Az ukrajnai invázió megindulását követően ukránok milliói hagyták el hazájukat: többségük a környező országokba, illetve Nyugat-Európába indult. A háború elhúzódásával az érintett fogadóországoknak jelentősen át kellett dolgozniuk a menekültekkel kapcsolatos jogszabályokat, hogy azok maximálisan be tudják tölteni az élet hozta joghézagokat. A következőkben Iryna Khalip, az oroszországi betiltását követően Európában működő Novaya Gazeta újságírójának cikkét szemlézzük, amely bemutatja, hogy hogyan alkalmazkodtak a menekülthullám által leginkább érintett országok az előttük álló kihívásokhoz.

A UNHCR adatai szerint több, mint 8 millió ukrán menedékkérő érkezett európai országokba a háború tavaly februári eszkalációja óta. Ez körülbelül nyolcszorosa a szíriai polgárháború következtében bekövetkező menekülthullámnak.

A tíz legtöbb Ukrajnából érkező menekültet számontartó európai ország

Forrás: UNHCR 

Az orosz állami média erősen átvette azt a narratívát, miszerint az „európaiaknak elegük van az ukrán menekültekből, és nem adnak több pénzt az ellátásukra.” Ennek cáfolataként – Khalip szerint – érdemes bemutatni néhány menekülteket befogadó európai ország ellátási rendszerét, valamint azok változásait.

Az eddig legtöbb menedékkérőt befogadó Lengyelország már a határátlépést követően kiemelten támogatta az Ukrajnából érkezőket. A menekültközpontok például ingyen SIM-kártyákkal biztosították az otthoniak elérését, de az átlag lengyelek is alapvető élelmiszerekkel támogatták a háború áldozatait. „A lengyel társadalom önmozgósítása kiemelkedő jelenségként tartható számon.”

Varsó már március elejére átfogó programmal állt elő: minden Ukrajnából érkező menedékkérő havi 65 eurós támogatásra volt jogosult, valamint orvosi és jogi szolgáltatások, nyelvtanulási lehetőségek is rendelkezésre álltak teljesen ingyen.

Ezen felül a lengyel kormány korábban napidíjjal támogatta azokat, akik az otthonukba fogadtak ukrán menedekkérőket, azonban ez - az ingyenes utazási lehetőségekkel együtt - mára megszűnt. Ez azonban inkább a támogatások újra strukturálásának köszönhető, hiszen a legtöbb menedékkérő – a nyelvi akadályok ellenére is – képes volt munkát találni, így mára csaknem félmillió menekült dolgozik és 10 ezer ukrán cég van bejegyezve az országban.

A menedékkérőket csakugyan milliós nagyságrendben befogadó Németországban a lengyelnél kevésbé központosított rendszer működik, hiszen – szövetségi állam révén – tartományi szinten történik az ellátás. Hasonlóan a lengyel szabályokhoz,

az ukránokat befogadó német családok kormányzati támogatást kapnak, valamint a menekültek – ukrajnai munkaviszonyukhoz mérten – segélyekre jogosultak.

Ezek azonban – a központi szabályok hiányában – tartományonként különböznek. A Khalip által megkérdezettek szerint az ukránoknak általában saját maguknak kell szállást találni, ezt támogatja az állam.

Emellett a kisebb számú menedékkérőt befogadó államok is átfogóan támogatják az oda érkezőket. A több, mint 500 ezer főt befogadó Csehország például a Lex Ukrajina keretében havi 213 euróval segíti a háború elől menekülőket az első hat hónapban, ami később 207 euróra csökken. Ezen felül az ukránok elhelyezését vállalók is támogatást kapnak, ami 364 és 640 euró között mozog – a biztosított lakhatási körülmények függvényében. A csehek mellett például Bukarest is elindította az 50/20 szociális ellátási programot. Ez azt jelenti, hogy minden menekültnek szállást és ellátást biztosító személy 50+20 leire jogosult kompenzációként.

Összességében – Khalip meglátásai szerint – Európában nem a menekültek számára biztosított támogatások jelentik a legnagyobb problémát, hanem a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, ami az elhúzódó háborúnak is köszönhető. Bár az ellátás formái az Unión, vagy akár egy-egy országon belül is különbözhetnek, kimondható, hogy minden érintett állam támogatja az oda érkezőket, és a jogszabályi környezetet a társadalmi trendek szerint igyekszik alakítani.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon