Az elmúlt időszak európai választásai hasonló analógiát mutattak, hiszen szinte kivétel nélkül jobbközép pártok kerültek a kormányok élére. Vajon ez a jobboldali fordulat elegendő lesz, ahhoz, hogy 2024-ben változtatni lehessen a jelenlegi brüsszeli erőviszonyokon? Vincenzo Caccioppoli, a The European Conservative szerzője elemzi a konzervatív pártok esélyeit.

A legutóbbi konzervatív győzelmet Petteri Orpo pártja aratta, aki a finn parlamenti választásokon győzte le Sanna Marin szociáldemokrata jelöltet, egykori miniszterelnököt. Mindez pedig azt jelzi, hogy az észak-európai országok – vagyis Finnország, Svédország és Dánia – is csalódtak az egykori baloldali vezetésben, nem csak a mediterrán térség egyes országai, élükön Olaszországgal.

BREAKING:
Petteri Orpo (Kok.), whose party won the April parliament elections, will start to form a government together with the Finns Party, RKP and Christian Democrats. This coalition would have 110 seats out of 200 in parliament, if Åland's rep is added. pic.twitter.com/BabXu6ADPC

— Historic & Crazy Moments in Finnish Politics �� (@CrazyFinnishPol) April 27, 2023

Finnországon kívül Bulgáriát is elérte a jobbközép fordulat, hiszen az elmúlt hetekben a konzervatív GERB-SDS koalíció nyerte meg a választásokat, 69 parlamenti helyet szerezve, szemben liberális kihívóival, akiknek csupán 64 hely jutott a bolgár parlamentben.

A mindezidáig történelmileg progresszív Svédországban is növekedett a jobboldal támogatottsága: tény, hogy még mindig a szociáldemokraták állnak az ország élén, a jobbközép pártok történelmi sikert értek el, számadatokban kifejezve összesen 176 parlamenti helyet. A szerző szerint ezen jobboldali fordulat is jól példázza, hogy

a svéd társadalom úgy véli, hogy az évtizedek óta tartó baloldali vezetés helyett új irányt kellene venni a politikában.

A déli országokban is hasonló a helyzet: Giorgia Meloni történelmi sikere mellett Spanyolországban töretlen a konzervatív párt népszerűsége Pedro Sánchez jelenlegi miniszterelnökkel szemben. Caccioppoli szerint a jobbközép pártok fölénye abban rejlik, hogy

a konzervatívok sokkal jobb válaszokat adnak az aktuális kihívásokra, mint a baloldal képviselői.

Ezt jól példázzák az illegális bevándorlással, a gazdasági helyzettel, vagy éppen a belbiztonsággal kapcsolatos elképzeléseik. A többi között ezek vitték győzelemre Melonit, aki a már említett, mindig is fontosnak tekintett társadalmi kérdésekre megfelelően reagált, elnyerve így többek között azok támogatását is, akik egykoron hű baloldali szavazók voltak.

A konzervatívok azokat is megnyerik, akik főleg gazdasági kérdésekre alapozzák voksukat: ők az a mérsékelt szavazóbázis, akik a baloldalt nem tartják alkalmasnak válságkezelésre, vagy az ország gazdasági helyzetének fellendítésére. Spanyolországban szintén az aktuális kérdések jelenthetik a mérleg nyelvét a választásokkor, amely elsősorban a jobbközép pártoknak bírhat pozitív kicsengéssel: a Néppárt például kihasználhatja a Sánchez-kormány okozta bizonytalanságot, amely sokpárti koalíciója miatt számos kompromisszumkötésre, sőt, ellentmondásos döntésre is kényszerül, elsősorban a katalán szeparatizmus kapcsán. Ez pedig a VOX konzervatív párt támogatottságát is növeli.

A szerző szerint a baloldal mindezt azzal próbálja egyensúlyozni, hogy populistának bélyegzi meg a győzelmet győzelemre halmozó konzervatív pártokat.

Azonban ez egyedül azt igazolja, hogy a baloldal – mint az a politikai mozgalom, amely elsősorban a kevésbé jómódú társadalmi rétegek védelmére kell, hogy keljen – elesett. Ez pedig a 2024-es Európai Parlamenti választáson a jobbközép pártoknak jelenthet előnyt, amelyek továbbra is megállíthatatlanul állítanak maguk mellé európai országokat.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon