Néhány héttel korábban Közép-Európa öt országa tiltotta be az olcsó ukrán gabona importját. A kérdést elméletben rendezte az EU és az öt tagállam közötti április 28-i egyezmény, de a lengyel belpolitikában tovább gyűrűzik a kérdés.

Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójában számos lojális csecsen harcost bevetett, azonban a másik oldalon is bőven akadnak a kaukázusi régióból érkezett katonák. Sokuk a szülőföldje felszabadításának nyitányát látja az ukrajnai háborúban - írja a Politico.

Csend állt be a Dnyepertől keletre húzódó frontokon. Hogy végül ki nyeri a nagy mérkőzést, az sokban függhet a két fél gazdaság erejétől és a kapott segítségtől. Ha ezt jól ki akarják használni, mindenképpen oda kell figyelniük arra, hogy anyagi lehetőségeiket megfelelő árfolyamon váltsák az ellenfél kiontott vérére. Volodymyr Dacenko ukrán újságíró Twitter-elemzéseinek adjuk kritikai szemléjét a témában.

2023 februárjában az amerikai-kínai kapcsolatok krízishelyzetbe kerültek, miután titkos információszerzésre alkalmas, a médiában „kémballonokként” emlegetett eszközök jelentek meg az Egyesült Államok légterében. (Erről itt és itt írtunk bővebben) Egyes szakértők szerint ezen eszközök felbocsátása mindenképpen a kínai hírszerzés indirekt hibájaként értékelendő, hiszen nem sokkal Blinken külügyminiszter régóta tervezett látogatása előtt került rá sor. Tyler Jost, a Brown Egyetem Politológia Tanszékének professzora a Foreign Affairs hasábjain értekezett arról, hogy a léggömb-incidens miként mutat rá a kínai külpolitikai és nemzetbiztonsági döntéshozatal strukturális hiányosságaira.

Az elmúlt időszak európai választásai hasonló analógiát mutattak, hiszen szinte kivétel nélkül jobbközép pártok kerültek a kormányok élére. Vajon ez a jobboldali fordulat elegendő lesz, ahhoz, hogy 2024-ben változtatni lehessen a jelenlegi brüsszeli erőviszonyokon? Vincenzo Caccioppoli, a The European Conservative szerzője elemzi a konzervatív pártok esélyeit.

Bár az 1995-ös daytoni békemegállapodással lezárult a Jugoszlávia felbomlását követő véres, etnikai csoportok közötti háború a mai Bosznia-Hercegovina területén, az egyes nemzetiségek ellentétei nem, vagy alig enyhültek.

Heves összfegyvernemi összecsapások, tömeges civil áldozatok és a Nyugat elkeseredett kísérletei a külföldiek evakuálására. Miért most robbant ki polgárháború Szudánban, kik a harcoló felek és melyek a lehetséges következmények? A szudáni politika nemzetközi elemzései alapján igyekszünk felvázolni az eseményeket.

A világ vezetőinek nagy többsége azonban nem a béke elérésére törekszik – tetteik csupán a konfliktus elhúzódását okozzák.

Magyarország családpolitikája nem ismeretlen külföldön sőt, követendő példának számít – számol be róla Rebeca Crispo a La Gaceta de La Iberosfera hasábjain.

A Nyugatnak abba kell hagynia a szükségtelen gazdasági központosítást és túlszabályozást, hogy versenyezhessen Eurázsia felemelkedő hatalmaival egy deglobalizálódó világban – állapították meg a Danube Institute rendezésében megtartott Free Market Road Show szakmai fórum résztvevői. A Free Market Road Show nemzetközi rendezvénysorozat célja, hogy népszerűsítse a piacgazdaság-központú közgazdasági gondolkodást világszerte.

A politikai jobb- és baloldalt is kiemelten foglalkoztatja a család kérdése, ugyanakkor lényeges különbség van aközött, ahogy a két oldal vélekedik a témáról – fejtette ki Dr. Simon P. Kennedy ausztrál történész, a Mathias Corvinus Collegium és a Queenslandi Egyetem vendégkutatója a Danube Institute rendezvényén.

Az elmúlt évtizedekben két polgárháborút is megélő Szudánban újra fegyveres harc folyik a hatalomért. Az országot a 2019-es puccs óta kormányzó tábornokok között április 15-én robbant ki a háború, amely az elmúlt 10 napban áldozatok százait követelte. A szudáni helyzetet a Wall Street Journal három cikkének segítségével elemezzük, majd Catrina Doxsee (Center for Strategic and International Studies) értékelése alapján rávilágítunk, hogy Moszkvának milyen érdekei fűződnek a konfliktus rendezéséhez.

A birodalmak felemelkedése, tündöklése, és bukása – csak úgy, ahogy Paul Kennedy klasszikusa¹ is mutatja – meghatározta az emberiség elmúlt évszázadait. A 21. század kezdetén az imperializmust letűnő fenoménnak tekinthettük, amely azonban – legkésőbb 2022. február 24-e óta – reneszánszát éli. Arról, hogy mit jelent a birodalmiság, ez hogyan illeszthető be a geopolitikai Nyugat attitűdjeibe, és miként látható ez az orosz-ukrán háború kontextusában Timothy Garton Ash, az Oxford Egyetem Európa-tanulmányokkal foglalkozó professzora értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

Kanadában egészen elképesztő méreteket öltött a woke-tanok oktatása az iskolákban. Legújabban Ontario volt az a tartomány, ahol a progresszitivás jegyében az iskolák megtették a szükséges lépéseket az inkluzív pedagógia és az egyenlőség felé. Az árát azonban a tanulók fizették meg. A helyzetről a National Review számol be.

Mint arról korábban írtunk, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök erőteljesebben igyekszik a BRICS keretein belül a Nyugattól független külpolitikát folytatni. Ennek újabb jele volt április 14-15 között a dél-amerikai ország vezetőjének pekingi látogatása, amelynek keretein belül a két ország megerősítette együttműködési szándékait gazdasági és politikai téren egyaránt.

Orvosi úton történő nemváltás, hormonkezelések, iskolákban előadott progresszív tanok – ezt teszi a woke-ideológia a gyerekekkel, akik így elsőkézből szenvedik el a baloldali kultúrharcot. A helyzetet, illetve a gyermekekre leselkedő veszélyeket a National Review hasábjain Madeleine Kearns mutatja be az Egyesült Államok szemszögéből.

Hörcher Ferenc, az NKE oktatója és Daniel Mahoney, az Assumption University emeritus professzora, a Danube Institute vendégkutatója értekezett Roger Scruton szellemi örökségéről és annak kortárs tanulságairól.

Európai hatalmi átrendeződése már elkezdődött, amelyről a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is beszélt. A BLA|arena programsorozat legújabb rendezvényén erről az átalakulásról beszélgettünk, és a jövő Európájának lehetséges körvonalait próbáltuk felvázolni szakértő vendégeink segítségével.

Az ukrajnai invázió megindulását követően ukránok milliói hagyták el hazájukat: többségük a környező országokba, illetve Nyugat-Európába indult. A háború elhúzódásával az érintett fogadóországoknak jelentősen át kellett dolgozniuk a menekültekkel kapcsolatos jogszabályokat, hogy azok maximálisan be tudják tölteni az élet hozta joghézagokat. A következőkben Iryna Khalip, az oroszországi betiltását követően Európában működő Novaya Gazeta újságírójának cikkét szemlézzük, amely bemutatja, hogy hogyan alkalmazkodtak a menekülthullám által leginkább érintett országok az előttük álló kihívásokhoz.

Ahogy már korábban is bemutattuk, az orosz-ukrán háború eszkalációja nem csupán geopolitikai és humanitárius kérdéseket vet fel, de olyan egyházpolitikai konfliktusokat is felszínre hoz, amelyek meghatározóak lehetnek a térség vallási összetételének szempontjából. A Moszkvai Patriarkátus alá tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház (UOCMP – Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate), valamint a Kijevi Patriarkátusból kialakuló Ukrajnai Ortodox Egyház (OCU – Orthodox Church of Ukraine) közötti összetűzések, valamint az ezzel kapcsolatos állami intervenciók a háború több, mint 400 napja alatt rávilágítottak, hogy az agresszió okozta feszültségek a vallási életre is kiterjednek. Az ukrajnai egyházak helyzetét Konstantin Skorkin, a Carnegie Endowment for International Peace szakértője elemezte.

Számos márka foglal állást a woke által meghirdetett kultúrharcban. Vajon tudatos taktika, netán marketingfogás áll emögött? Borítékolható a biztos csőd egy ilyen lépés megtétele után? A helyzetet Javier Villamor elemzi a La Gaceta de la Iberosfera hasábjain.

A jelenlegi hadihelyzet arra mutat, hogy Oroszország és Ukrajna is roppant nehezen nyerhet nagyobb teret a harctéren. Itt az idő, hogy a Nyugat elkezdje a konfliktus rendezésének megtervezését – állítja Richard Haas, az amerikai Council of Foreign Relations elnöke és Charles Kupchan, a Georgetown University professzora.

A korábbiakban már több ízben beszámoltunk a világban még ma is nagy méreteket öltő keresztényüldözésről, amely nemcsak Latin-Amerikában, hanem számos afrikai országban is tetten érhető. Jelen szemlénk ismét erről a témáról szól, ezúttal a La Gaceta de la Iberosfera magazin szemszögéből.

A „különleges katonai hadművelet” kezdetével az orosz társadalomban olyan folyamatok indultak el, amelyek alapvetően változtatják meg annak eddig ismert működési elveit. Az elhúzódó háború a politikai rendszert egyre elnyomóbbá tette, ami együtt járt a háborút övező kommunikáció és elvrendszer átalakulásával. Arról, hogy az orosz társadalmat, így a társadalmi szerződést miként formálta a több, mint 400 napja tartó háború, Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace Eurázsia Központjának kutatója írt.

Chris Rufo és Rod Dreher amerikai újságírók, aktivisták, politikai szakértők folytattak párbeszédet a Danube Institute által rendezett, „An Evening with Chris Rufo” című esemény keretein belül április 11-én.

A mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt években egyre ismertebbé vált a civil szférában is, azonban a népszerűségének drasztikus növekedését a generatív nyelvi modellek idézték elő. Az AI ezen típusa azonban nem csak mindennapi szövegek generálására használható, de könnyen trollfarmok, valamint dezinformációs kampányok eszközeivé is válhat. A hasonló technológiák veszélyeiről, valamint a védekezés lehetőségeiről a Josh A. Goldstein (CyberAI Projekt, Georgetown University) és Girish Sastry (Policy Team, OpenAI) alkotta szerzőpáros értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

A Kínai Népköztársaság felemelkedése során az aktuális pártvezetés által alkalmazott diplomáciai eszközök egyre erőteljesebbé váltak. A Hszi-éra alatt a kínai diplomaták tevékenységét a nyugati kutatók csak „harci farkas diplomáciaként” emlegették. Ennek ellenére – az elmúlt években – ez a külpolitikai attitűd konszolidálódni látszik, amely nagy hatással lehet az amerikai-kínai kapcsolatok alakulására is. Zhouran Li (School of Advanced International Studies) a The Diplomat hasábjain a Japánnal való viszony példáján keresztül elemezte Peking diplomáciai stratégiájának alakulását.

A francia nemzeti statisztikai hivatal (INSEE) beszámolói alapján 2020-ban a gyakorló muszlim hívők száma a történelem során először meghaladta a katolikusok számát – adja hírül a The European Conservative és a La Gaceta de la Iberosfera.

2023. március 10-én Rijád és Teherán közös nyilatkozatot adott ki a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újraindításáról, amely 7 éves patthelyzet után nyit új korszakot a rivális államok közös történetében. A megállapodás azonban nem csak ebből a szempontból érdekes, hiszen a megegyezés kínai közvetítéssel jött létre, ami jelzi Peking szerepének megerősödését a térségben. Rijád érdekeit, valamint a nyilatkozatban rejlő szaúdi külpolitikai stratégia elemeit Yasmine Farouk, a Carnegie Endowment for International Peace Közel-Kelettel foglalkozó kutatója elemezte. 

Egészen pár évvel ezelőttig El Salvadort gyakorlatilag bűnszervezetek uralták, illetve tartották rettegésben a lakosságot. A helyzet nemrégiben kezdett el konszolidálódni, melynek folyamatáról Natalie Kitroeff, a The New York Times szerzője számol be.