Néhány héttel korábban Közép-Európa öt országa tiltotta be az olcsó ukrán gabona importját. A kérdést elméletben rendezte az EU és az öt tagállam közötti április 28-i egyezmény, de a lengyel belpolitikában tovább gyűrűzik a kérdés.

Ukrajna és Lengyelország jelenleg az Oroszország elleni honvédő háborúban a legjobb stratégiai partnerek. A nyugati fegyverszállítmányok szinte teljessége a lengyel-ukrán határon érkezik meg Kijev hadseregéhez. A lengyelek az elsők között segítették harckocsikkal Ukrajnát, és arányaiban is nagy részét adták át haderejük felszerelésének.

Mégis, vannak történeti-gazdasági szükségszerűségek, amelyeket nem lehet kijátszani. Az ukrán gabonamezők termése tette Lengyelországot a kora újkorban egy rövid ideig gazdag és erős állammá. A termelés érdekében fellendített majorsági gazdálkodás, a szabad ukrán parasztokra és kozákokra, a határvidék lakóira kirótt egyre súlyosbodó jobbágyterhek voltak azok, amelyek aztán elhozták az 1648-as Hmelnickij-felkelést Ukrajnában, vele a lengyel nagyhatalom bukását, s hosszabb távon Oroszország felemelkedését. A politikai-gazdasági problémáknak akkor is döntő eleme volt tehát a gabonaföldek kihasználása, s ennek a hatása Lengyelországra és az ukrán társadalomra.

Most másik irányból merül fel a probléma. Ukrajnának a gazdasági túléléshez szüksége van a gabonája exportálására, amelyet a fekete-tengeri blokád felszámolása ellenére sem tud teljesen a tengeren keresztül elszállíttatni. Ezt a háború kitörése után úgy oldotta meg az Európai Unió, hogy feloldotta az amúgy meglevő importkorlátozásokat. A Nyugat azonban nem sokat tett a gabona európai szétterítéséért, az azt közvetlenül befogadó államok piacain hagyva azt. A Politico a lengyeleket is vádolja a problémáért, mondván, hogy nem bővítették tengeri és szárazföldi szállítókapacitásaikat, így nincs is nagyon mivel elszállítani a rengeteg gabonát. Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai országok erős agrárlobbijai miatt nem siettek megvásárolni Európa nagyobb országai a több millió tonna ukrán terményt.

A lengyel esetben az import betiltásának oka elsősorban az volt, hogy megvédjék a saját mezőgazdasági termelőiket, akiknek lobbierejük és választói táboruk is nagyon jelentős, ezáltal az októberi választásokon komoly gondba hozhatják a kormánypártot.

A probléma tehát most az, hogy az ukránok a saját túlélésük érdekében „zsákmányolják ki” a lengyel piacot, s ez kelt politikai lökéshullámokat. A történelmi minták ismét visszatértek, a gabona kontrollja és gazdasági ereje ismét felkavarja a lengyel-ukrán viszonyt.

A lengyel farmerek nem is igazán elégedettek az április 28-i egyezménnyel, amelyben az EU vállalta a gabona re-exportjának elősegítését Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Magyarországról. Elképzelhető, hogy az ukrán-ellenes, a háborúval kapcsolatosan szkeptikus Konföderáció párt nyerhet az elégedetlen farmerek szavazataiból, különösen a fiatalabb korosztály körében. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a párt akár a harmadik legerősebb politikai csoportosulás is lehet a parlamentben, komoly adukkal a koalíciós tárgyalásokon, amelyek valószínűleg elkerülhetetlenek – a Jog és Igazságosság (PiS) minden jel szerint nem fog abszolút többséget nyerni.

Miközben Lengyelországnak egyértelmű és érthető stratégiai érdeke, hogy Ukrajna feltartóztassa Oroszországot a háborúban,

Varsónak oda kell figyelnie egy fontos történeti stratégiai mintára: a lengyel társadalom nehezen fogadja el, ha Ukrajna a lengyelek kárára erősödik, legyen az akár kisebb jelentőségű dolog, mint a lengyel gabonapiac elárasztása ukrán terménnyel.

Varsó arra kényszerül, mint annyi korábbi történeti fordulóponton: diktálnia kell Ukrajnának, nem pedig egyenrangú félként segítenie, mert a saját politikai közössége ezt követeli. Érdemes figyelni, hogy most, 2023-ban ezek a nagyon régi történelmi mintázatok milyen hatásokat kelthetnek a két ország társadalmi és politikai kapcsolataiban.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon