Tiezi szerint a kínaiak fenntartással kezelik az afganisztáni beruházásokat, mert nem érzik hosszú távon szilárdnak a Talibán hatalmát. Ennek ellenére a kialakuló hatalmi vákuumban a felemelkedő Kína nem teheti meg, hogy ne terjessze ki gazdasági befolyását egy, a regionális biztonsági rendszer stabilitását befolyásoló területre.
¹Tyles Dawson: Is Afghanistan really a ’graveyard of empires’? 19. 08. 2021. National Post. https://nationalpost.com/news/is-afghanistan-really-a-graveyard-of-empires
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon