Joe Biden amerikai elnök, Rishi Sunak brit és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök bejelentették, hogy milyen rendszerben szerez be Ausztrália új, atommeghajtású tengeralattjárókat. Egy új fegyverkezési verseny kezdeti lépéseinek vagyunk tanúi.

Ausztrália egészen sokáig nem készült arra, hogy nagyobb háborúkban kell részt vennie. Végül is az ország a déli féltekén van, óceánnal és szigetországokkal körülvéve, lényeges biztonsági kockázatoktól mentesen. Japán bombázók támadták az ország északi részét a második világháború alatt, és az ausztrál katonák nagy számban szolgáltak mindkét világháborúban a szövetségesek oldalán számos hadszíntéren, de magát a kontinensnyi országot nem érte sosem igazán komoly fenyegetés, s nem készült nagyobb konfliktus megvívására. Ezt tükrözte hadserege és haditengerészete is: a legmodernebb képességek, de a lehető legalacsonyabb szinten.

Ennek az állapotnak 2021 őszén vége szakadt és Ausztrália egyezményt kötött hagyományos szövetségeseivel, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, hogy

az ausztrál haditengerészet kisebb, hosszú tengeri utakra, erőprojekcióra nem alkalmas dízel-elektromos tengeralattjáróit a jövőben a legnagyobb haditengerészetek eszközeihez hasonló atommeghajtású vadász-tengeralattjárók váltják fel.

Most, 2023. március 14-én arra is fény derült, hogy végül milyen fajta tengeralattjárókat szerez be Ausztrália: a jelenleg épített Virginia-osztályú vadász-tengeralattjárók közül kap több darabot. A már most fejlesztés alatt álló brit vadász-tengeralattjárók fogják ezeket kiegészíteni, részben leváltani a 2030-as években.

Semmilyen nukleáris meghajtású tengeralattjáró nem „emelhető le” könnyen a polcról. Ezek gyakorlatilag a legnehezebben és leglassabban megépíthető harceszközök. Összesen hat állam épített nukleáris meghajtású tengeralattjárókat eddig, és csak négyen – Amerika, Franciaország, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság – építették gyakorlatilag teljesen önállóan első ilyen eszközeiket. India a szovjetektől, Anglia pedig Amerikától kapta a technológiát.

Ausztrália a hetedik atom-tengeralattjárót üzemeltető állam lesz ezzel a beszerzéssel.

Melyek a stratégiai céljai ennek a beszerzésnek? Kína katonai erősödésének ellensúlyozása természetes, már-már banálisan általános magyarázat. Fontosabb megvizsgálni a pontos célokat, amelyeket elérését ezek az eszközök segíthetik. Ezek ugyanis vadász-tengeralattjárók, ami röviden annyit takar, hogy más hajók és tengeralattjárók elpusztítására tervezték. Ezenkívül rendelkeznek víz alól indítható cirkáló-rakétákkal is, amelyekkel földi célokat, vagy a torpedók hatótávolságán kívül eső hajókat is támadhat.

Jelenleg a legfontosabb célpont, amely ellen az amerikai és szövetséges haditengerészetek vadász-tengeralattjárói felkészülnek, a kínai rakéta-hordozó atomtengeralattjárók.

Ezek az eszközök akár a Csendes-óceán közepéről is képesek kilőni ballisztikus rakétákat az amerikai szárazföldre, és a jövőbeli fejlesztésekkel erre akár a Dél-kínai tengerről is képesek lehetnek. Ezeket kell majd megkeresni és elpusztítani egy nagyhatalmi konfliktusban. Békeidőben pedig a fenyegetést kell fenntartani, ugyanis tengeralattjárókat nem lehet egyik pillanatról a másikra megtámadni; hosszabban kell őket követni a víz alatt.

Egy ausztrál tengeralattjárónak ehhez legalább az ausztrál partokról 3000 kilométerre levő Dél-Kínai-tengert kell elérnie és akár hosszabban is manővereznie ott. Erre elsősorban egy atommeghajtású lehet képes, amelynek nem kell visszatérnie egy tankerhez vagy egy kikötőbe tankolni.

Ennek a feladatnak a fontosságát jelzi, hogy Ausztrália és szövetségesei fegyverkezési küszöböket léptek át a kedvéért. Az atomtengeralattjárók eladása nagyon erős jel egy fegyverkezési versenyre. Nem kell attól tartani, hogy hasonló atomtengeralattjárók lepik el a Csendes- és az Indiai-óceán vizeit egyik napról a másikra. H. I. Sutton haditengerészeti elemző szerint Kína valószínűleg a saját rendszerei építésének felgyorsításával fog fenyegetőzni, de ez nem túlságosan komoly: így is jelentős építkezéseket folytatnak, ezt nem tudják egyik napról a másikra bővíteni, változtatni.

Prediction#China will increase production of nuclear-powered submarines. This was already on the cards for many years, with massive new yards already built.

However, it will be spun in propaganda to be because of #AUKUS

Just a hunch pic.twitter.com/kuUdwZgFeg

— H I Sutton (@CovertShores) March 14, 2023

Annál inkább kell sok kisebb technológiai szintű, de mégis hatásos haditengerészeti fegyverrendszer szolgálatba állításától tartani. És nemcsak a haditengerészeti fegyverkezés kap lendületet az egész térségben.

Az ausztrál tengeralattjárók beszerzése azt jelzi, hogy az ország nem bízik a biztonságában és a nemzetközi helyzet stabilitásában.

Ez jel lehet a hadseregek általános újrafelfegyverzésére Délkelet- és Dél-Ázsiában is.
A tengeralattjáró-deal tehát szól egy új rendszer megjelenéséről a kínai-nyugati vetélkedésben, de szól egy hatalmas diplomáciai fordulatról is a térségben. Az amerikaiaktól vett ausztrál tengeralattjárók a 2030-as évek elején érkezhetnek, a britekkel közösen fejlesztett eszközök a 2040-es években. A fegyverkezési verseny felgyorsulását és a térségbeli kölcsönös bizalmatlanság növekedését azonban már a közeljövőben láthatjuk.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon