Luiz Inácio Lula da Silva 2022 októberi megválasztása után Brazília külpolitikája fordulatot vett. A baloldali elnök hivatali ideje alatt Brazília határozottabban az Egyesült Államokkal szemben folytathatja nemzetközi ténykedését, és közeledhet Eurázsia feltörekvő hatalmaihoz is. Egyensúlyozó szerepe az egész világnak jól jöhet az ukrajnai háború rendezésében - írja a Foreign Affairs.

Brazília kivételes lehetőséget kapott 2022-ben. Először robbant ki komoly fegyveres konfliktus a fejlett világban úgy, hogy nem kényszerült egyértelmű oldalválasztásra a felek között. Jelenleg Kína Brazília legnagyobb exportpiaca és Washington már messze nem folytathatja olyan egyszerűen a félgyarmati politikát, mint tette azt akár a hidegháborús viszonyok között, amikor szintén nem volt akadálytalan befolyásának érvényesítése. 2008 után egyértelműen Kína került a brazil külgazdaságban kulcsszerepbe, ahogy ezt a 21. századi exportadatok is bizonyítják.

A baloldali elnök a lehető legjobb pozícióban van ahhoz, hogy Brazíliának ezt a sajátos pozícióját kiaknázhassa. Első adminisztrációja alatt lendültek fel igazán a kínai kereskedelmi kapcsolatok és az ország ekkor lépett be a BRICS-be is.

Most, március végén megtartották Pekingben a Brazil-Kínai Üzleti Találkozót, ahol több, mint 20 megállapodást írtak alá a két ország cégei között számos fontos iparágban, energetikai, mezőgazdasági, infrastrukturális és infokommunikációs területen is komoly eredményeket tető alá hozva.

A találkozó kisebb szépséghibát szenvedett, ugyanis Lula elnök nem tudott Kínába utazni egy enyhébb tüdőgyulladás miatt. A tervek szerint április 14-től pótolja ezt a fontosnak ígérkező látogatást.

Természetesen nem hagyja hidegen a brazil külpolitika az Egyesült Államokat sem. A demokrata adminisztráció és a brazil Munkáspárt között megkönnyíti a kommunikációt a tény, hogy korábban Bolsonaro elnökkel határozottan rossz kapcsolatban volt a 2021 januárjában beiktatott washingtoni kabinet. Sajátos „progresszív” szolidaritás így tehát megfigyelhető a felek között. A brazil elnök második külföldi látogatása Észak-Amerikába vezetett március elején.

Európa felé is nyitni készül a dél-amerikai ország, valószínűleg az év közepén írják alá a MERCOSUR dél-amerikai gazdasági integrációs terület és az Európai Unió szabadkereskedelmi egyezményét. Ezzel négy dél-amerikai állam (Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay) nyílik meg az európai áruk és szolgáltatások előtt.
Összességében tehát Brazília egyszerre nyit Nyugatra és Keletre. Ennek eredménye, hogy megbízható partneri szerepet tölthet be mindkét fél felé. Ennek eredményeként közvetítő szerepe is lehet.

A jelenlegi, multipolárissá váló világban komoly szükség van olyan szereplőkre, amelyek nem köteleződnek el egyértelműen egyik blokk mellett sem, de nem is alakítanak ki harmadik csoportokat, hanem folyamatosan interakcióban vannak több pólussal is. Ryan Berg, az Egyesült államokbeli Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központ kutatója szerint ez Brazília saját hatalmi törekvéseit is szolgálja. Az új világrendben a dél-amerikai állam szívesen töltene be ilyen egyensúlyszerepet.

A jelenlegi helyzetben ez a kínai pozícióhoz való közeledést jelenti majd. A Financial Times szerint Lula a kínaiak ukrajnai béketerve mellett fog kiállni látogatása során. Ez természetesen a Nyugat ellenére lesz. A kínai béketervet azonban nem is igazán végleges ajánlatnak, hanem tárgyalási alapnak kell tekinteni.

Brazília korábban is számos alkalommal próbált kitörni az Amerika közelében meghatározott pozíciójából. Már az 1960-as évek elején is igyekezett a keleti blokk és a Nyugat között közvetítői pozíciót betölteni, ennek 1964-ben egy katonai puccs vetett véget. A 2000-es években – Lula első kormányzata alatt – Irán és a Nyugat között próbált közvetíteni, de nem volt elég ereje a nyugati konszenzussal szembeszállni. Most talán másképp alakul, és Brazília egy minden eddiginél önállóbb hatalmi pozíciót tölthet be a nemzetközi rendszeren belül.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon