2023. április 03. 07:00 - Danube Institute

Kína átrendezi a Közel-Kelet erőegyensúlyát

Szaúd-Arábia és Irán március 6-i kiegyezése Pekingben teljesen új helyzetet teremthet a Közel-Keleten. A régió stabilitása jelentősen javulhat, miközben a Nyugat jelentős arcvesztést szenvedett el – írja Maria Fantappie és Vali Nasr a Foreign Affairs folyóiratban. Természetesen számos kérdőjel is van azzal kapcsolatban, hogy mi a retorika és a valóság között a kapcsolat.

shutterstock_2274039217.jpg

Rijád és Teherán hosszú ideje egymás ellenfelei a Közel-Keleten. A vallási színezettel is átitatott vetélkedés hosszú időre meghatározta a térség proxy-konfliktusait és geopolitikai csoportosulásait. Most azonban úgy tűnik, az ellenségeskedés véget ér, és új korszak kezdődik. Az Ukrajnával elfoglalt Nyugat által mellőzött Közel-Keleten a szaúdiak és az irániak végtére is megteremtették a konfliktusukat lezárni képes egyezményt, a Kínai Népköztársaság segítségével.

Nagy fordulat ez a korábbi folyamatokhoz képest. Irán 2015-ben még a Nyugathoz közeledett volna a nukleáris egyezmény aláírása után. Ezt a folyamatot elsősorban Donald Trump 2017-es egyezmény-felmondása törte meg. Ezután Teherán határozottan szembekerült Amerikával, és így a jemeni háború mocsarában küzdő Szaúd-Arábia is Amerika mellé sorakozott fel. Az Izraellel az Emírségek által aláírt Ábrahám-egyezmények szintén arra mutattak, hogy a szaúdiak is a zsidó államhoz közelednek majd. 2022 nyarán Joe Biden szintén erre hívott fel Rijádban tett látogatása során. Úgy tűnt, a szaúdiak határozottan Washington-barát tömbben köteleződnek el. Ma azonban minden megkérdőjeleződik. A királyság legnagyobb exportpiaca, Kína sikeresen megbontotta a szövetségi rendszereket.

Iránnak valóban változtatnia kellett külpolitikáján a Nyugat ellenségessége miatt, de ezt nem megadással, hanem kelet felé fordulással tette.

A szaúdiak számára szintén nagy megkönnyebbülés a kapcsolatok rendezése. Szaúd-Arábia előtt így számos befektetési lehetőség nyílik, amelyre az olaj utáni korszakra készülő országnak nagy szüksége van, hogy transzformálhassa gazdaságát egy minden szektorra kiterjedő ipari állam gazdaságává.

Nem feltétlenül jelenti ez a szaúdi lépés a kapcsolatok visszavonhatatlan romlását Izraellel sem. Ehelyett felléphet egy sajátos béketeremtő szerepkörben, kapcsolatokat építve Izraellel és Iránnal egyszerre. Ez persze nem egy egyszerű manőver, de Szaúd-Arábia súlyánál fogva megengedhet magának ilyen pozíciót is.

Kína számára pedig potenciálisan új terület nyílhat a Közel-Keleten gazdasági és stratégiai terjeszkedésre.

Az ország első valódi tengerentúli bázisa is a régió vonzáskörzetében, Dzsibutiban nyílt meg, és az Iránnal szomszédos Pakisztánnal nagyon erős a gazdasági és a katonai együttműködés is. A Nyugat természetesen felháborodott, különösen a jelenlegi kormányzó csoportokkal szembeni ellenzék emeli ki a Nyugat gyengeségét. Így például Amerikában Tucker Carlson ismert műsorvezető hangsúlyozta, hogy Amerika presztízsére nézve súlyos csapás az egyezmény.

Óriási problémákat is okozhat azonban Szaúd-Arábiának az új egyezmény. A Kínához és Iránhoz való közeledéssel alapvető veszélybe kerülhet a nyugati fegyverimportja.

Ezzel döntően csökkenhetnek érdekérvényesítő képességei, gyengülhet katonai ereje. Természetesen a nyugati fegyverexportőrök sem szívesen veszítenének el egy majdnem korlátlanul fizetőképes piacot. Lehetséges, hogy ezt a szaúdiak is felmérték és erre alapozva léptek bátrabban Kína felé.

Az egyezmény sorsa végül is attól függ, hogy a Nyugat mennyire akarja és tudja megakadályozni a szaúdiak közeledését Iránhoz és Kínához gazdasági eszközökkel. Persze a Nyugat számára is előnyös, hogy a Közel-Keleten nőtt a stabilitás; így végülis nemcsak a Nyugat befolyás-gyengülésének kezdete, de egy stabilabb világrendszer nyitánya is lehet az Irán-Szaúd-Arábia egyezmény a kapcsolatok rendezéséről.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása