2023. március 27. 16:00 - Danube Institute

Megrengethetik Macron helyzetét a franciaországi tüntetések?

Ismét felerősödtek Franciaországban erőszakos tüntetések, miután Emmanuel Macron szavazás nélkül erőltette át a parlamenten a nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re emelését is tartalmazó törvénycsomagot. De vajon mennyire destabilizálhatják az elnök hatalmát a zavargások?

shutterstock_1246651888.jpg

Sokan hasonlítják a „sárgamellényesek” 2019-ben kezdődött mozgalmához a jelenlegi franciaországi helyzetet. Óriási tömegek tüntetnek egy népszerűtlen, neoliberális intézkedés ellen, a rendőrség erőszakot vet be, az ország belső helyzete pedig destabilizálódik.

A Politico rámutat arra, hogy ez a tüntetéssorozat mégis más, mint a sárgamellényes mozgalom. Utóbbi egy meglehetősen formátlan, vezető és komoly szervezettség nélküli mozgalom volt, amely radikálisan fejezte ki a francia alsó középosztály elégedetlenségét az ország belső helyzetével kapcsolatosan. Ezzel szemben a nyugdíjrendelet elleni tüntetéssorozat egy szervezett erőpróba a szakszervezetek és az állam között. Természetesen nem tökéletesen irányítottak a tüntetések és számos spontán akcióra is sor került, de alapvetően a dolgozói képviseletek és az állam mérik össze erejüket. Messze nem irányíthatatlan és elég konkrét intézkedések ellen tiltakozó tömegekről van tehát szó.

Ez természetesen nem von le túl sokat a tüntetések erejéből, legfeljebb céljaikat határozza meg pontosabban. A France24 figyelmeztet:

a rendőri brutalitás egyre erősebb a tiltakozókkal szemben, ami jelzi, hogy a hatalom komolyan tart attól, hogy az utcai események befolyásolhatják az ország politikai folyamatait.

Már az Európa Tanács is elítélte a kemény rendőri fellépést.

Gérald Darmanin belügyminiszter mindezek után anarchista csoportokat vádolt erőszakos támadásokkal a rendőrökkel szemben. Egyértelmű, hogy a francia vezetés tart attól, hogy az Alkotmánytanács közeledő törvény-felülvizsgálatát esetleg befolyásolhatja a feltüzelt közhangulat és az, ha nem sikerül sietve gátat szabni az utcai megmozdulásoknak. Az ellenzék azt is javasolta az Alkotmánytanácsnak, hogy bocsássa népszavazásra a kérdést, de ez valószínűleg sikertelen lesz. Sokkal nagyobb a lehetősége annak, hogy esetleg egyszerűen alkotmányellenesnek találja a Tanács az intézkedés egy részét vagy egészét.

Bármi is történik, a tüntetéseknek még komolyabb következményei lehetnek Franciaország politikai jövőjére nézve.

Az EU- és NATO-párti tábor egyszerűen nem áll stabil alapokon politikailag.

Macron pártja nem túlságosan jól beágyazott csoport, kifejezetten az elnök személyes klienseiből áll. A radikális jobboldali Marine Le Pen és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon új erőre kapott politikailag a tüntetések után. Közülük a mérsékelt politikai irányzatok felé tájékozódó Le Pen tűnik erőteljesebbnek és jobban pozícionáltnak az elnökség megszerzésére 2027-ben. Hivatalosan még nem jelentette be indulását, de hívei előtt kijelentette:

Macron után mi jövünk”.

A jobbközépnek van ugyan egy népszerű politikusa Édouard Philippe személyében, aki 2017-es lemondásáig roppant népszerű miniszterelnöke volt Macron kormányának. A volt miniszterelnök azonban még radikálisabb nyugdíjreformok terén, egyenesen 67 évig szeretné növelni a korhatárt. Ez a jelenlegi helyzetben nem a legjobb platform Macron utódlásáért.

Összegezve a 2023-as franciaországi zavargások - miközben újabb fordulóját jelentik a neoliberális reformok elleni küzdelemnek Franciaországban - egyúttal „nyitómeccsei” is lehetnek az Emmanuel Macron politikai utódlásáért folyó politikai-világnézeti harcnak.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása