Gendersemleges főhősök, politikailag korrekt bekezdések, régi klasszikusok új átiratai a progresszitivás jegyében – így estek áldozatául a gyermekkönyvek az új ideológiának.

Nemrégiben terjedt el a közösségi médiában az a hír, hogy a woke-forradalom már a gyermekkönyveket és azok kiadóit is bekebelezte: így járt például az egyik legsikeresebb szerző, Roald Dahl is, akinek könyvei több mint 250 millió példányban keltek el világszerte. Az újonnan kiadott műveket azonban komoly cenzúrának vetették alá, melynek végére az átiratok „sértő kifejezésektől mentesek”, valamint megfelelnek a progresszív nézetek narratíváinak.

A nagymértékű változtatások szinte minden könyvre kiterjedtek, és elsősorban a karakterek külső leírására irányultak, amelyek cskanem ötven éven keresztül hirdették Dahl egyedi és színes fogalmazásmódját.

Mindezek fényében, illetve a politikai korrektség jegyében a „cenzorok” egyes szavakat – például a kövér és a csúnya mellékneveket – teljesen eliminálták a művekből, számos más szót kicseréltek, valamint a nemeket is eltörölték, helyettük pedig gendersemleges névmások és kifejezések szerepelnek.

Ennek értelmében, a Charlie és a csokigyár Augustus Gloopja már nem kövér, hanem „hatalmas”, és az ugyanebben a műben megjelenő Oompa-Loompák sem aprócska férfiak, hanem „aprócska emberek”.

A kiadó a már említett változtatásokon felül újabb bekezdéseket is hozzáadott a még 1990-ben elhunyt író műveihez, amelyek a politikai korrektség jegyében íródtak: a Boszorkányok című műben például, ahol Dahl azt taglalja, hogy a főszereplők parókájuk alatt kopaszok voltak, megjelenik az a magyarázat is, hogy „a nők sok más okból is hordhatnak parókát, és ebben semmi rossz nincs.”

A változtatásokat egyébként a Puffin és a Roald Dahl Story Company kiadók - amelyet még 2021-ben vásárolt fel a Netflix hatalmas összegekért - vitték véghez. Az „újítás” gondolata azonban jóval korábban, pontosabban 2020-ban merült fel, amikor a kiadó a Dahl család tulajdonában állt, illetve amikor megfilmesítették az író Boszorkányok című művét. A film viszont akkora port kavart – elsősorban a paralimpikonok és a végtaghiányos közösségek körében – hogy a későbbi könyvek már 59 változtatáson estek át, hogy mindenkinek megfeleljenek.

Nem csupán a már említett műveket érintette a cenzúra, hiszen a többi között Matilda is áldozatul esett a woke-forradalomnak: a benne megjelenő főszereplő már nem a Dzsungel könyvét olvassa a rasszista Rudyard Kiplingtől, hanem Jane Austent. A barátságos óriásban pedig a főszereplő már nem fekete köpenyt visel, és a karakterek sem „fehérednek el”, hiszen

a fehér és a fekete melléknevek rasszista asszociációval bírnak, ebből kifolyólag pedig meg sem jelennek többé a műben.

The Guardian unironically claiming Roald Dahl's books require editing to make them commercially viable.
The opposite is true. Woke kids books aren't selling, so the social justice cultists who run publishing have had to crowbar their ideology into the books that are. pic.twitter.com/NbTbEbE6E5

— Leo Kearse - comedian - YouTube & GB News (@LeoKearse) February 21, 2023

Az átiratokkal kapcsolatban Rod Dreher is megszólalt, aki a The American Conservative-ben fejtette ki véleményét. A szerző aláhúzza: ez nem más, mint

a közkedvelt irodalmi alkotások ellen elkövetett erőszak.

Dreher szerint nem szabad azonban kikerülni az a tényt sem, hogy ugyanezek a „sensitivity readerek”, woke-cenzorok szorgalmazzák a többi között azt is, hogy a mai gyerekek nemváltással, vagy éppen azonos neműek párkapcsolatával és házasságával kapcsolatos dolgokat olvassanak, olyan könyvek helyett, amelyek – legyen bármilyen ellentmondásos maga Dahl – generációkat kötöttek le.

Dreher cikke végén kifejti: a jelenleg is zajló totalitarizmusnak, amely nemcsak az irodalmat, hanem az élet számos más aspektusát is érinti, egyhamar nem lesz vége, ezért fontos annyira, hogy a kulturális emlékezetet valódi formájában őrizzük meg, mindezt a normalitás jegyében.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon